az MTV elnöke (1990. 08. 01-1993. 01. 01.)

Debrecen, 1928. május 4.  

Tanulmányai: 

Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, angol-francia szak Eötvös-Kollégium (1946-1949)

Dr. Phil. (1962)

Ph. D. (1975)  

Munkahelyei:  

  • Ferunion, exportelőadó (1950-1953)
  • Országos Széchenyi Könyvtár (Színháztört. O.), tudományos munkatárs (1953-1962)
    /1957-ben letartóztatták, 10 hónapig vizsgálati fogságban volt./
  • Európa Könyvkiadó, angol-amerikai-ny.német szerkesztőség vezetője (1963-1965)
  • MTA Irodalom Tudományi Intézet, főmunkatárs (1965-1975)
  • MTA Szociológiai Kutató Intézete, Értékszociológiai és módszertani osztályvezető (1975-1990; 1994-1995)
  • MTA Szociológiai Kutató Intézete, igazgató (1996-1998)  
  • A  Magyar Televízió elnöke (1990-1993)

Professzorként és vendégprofesszorként több külföldi és hazai egyetemen tanított és tanít:  

ELTE Magyar és Angol Tanszék, JATE Angol Tanszék (1989-1997)
ELTE JTK Pol.Tud. Tanszék (1988-1997)
Stanford University (1992)
Georgetown University (1993-1994)
Közép-európai Egyetem (1995-1996)
Firenzei Európai Egyetem (1999)  

The Gallup Organization (Princeton), tudományos tanácsadó (2000-2004)
Magyar Szociológiai Társaság, alelnök (1993), elnök (1994)
Magyar Pulitzer Emlékdíj kuratórium elnöke (2002-től)
Prima Primissa Díj kuratóriumának tagja

Hankiss Elemér szociológus 1965 óta az MTA különböző kutatóintézeteinek munkatársa. A College of Europe (Bruges) professzora. A Gallup Europe (Brüsszel) Kuratóriumának elnöke.
A kutatót a 60-as években irodalomelméleti, a 70-es években értékszociológiai, a 80-as években politikai-szociológiai, a 90-es évek eleje óta civilizációelméleti kérdések foglalkoztatják.  

A Magyar Televízió elnökeként:  

Célja az volt, hogy a korábban pártirányítás alatt működő Állami Televíziót átalakítsa egy demokratikus társadalom közszolgálati televíziójává. Ennek érdekében:

  • Lebontotta az erős központi irányítást, állami vállalatszerű, osztályokra, főosztályokra épülő szerkezetet
  • Kidolgozta a független stúdiók rendszerét
  • Minden műsort mindig megpályáztatott
  • A pályázatok győztes módszerei átalakították a Televízió műsorstruktúráját
  • Szoros kapcsolatokat épített ki Európa és Amerika vezető televízióival
  • Bevezette a BBC televíziós etikai kódexét
  • Mindent elkövetett annak érdekében, hogy kiépítse és megőrizze a Televízió politikai függetlenségét
  • Elkészíttette a Médiatörvény egy lehetséges változatát, amely – véleménye szerint – biztosította volna a jelenleginél jelentősen magasabb szintű közszolgálati és kereskedelmi televíziózást, és megteremtette volna a kereskedelmi és közszolgálati televíziók megfelelő egyensúlyát

Sok minden nem sikerült, félig sikerült, vagy a későbbiek során eltorzult. 

A hamar kirobbanó „médiaháború” minden ponton akadályozta munkáját.
Ebben a feszült légkörben csak fokozatosan és részben sikerült biztosítani a műsorok semlegességét, pluralitását, elfogulatlanságát.
Jogi és pénzügyi akadályok lassították a független stúdiók kialakítását.
A félig független, félig még az MTV-hez kötődő stúdiók rendszere jelentős korrupciós lehetőségeket teremtett, és ez a helyzet a kilencvenes évek második felében, nagyban hozzájárult a műsorok minőségromlásához, a pazarláshoz, a televízió anyagi romlásához.
A Médiatörvény elkészítésénél és parlamenti megszavazásánál nem vették figyelembe Hankiss Elemér és munkatársai által kidolgozott javaslatokat. Bár a megszavazott törvény katasztrofális hibái – amelyek nagy mértékben felelősek a magyar televíziózás minőségromlásáért – elsősorban nem ennek, hanem a pártérdekek  rövidlátó érvényesítésének a következményei.

Jelentősebb publikációiból: 

Anglia az újkor küszöbén (Makkai Lászlóval, 1965), A népdaltól az abszurd drámáig (1969), Az irodalmi kifejezésformák lélektana (1970), Érték és társadalom (1977), Társadalmi csapdák (1979), Diagnózisok I-II. (1982, 1986), Az irodalmi mű, mint komplex modell (1985), Kelet-európai alternatívák (1989), East European Alternatives (1990), Hongrie: Diagnostiques (1990), Az emberi kaland (1997), Fears and Symbols (2001), Az ezerarcú Én (2005), Félelmek és Szimbólumok (2006), The Toothpaste of Immortality, Self-Construction in the Consumer Age (2006).

Díjak, kitüntetések: 

Az Év Könyve-jutalom (1987)
Szent Márton-díj (1990)
Nemes Nagy Ágnes–díj (2003)
Széchenyi-díj (2006)

 

Forrás: Szakmai önéletrajz, konzultáció