beszélgetés Péterffy András rendezővel
Milyen helyzetben érte a rendszerváltozás Péterffy András rendezőt?
1988-ban már voltak tüntetések. Volt Lakitelek, volt Monor. A Duna tüntetésen együtt meneteltünk Schiffer Pállal, Lányi Andrással. Nem politizáltan, de benne voltam valamiféle pezsgésben.
Volt állásod, vagy szabadúszó rendező voltál?
A MAFILM utód MOVI alkalmazottja voltam. A Tudományos Stúdiónál már a főiskola elvégzése óta. De csak néhány tudományos ismeretterjesztő filmet készítettem. Főként dokumentumfilmeket rendeztem. Dénes Gabival megcsináltam a Szent-Györgyi és a Neumann portréfilmet. Mozogtam a stúdiók között, de a filmgyárak között is, játékfilmeket is fényképeztem, rendeztem (Nyom nélkül, Eszterlánc)
Hogy lesz igazgató egy izgő-mozgó rendezőből?
Erdélyi filmjeimmel a figyelem középpontjába kerültem. Vízkereszt táján forgattam egy filmet, amit Húsvétkor tűztek adásra az MTV2 esti műsorában. Nagy visszhangja volt, mert arról szólt, hogyan védjük meg a falurombolást ellenzőket. A filmet Belgiumban és Hollandiában is ugyanakkor vetítették le. Egyszerre voltam bátor ember és egyszerre „felelőtlen”, mert kitettem ezeket az embereket a szekuritáte támadásainak. Feszült volt a helyzet, de én elküldtem a filmet a Pápának, a jogvédő szervezeteknek is. Rengeteg külföldi újság reagált rá. Centrális szereplő lettem. A filmgyárban ugyan nem javult lényegesen a helyzetem, de a Film-főigazgatóságon Kőhalmi Ferenc érezve az új idők szelét azt mondta: a MOVI dolgozói választhatnak szakmai alapon maguk közül vezetőt. És akkor a stúdiók leültek és csináltak egy ötös listát. Úgy emlékszem benne volt Lakatos Iván, Buglya Sándor és Duló Károly is, hogy jelöljenek a főigazgatóság számára valakit, aki elvezetné ezt a gyárat. Megválasztottak. Nem tudtam, hogy ez egy nagy csapda, mert pénzügyileg és technikában teljesen lepukkant helyzet volt. Alacsonyak voltak a bérek, volt adósság is bőven, de kitűnő szakembereink voltak. Az MMKA ekkor kezdte a filmprojekteket támogatni. Működésre a gyár nem kapott egy krajcárt sem. A filmek elkészülését támogatták, a stúdiók önálló vállalkozások lettek, minket meg áthelyeztek a kultúra területétől a „gyárak” közé. Az APV Rt-hez kerültünk. Olyan termelési mutatókat kívántak tőlünk, mint egy kapitalista termelő vállalattól. Ha nem termel, ha nem tudja hozni az eredményeket, akkor meg kell szüntetni. Szentisten miből fogunk mi profitot termelni, hisz fenntartani sem tudjuk magunkat. Be volt programozva a tönkremenés.
Néhány barátommal 1991-ben – nyilatkoztad valahol – kidolgoztam a Duna Tv tervét. Elindítottuk az első műholdas adást. (1992 Húsvét) Az általam elképzelt többnyelvű tévé csatorna nem csak a MOVI-nak jelentett volna mentőövet, de kitörési lehetőséget kínált az egész magyar filmszakmának is. A Duna Tv, a név is és a koncepció is a MOVI-ban született meg. Javasoltam egy alapítvány létrehozását az MMA, a Magyar Filmintézet, az MTA, a MOVI, Magyarok Világszövetsége részvételével.
