mérnök  

Egyek, 1931. december 14.    

Tanulmányai:

Gimnáziumba Debrecenbe járt, Hajdúböszörményben érettségizett (1951)

Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki kar (1951-1956)

 

Munkahelye: 

  • Magyar Rádió Televíziós Főosztálya (Magyar Televízió) (1956. május 1.-1991)
    mérnök, Üzemviteli Osztály: csoportvezető (1961), osztályvezető helyettes (1964), osztályvezető (1970), Műsorgyártási Főosztály: főosztályvezető helyettes (1974), főosztályvezető (1985)  

1956. májusában negyedmagával került az MR Televíziós Főosztályára. Néhány hetes rádiós ismerkedés után, négyük közül két ifjú kollégáját a Posta Kísérleti Intézetéhez küldték, ahol már készült az első magyar gyártmányú televíziós közvetítő kocsi. Feladatuk lett a készülő elektronika minél alaposabb megismerése és a kocsi majdani üzemeltetése. Öt pedig egy kolléganőjével együtt a Mechanikai Laboratórium Gorkij-fasori központjába helyezték ki, ahol viszont az első magyar gyártmányú stúdiótechnikai berendezés gyártásának munkálatai folytak. Feladatuk itt is az ismeretszerzés volt azért, hogy a munkálatok utolsó fázisába bekapcsolódhassanak, és később ők működtessék a berendezéseket. Mindezek mellett a szabadság-hegyi Hargita Stúdióban folyó kísérleti adások gyakorlati munkájába kellett bekapcsolódniuk. Kizárólag film közvetítésekből állt a műsor, kamerájuk sem volt még. Neki a hangkeverő berendezést kellett működtetnie. Az itt szerzett tapasztalatok sokat segítettek későbbi munkája során. Közben a Mechanikai Laborban befejeződött a munka. 1957-1958-ig tartott az 5+1 kamerás, szuperikonoszkópos elektronika telepítése és szerelése a Szabadság-téri épületbe. Néhány hónapos próbaüzem után megkezdődhettek az első magyar gyártmányú televizós stúdió élő adásai. Az első néhány hónapban az elektronika filmközvetítő részével foglalkozott, míg kolléganője a stúdiótechnikai részt vezette. Majd miután ő más feladatot kapott, csoportvezetőként az egész területet átvette. Öt éven át dolgozott ez a rendszer és ez a „hőskor” élete egyik legszebb periódusa volt. Közben bővült a Televízió műszaki arzenálja, volt már több közvetítőkocsi, korszerűbb filmbontó.
1963-ban került sor a rendszer összefogásához szükséges Központi Kapcsolóterem megépítésére. Új stúdiók is épültek Marconi rendszerű ortikonos kamerákkal felszerelve. Majd mágneses képrögzítők üzembe állítására is sor került. Ebben az időben már a technikai fejlődéshez kellett igazítani a szervezetet is, szükség lett külön Karbantartó Osztályra, Fejlesztési Osztályra, Filmlaborra, Hangtechnikára és Erősáramú területre is. Az üzemeltető területen dolgozott tovább, amely maga is kettévált: egy ún. belső üzemi csoportra és egy ún. külső üzemi csoportra. Az előbbihez a stúdiók, a filmbontók és a rögzítők, az utóbbi csoporthoz a közvetítő kocsik és a mikrohullámú berendezések tartoztak. Őt a belső üzemi csoport vezetőjévé nevezték ki osztályvezetői rangban. Később elkezdődtek a színes kísérleti adások és vásároltak egy színes közvetítő kocsit is, aminek szintén a vezetője lett a másik csoporton kívül. A Műszaki Igazgatóság szervezetei ismét igazodtak a megnövekedett feladatokhoz. A precízebben szakosodott főosztályok létrejöttekor főosztályvezető-helyettessé nevezték ki. Feladatai bővültek, egyre távolabb került a konkrét műsorgyártó munkától. Tennivalói zömét a szervező tevékenység és a műsorgyártás műszaki feltételeinek biztosítása tették ki.
Mikor megépült a színes 4-es stúdió, üzemeltetéséhez speciális műszaki stábokat szervezett, melyek munkájában maga is részt vett. A berlini VIT-re az NDK televízió műszaki segítségkérésére vezetésével egy 16 fős stáb és egy színes közvetítő kocsi a helyszínen vett részt a közvetítésekben. Ugyanígy kinn járt a Moszkvai Olimpián is, ahol újdonságnak számított, hogy a drága mikroláncon csak a megszerkesztett, így lényegesen rövidebb anyagot kellett haza sugározni.
1985-ben megalakult a Műsorgyártási Főosztály. Így létrejött egy több mint 600 fős terület, mely minden gyártási feladatot el tudott látni. Mikor a terület vezetésére belső pályázatot írtak ki, megpályázta a főosztályvezetői posztot, melyet 1985. július 1-jével el is nyert. Ezt a feladatot 1991-ig látta el, majd 60 évesen nyugdíjba vonult.  

Díjak, kitüntetések:

Elnöki Nívódíjak 9 alkalommal
Szocialista Kultúráért érdemérem (1962)
Munka Érdemrend bronz fokozata (1972)
Szocialista Televízióért kitüntetés (1982)  

 

Forrás: Saját életrajz; személyes beszélgetés