Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo

főszerkesztő

Budapest, 1927. december 11.

Tanulmányai:   

Alkotmány utcai kereskedelmi középisk. érettségi  (1942-1946)                           
Fáy András gimnáziumban különbözeti érettségi (1946. december)                           
Pázmány Péter Tudományegyetem, magyar-német-francia tanári szak (1946-1950)

Magyar-német szakos középiskolai tanári diploma (1950)

UNESCO hat hónapos ösztöndíj  (1964-1965)                             

(Három és fél hónap Párizsban, a TF1-nél és a Television Scolaire-nél,
két hónap Rómában a RAI-nál és a Telescuola-nál,
egy hónap Montrealban, ahol a kanadai francia nyelvű tévéhálózat műsorainak gyártását, szerkesztését tanulmányozta.)  

Munkahelyei:   

  • Magyar Rádió Műsortitkárság (1950-1957)                                 Lektor, szerkesztő, a Műsortitkárság vezetője, majd az MR Ifjúsági Osztályán irodalmi műsorokat szerkesztett
  • Magyar Televízió  (1957. 11. 15-1987. 12.31.)

Változó elnevezéssel, de Kovács Béla mindvégig a Magyar Televízió Gyermek- és Ifjúsági  Szerkesztőségét fejlesztette, irányította, működtette,  30 éven keresztül szinte egyetlenként a sűrűn változó vezetői garnitúrában, nyugdíjba vonulásáig, 1987. decemberéig.  

Kovács Béla kinevezése után Kelemen Endrével és Rockenbauer Pállal – korábbi rádiós tapasztalatai, s a meglévő lehetőségek figyelembevételével – kialakította a szerkesztőséget. Korcsoportok (gyermekrovat 3-14 év, ifjúsági rovat 15 évtől), műfajok (művészeti és ismeretterjesztő) és feladatok (gyártási csoportok) szerint.  

Az ifjúsági munkához elkötelezhető tehetséges, ambíciózus munkatársakat keresett. A szerkesztőségben dolgozott: Bálint Ágnes, Tarbay Ede, Békés József, Pápai Lajos, Karácsondi Miklós, Kremsier Edit, Katkics Ilona, Kende Márta, Szabó Attila, Szűcs László, Kökényessy Ferenc, Erdős János, Perjés Géza, Petrucz Miklós és sok más fiatal alkotó. Volt idő, amikor a főszerkesztőség 150 munkatársa a TV műsorainak harminc százalékát biztosította, beleszámítva az Iskolatelevízió rendszeres ismétléseit is.  
Az alkotóműhely, amely speciális nevelési és szórakoztató célokat valósított meg, mindig teret adott a fiatalok törekvéseinek. Erre  a célra külön műsorokat terveztek: Ki mit tud, Ki miben tudós, Ki minek mestere, Riporter kerestetik, Fiatal közgazdászok vetélkedője, Szavalóversenyek, stb.  Itt sok olyan tehetség tűnt fel, aki később jelentős személyiséggé vált a művészeti, kulturális életben és a médiában. Így pl.: Kern András, Koncz Zsuzsa, Schiff András, Gálvölgyi János, Horvát János, Déri János, Lovász László és mások.  

Nagy szervező munkát jelentett a Helsinki-i, a berlini, a havannai, moszkvai VIT eseményeinek közvetítése, filmezése, amelyben külön színfolt volt mindig a Ki mit tud-győztesek szereplését a hazai közönségnek eljuttatni. (Amikor egybeesett a jutalomutazás a VIT idejével.)  

Kovács Béla 1961-ben részt vett az Iskolarádiók és Iskolatelevíziók római világkongresszusán. Ezt követően a nemzetközi tapasztalatok alapján eltervezték, megszervezték a magyar Iskolatelevíziót, amely tudatosan vállalt fel nevelési, ismeretterjesztési feladatokat. Tantárgyi (matematika, fizika, magyar irodalom, stb.) és pedagógiai tanácsadó műsorokat is készítettek. (Szülők iskolája, Családi Kör) Az új szervezeti egység vezetésével Kelemen Endrét bízták meg, aki pedagógia szakos bölcsészdiplomával rendelkezett.  

Az MTV-n belül nagy önállóságot kivívott szerkesztőség rövid időn belül szembesült azzal a ténnyel, lehetőséggel,  hogy a televízió egyben filmgyár, rádió, színház, írott sajtó, katedra, múzeum, sőt cirkusz is. Ezért Kovács Béla és munkatársai igyekeztek munkakapcsolatokat teremteni ezekkel az intézményekkel.  