Az egyetlen mentőöv volt. Ott működött az ATV, és évekig a Nap Tv is. Rengeteg televíziós műsornak voltunk beszállítói, pl. a Gazdakörnek. Az élő adások rendszeresek voltak. Működő tévéstúdió volt, vágószobák voltak. Buglya Sanyival meg a Poros Lacival kitaláltuk, hogy televíziózni akarunk. Bevontuk a Video Stúdió vezetőjét, a Sótonyi Jóskát a tervezgetésbe.
Honnan tudtad, hogy már létezik műhold?
Négyszer voltam Amerikában. Megnéztem a korai CCN működést. Interjúkat is készítettem ott. Azt láttam, ha van hálózat, akkor van erő. Egy ütemmel később már hallottam az Astra műholdról is. Az Antenna Hungária vezetőjétől, a Bartha Józseffel hallom, hogy a többi műholdat is fel fogják lőni. És bérelni lehet hullámsávot. Volt egy másik nagyon fontos impulzus is! Sokat jártam Erdélybe és Máthé Ferenc katolikus pap barátom, azt mondja nekem: az volna jó, mert itt nem tudjuk a magyar adást fogni, ha műholdról vehetnénk a műsort. De ha nincs is magyar adás, ő beszerezne egy tányért, hogy legalább a külföldi adások foghatók legyenek, hogy a Sóvidéken is tudják, hogy mi van a világban. Azt mondta neki valaki, hogy a faluból az ASTRA műholdra rálátnak. Korszerű gondolkodású ember volt. Akkor már Magyarországon hozzá lehetett jutni adapterhez, mert voltak „vadászok”, akik kutatták az étert. Vittem neki egyet, 1988. november elején. Akkoriban az új stílusú, új hangvételű MTV2 adásai már folytak, de csak földi sugárzással.
Ebben az időben a Magyar Televízió Szabadság téri épületében az hír járta, hogy egy műsorválogatást kellene sugározni a külföldön élő magyarok számára. Ez azonban akkoriban az aulában jól értesült pletykának számított.
Nekem, mint igazgatónak meg az volt a leckém, hogy valami feladatot találjak ki a MOVI-nak. Az Antenna Hungária vezérigazgatójával összejőve megtudtam, hogy hamarosan fellövik a franciák az Eutelsat műholdat és ennek a „lábnyoma” egész Európa. Megkerestem az Eutelsatot, Jean Grenier főigazgató urat és mivel az Antenna Hungáriának volt egy nagy (up-link) parabolája a Szabadság hegyen, amivel fel lehetett „lőni” a jelet a műholdra. Megkérdeztem Baretta urat, az Eutelsat program vezetőjét, hogy van e mód próbaadásra. Eközben írtam egy rövid levelet a Kőhalmi Ferencnek a Film Főigazgatóságra, hogy szeretnénk egy próbaadást készíteni. Nagyon jó mondta, de tartsuk titokban. Én majd szólok a Gombár Jóskának és ő ad filmeket vetíteni. Kőhalmi lelkes is volt, de pénzt nem adott, ez próba mondta. Én úgy gondoltam, hogy ennek a kísérletnek van jövője. A MOVI video stúdióját összekötöttük mikrohullámmal, a szabadsághegyi parabolával és az lőtte fel az adást a műholdra. A filmek között egy tábla jelent meg, hogy „Önök az Antenna Hungária próba adását látják”. Kőhalmi a MOVI-t nem engedte kiírni. Nem vettem észre, hogy nem akarja, hogy a MOVI neve hozzákötődjön ehhez a kísérlethez. Klasszikus filmek mentek adásba, mint például a Szindbád, a Szirmok virágok koszorúk. Lement az adás 1992 Húsvétkor teljes titokban. De ennek ellenére jöttek a levelek az Antenna Hungáriához „az adás nagyon jó” Osloból, Rejkjavikból „vettük az adást várjuk a rendszeres adást”. Van is hat-nyolc ilyen levelem otthon. Erdélyből jött visszajelzés, egy korondi fiú írta: „mikor lesz már rendszeres adás, mert a kertek alatt már húzzuk ki a kábelt”!!! Az első próba-adás sikeresen lement. Jankovics Marcell hívott: „Láttam, remek, lehetek e a szerkesztőség tagja…” Mi a neve? Mondom egyelőre Duna. Jó! „Dunának Oltnak egy a hangja” Jó. Adni a határon túli magyarságnak. És elkezdünk gondolkozni azon, hogy akkor mi a következő lépés! Létrehoztam egy szerkesztőséget: Jankovics Marcell, Pesty László, Dóka László, Szakály István, Kulics Ági, Tölgyesi Ági, Sótonyi József, Buglya Sanyi. Én személyesen vezettem a szerkesztőséget.
