Kardos István, szerkesztő, rendező
Budapest, 1921 február 21. - 2006 november 23.

Tanulmányai:
Szent István Gimnázium (1931 - befejezetlen)

Munkahelyei:
- Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára (1937-1942)
- Munkaszolgálat (1942-1945)
- Fejér Megyei Néplap (1949-1950)
- Magyar Néphadsereg (1950-1957)
- Hunnia Filmstúdió (1957-1960)
- Magyar Televízió (1960-1985)

Óriási életpályát futott be. Precíziós szerszámkészítőből lett a legnagyobb hazai tudósok, később számos Nobel-díjjal kitüntetett külföldi tudós elismert televíziós beszélgető partnere.

Újságírói és filmszakmai tapasztalatok megszerzése után került a Magyar Televízióhoz. Kezdetben  dokumentum filmeket, sorozatokat  (Arcélek a közéletből), történelmi emlék műsorokat (Párizsi Kommün, Március 15.) helyszíni közvetítéseket szerkesztett és rendezett. (Magyar Tudomány Műhelyei: A szegedi Biológiai Központ, a Tihanyi Halbiológiai Intézet, Budapesti Műegyetem Szervetlen Kémia tanszék, stb.)  Több hosszú sorozat elkészítése is fűződik a nevéhez: (Hol  tart ma  az  orvostudomány? - amelynek színhelyei voltak a Koraszülött Kórház,  az Országos Elmegyógyintézet, a Bakács téri Plasztikai sebészet, az Országos Közegészségügyi Intézet, az Onkológiai Intézet, a Köjál, a Szegedi Belgyógyászati Klinika, a Szegedi Gyermekklinika, stb. Rendezője volt a  Tévé Bébi című, tíz részes sorozatnak, melyben a csecsemő korszak megfigyelésére tettek kísérletet a terhesség utolsó stádiumától az első tíz hónapig. Két hetente  jelentkezett Az orvos válaszol című tizenöt perces tanácsadó műsora, melyhez a Medicina kiadó  adásonként harmincezer példányban kisegítő anyagokat tartalmazó füzetet adott ki.

Legnagyobb elismertségét tudós portré sorozatának köszönhette. 27 év alatt összesen 207 egy vagy másfél órás tudósportrét készített az MTV számára. Nyolcvankilencet a magyar tudósokról. Közöttük van:   Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő, Gábor Dénes, Erdős Pál,  Lánczos Kornél, Bay Zoltán, Breuer Marcell, Hauser Arnold, László Gyula és sok más neves magyar tudós. A portréfilmek szövegét gyakran közölte teljes terjedelemben a Világosság, a Valóság, a The New Hungarian Quarterly, az Interpress. Az interjúk teljes szövege hat kötetben megjelent könyv alakban: Sokszemközt Tudósokkal (1974) magyar, német , angol kiadásban,  Magyar Tudós Portrék (1976), Magyar Tudósok (1978).  Egy gyűjteményes kötet angol és német nyelven is megjelent.  Angol nyelvű kiadása: Istvan Kardos (ed.) "Scientists Face to Face," Corvina , 1978. Az angol nyelvű kiadás megtalálható az amerikai Kongresszusi Könyvtárban is (Hungary and the Finno-Ugrian Areas of Russia, European Division Library of Congress, Washington, DC 20540. Utolsó esszé kötete: Kardos István: Találkozások a világhírrel (Variant-Média, 2005).

A Magyar Történeti Interjúk Tára 78 filmjét őrzi a Széchenyi Könyvtárban. Dokumentum játékfilmet készített Körösi-Csoma Sándorról, Eötvös Lórándról, Bolyai Jánosról. Lindauban a Nobel díjasok világkongresszusán tizennyolc rövid filmet forgatott külföldi tudósokról. Közöttük van Krebs, Eigen, Tatum, Eccles, Ochoa, Khorana és még sokan mások.. Neumann Jánosról archív anyagokból felhasználásával készített két nyelvű, angol-magyar feliratos dokumentum filmet. 2003- ban a nemzetközi Neumann centenárium, amelyet Neumann János születésének 100. évfordulójának tiszteletére rendeztek az MTA dísztermében, a film vetítésével kezdődött és zárult. Az alkalomból Neumann János lánya Neumann emlékérmet adott át a rendezőnek. 2007-ben a Művészetek Palotájában rendezett Breuer Marcell kiállítás alkalmával a Kardos István által készített Breuer portréfilmet vetítették le, mint az egyetlen magyar nyelvű interjút. Sajátos és egyedülálló rendezői stílusát talán a legjobban jellemzi az egyik műsoráról megjelent kritika részlete: „A tudományos ismereteket és eszméket nem különállóan tárgyalja, hanem az emberrel együtt, tehát a leghumanizáltabb formában tárja elénk”.

A nyomtatott sajtóban publikált  tudománynépszerűsítő tevékenysége is rendkívül gazdag és szerteágazó. Az „Élet és Tudomány”-ban szinte állandó rovata volt a 90-es évekig, de később is írt a lapnak. Az „Ezredvég” című lap szinte minden számában jelentek meg cikkei 1989-2006 között. Tagja volt a lap szerkesztő bizottságának és  tudományos rovatvezető is volt. Az „Egyenlítő” című társadalomtudományi folyóiratban rendszeresen jelentek meg írásai tudósokról, „multológia” címszó alatt. Itt jelent meg az egyetlen nem-tudós alkotóról, Salamon Ernő székely-zsidó költőről szóló ismertetése. Az Illyés Gyula által is méltatott költő szélesebb körű hazai bemutatása is az ő nevéhez fűződik. Négy évig volt a Népszava tudományos rovatvezetője félállásban. Írásai jelentek meg a C.E.T.-ben, a „Magyar Vasutas”-ban, az „Élet és Irodalom”-ban. Társadalmi problémákat felvető  politikai pamflettjeit a „Budapesti lap” közölte.

Vasakaratú és politikailag elkötelezett ember volt. Televíziós interjúira hallatlan szorgalommal és precizitással készült fel. Az utolsó hónapot kivéve szinte haláláig dolgozott. Óriási életművet hagyott hátra. Neki köszönhető, hogy a magyar tudomány nagyjainak és a kor számos Nobel díjasának személyisége, nézetei és módszerei évtizedek távlatából is felidézhetők a modern technika jóvoltából. Életművével örökre beírta magát a XX. századi magyar kultúra történetébe.

Kitüntetések:
Kiváló Népművelő 1971
Szocialista Kultúráért 1973
Szocialista Televízióért 1982
Aranytollas Újságíró 2000
Hevesi Endre Életmű Díj 2003
Sokszoros televíziós nívódíjas