főmérnök, műszaki igazgató

Celldömölk, 1925-2001  


Tanulmányai:


BME Villamosmérnöki Kar  

 

 


Munkahelyei:

  • Magyar Rádió Műszaki Főosztály (1949-1957)
  • Magyar Televízió, stúdió- és közvetítő kocsipark vezetője (1957-1985)  

1949-ben került a Magyar Rádió Műszaki Főosztályára. 1954-ben bekapcsolódott a Széchenyi-hegyi 100 W-os kísérleti adó, valamint a Hargita Stúdió kiépítésének munkálataiba. 1955-től a Magyar Rádió Főmérnökeként televíziós stúdiót vezetett.
1957. május 1-jétől a PYE közvetítő kocsival induló adások lebonyolítása lett a fő feladata. Folyamatosan szem előtt tartotta a közvetítő kocsik technikai színvonalának fejlődését. A Magyar Televízió műszaki igazgatása mellett, 1962-1968 között az Országos Atomenergiai Bizottság tagja és titkára. 1968-tól az Űrkutatási Kormánybizottság tagja, majd titkára. 1974-1978 között az Űrkutatási Kormánybizottság elnöke. A ’70-es években az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagja. Az OIRT és a CCIR tagja volt. 1985. július 1-jével vonult nyugdíjba a Magyar Televízió műszaki igazgatójaként.  

Szakmai életút főbb állomásai 1957-1985-ig: 

1954 – Bekapcsolódott a Széchenyi-hegyi 100 W-os kísérleti adó és a Hargita Stúdió kiépítésének munkálataiba
1955 – A Magyar Rádió Főmérnöke ként televíziós stúdió vezetése
1957 – Az első PYE közvetítő kocsi segítségével az első televíziós élő adás lebonyolítása           
A Magyar Posta szervezetéből kivált stúdiós műszakiakkal, valamint a Magyar Rádióból érkezettekkel együtt megalapítói lettek a Magyar Televízió új szervezetének.  

Díjak, kitüntetések:  

Munka Érdemrend ezüst fokozata (1963, 1972, 1980)
A Gépipar Kiváló dolgozója (1967)
Állami Díj ezüst fokozata (1970)
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
Szocialista Munkáért Érdemérem (1970)
Az MTV aranygyűrűs Törzsgárda Tagja (1980)
Szocialista Magyarországért Érdemérem (1985)
A Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozata (1985)
A BME Aranydiplomás Villamosmérnöke (2000)

 

Forrás: Életrajz