Az adás nagyon tetszett a franciáknak is és ígérték, hogy minden kísérleti adásra biztosítják a traszpondert. Mikor kérjük legközelebb? Mondom: jön a magyarok világszövetségének kongresszusa, s mi ezt élőben fogjuk sugározni. Írtam erről egy feljegyzést Kőhalmi Ferencnek, hogy ez lenne jó. Csend volt. Rákérdeztem mi lesz az élő közvetítéssel? Most nem érek rá még vele foglalkozni, mert most hozzuk létre a Hungária közalapítványt - mondta - s ezzel rengeteg a munka, de hamarosan visszatérünk rá. Tudod a politikai erőtér, a Konrád meg a Haraszti nyomnak. Mi az, hogy nyomnak? Nem akarják, hogy az Antal kormány politika szócsöve legyen ez a televízió. Na, de ez kulturális csatorna. Nézd meg a terveket. Ebben még hír sincs! Közben a filmszakma és a politika létrehozta a Hungária közalapítványt. Ennek a székhelye a Városligeti fasor 38 egyik szobája lett. Az első gyanús jel számomra az volt, amikor Jankovics Marcell jelezte, hogy kurátornak hívják az alapítványhoz, s elvállalja, mert ott többet segíthet. Antalhoz közel álló emberekből létrejött ott egy kuratórium, ahova engem nem hívtak. Semmi tájékoztatást nem kaptam. Közben azt találták ki, hogy ezt a Csoórinak kell bejelenteni a Magyarok Világszövetsége előtt, hogy létrejön a műholdas magyar adás. Szégyen ide, szégyen oda Duna ötletünket Csoóri köre annektálta. A nevet is, a koncepciót is. Én még mindig reménykedtem. Mint a MOVI igazgatója augusztusban írtam egy levelet a Hungária alapítványnak, melyben jeleztem, hogy készen vannak a tervek az őszi kísérleti adáshoz és 1993-ban indulhat a rendes adás is. Közben egy szót sem szóltak arról, hogy nem közvetíthető a Magyarok Világszövetségének kongresszusa. A kísérleti adás során megteremtődött jó munkakapcsolatom lehetőséget adott egy újabb adássor megvalósítására. 1992 őszén volt a Telecom kiállítás. A vásáron kialakítottunk egy stúdiót és csináltunk egy kereskedelmi jellegű, de műszaki újdonságokkal teli több napos élő televíziós adást. Azt akartam bizonyítani, hogy a MOVI alkalmas a műholdas televíziós adás lebonyolítására. Az emberek rengeteget dolgoztak, ingyen dolgoztak a jövő reményében. A Hungária alapítvány sem erre a sikeres adás sorozatra, sem a beadott tervekre nem reagált. Ellenben egy szép őszi napon Illés papi (Illés György operatőr) behívott a Városligeti fasorba, hogy üljünk le beszélgetni. Jó, hogy ezt a műholdas közvetítést a MOVI-ban csinálod, de ez nem a MOVI ügye, ez az egész filmszakma ügye. Az egész filmszakmának kell ebben teret, munkalehetőséget biztosítani. (Közben volt egy másik kísérlet is. Zelnik József is bejegyzett egy alapítványt a Selyemgombolyítóban működő technikai bázisra alapítva.) Ősszel megkeresett egy Kőhalmi Ferenc vezette csapat, hogy megvizsgálja, hogy a MOVI alkalmas-e egy ilyen projekt lebonyolítására, a Duna működtetésére. Én akkor már láttam, hogy keresik a kákán a csomót. Az a félelmük támadt, hogy a MOVI túl fontos lesz. És azt a döntést hozták, hogy az adás nem innen, hanem egy közvetítő-kocsiból a zeneteremből menjen!
Ezt a francia közvetítő kocsi segítségével, Andre Szöts producer csapata realizálta.
Novemberben (1992) azt mondja nekem Kőhalmi Ferenc, hogy Karácsonykor lesz már műsor, és számítanak ránk és negyven (40) millió Forint értékben rendeltek műsorokat az adáshoz. Ránk bízták, hogy mit készítünk ebből a pénzből, csak beleférjen a koncepcióba. Akkor én azoknak az embereknek, akik eddig ingyen dolgoztak tudtam adni pénzes feladatokat. És a szerkesztőség elkezdett dolgozni. De kezdték elszipkázni a MOVI embereit. Az elszívás vége, hogy lényegében egyedül maradtam. Ekkor én elővettem az iker-tervemet egy többnyelvű közép-európai csatorna létrehozását, ez volt a Mozaik. Benne volt Szlovénia, Románia, Bulgária, Németország. Elkezdtem egy nemzetközi konzorciumot nyomni. Egymás műsorait kínáljuk többnyelvű feliratokkal segítve a befogadást. A cél egy kifejezetten kulturális csatorna, nem titkolt turisztikai élménnyel, de nem kereskedelmi jelleggel. Ez a kettő bennem egyszerre mozgott, de látva, hogy az egyikre már nincs lehetőségem ebbe kapaszkodtam. A visegrádi hármak politikai gondolatát, amit Hável és Antal megfogalmazott én ebben a „Mozaikban” akartam kulturálisan realizálni. 1993 márciusában elindulhatott a Mozaik. Helyszíne a „hordó-műterem” a MOVI-ban. A franciák nagyon értékelték, hogy profi minőséget tudunk produkálni. Élő adásainkban ismert televíziósok dolgoztak, de szerepelt szinte minden nagykövet, voltak délelőtti magazinok…Peták István, az MTV elnöke, és nagyon segített engem. Kaptam műsorokat. Mindent, amit kértem. Anyanyelvi műsort, néprajzi műsort, mindent pénz nélkül. Úgy tekintett erre a projektre, mint egy lehetőségre és nem, mint egy konkurenciára.
Tíz napra létrejön egy párhuzamosság. Mennek a Duna adásai a „zene-teremből” és megy a Mozaik a MOVI „hordó” műterméből.
És akkor jött egy vásárlási ajánlat, hogy 100 millió forintért megveszik a MOVI-t. Nem írtam alá, mint igazgató, mert ez 400 milliót is ér! De az adósság 100 millió, annyiért elviszik. Másnap jött Csepi Lajos levele, hogy felmentenek. Kinevezték Darabos Jánost. Ő aláírta. Jött a buldózer. Ma buszpályaudvar van a MOVI helyén.
Te voltál a vörös posztó? Siker-sztori után kerültél ki a Duna és a Mozaik projektből?
Autonóm embernek gondolom magam és így cselekszem. De ez a történet arról szól, hogy ez a projekt valakiknek megtetszett. Nekem semmi politikai kapcsolatom nem volt, egyik párt sem gondolkodott bennem, én csak dolgoztam. Ezért nem voltam ellenfél, nem kellett velem számolni. Politikai mezőben dőlt el a Duna sorsa. De csökönyös ember vagyok, ezt az is mutatja, hogy háromszor is adtam be elnöki pályázatot a Dunára és MTV-s elnökségre is kétszer pályáztam. Ennyi.
Lejegyezve: 2017. január 23.