A Filmgyárral való együttműködés példájaként jött létre a Tenkes kapitánya, a Tüskevár és a Bors c. filmsorozat, valamint a Kincskereső kisködmön, amelynek A kis Bicebóca c. epizódja – Katkics Ilona rendezésében – elnyerte a müncheni Prix Jeunesse fesztivál nagydíját. A közös munka leglátványosabban azonban az 1970-es évek elején kialakított saját dramaturgiai műhelyben realizálódott, a Gyermek- és Ifjúsági Dramaturgián, amelyet Békés József vezetett.  Ez a 11 nemzetközi díjat szerzett szervezeti egység rövidesen meghatározó szerepet követelt magának a gyerekeknek szánt film, tévéjáték, színházi műsorok készítésében. Klasszikus és kiváló élő írók írásait valósította meg a neves tévérendezők és filmrendezők sora, az ide csoportosított anyagi erők keretei között. A filmgyári munkatársak bevonása mellett a színházi szakmát is be tudták kapcsolni a  műsorkészítésbe. Néhány példa az itt készült filmekből: Dunai Hajós, Utazás a Holdra, A csillagszemű juhász, A palacsintás király, A kisfiú és az oroszlán, a  Bonca filmek, Tündér Lala, Az eltüsszentett birodalom, A fantasztikus nagynéni, Keménykalap és krumpliorr (amely Hollywoodban megnyerte a fesztiváldíjas gyermekfilmek nagydíját), Ebéd és sorolhatnánk.  

Különösen termékeny együttműködés jött létre a Pannónia filmgyárral, amelynek eredményeként sok nagyszerű, jól eladható rajzfilm készült, elsősorban esti mesék céljából: Magyar népmesék, Mátyás király mesék, Magyar történelmi mondák, Magyar fabulák, Frakk, Vizipók, Kukori és Kotkoda, Pom-pom, a Nagy Ho-ho –horgász, a Mirr-Murr, a Kockásfülű nyúl, a Legkisebb ugrifüles, a Leó és Fred, a Sebaj Tóbiás, Stop, Varjúdombi mesék és sok más sorozat. Sajnos nem sikerült az adekvátnak bizonyuló televíziós műfaj, a bábművészet számára önálló alkotóműhelyt létrehozni. Annak ellenére sem, hogy lelkes és hozzáértő munkatársak olyan kiváló bábsorozatokat valósítottak meg, mint a Futrinka utca, az Esti mese, a Mazsola és Tádé, a Zsebtévé, a Vackor, a Süsü c. filmek. A műhely megteremtéséhez hiányzott a megértő hozzáállás és ennek nyomán az anyagi támogatás.  
A Főszerkesztőség rendszeresen ápolta kapcsolatait az Országos Pedagógiai Intézettel, a gyermek és ifjúsági  szervezetekkel, iskolákkal, egyetemekkel, a Népművelési Intézettel.. Ezekkel együttműködve sokkal nagyobb merítést tudtak elérni a szereplő gyerekek, fiatalok esetében. Különösen a 60-as évek végétől, amikor kialakult a vetélkedőműsorok rendszere. (Ki mit tud család, Versengő városok, stb.)  

A Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Műsorok Főszerkesztősége megszervezte és rendszeresen megtartotta az egri oktató televíziós nemzetközi konferenciát – nyugati és keleti tévés szakemberek részvételével, műsorbemutatóval és hasznos eszmecserével. Kőszegen pedig sikerült sorozatosan megrendezni a gyermek és ifjúsági műsorok hazai fesztiválját – pedagógusok, írók, művészek, újságírók és tévések közreműködésével – bemutatókat, vitákat tartva. 1958-ban Kovács Béla  a csehszlovák, lengyel és NDK-ás kollégákkal  megalapította az Intervízió gyermek és ifjúsági szekcióját, amelynek munkájában tevékenyen részt vett, ugyanúgy, mint az Euróvízió  hasonló szekcióiban. Zsűri tag lehetett a müncheni Prix Jeunesse, a pozsonyi Prix Danube fesztiválokon, amelyeken az MTV filmjei, műsorai több nagydíjat, oklevelet, különdíjat nyertek.   

Kovács Béla, mint főszerkesztő mindig igyekezett biztosítani munkatársainak a rendszeres műsorgyártás feltételeit: műszaki kapacitást, anyagi erőforrásokat s az elvégzett munkáért járó erkölcsi és anyagi elismerést (nívódíjak, művészeti díjak, kitüntetések.) De talán még fontosabbnak tartotta az egyéni érvényesülés, a tehetség kibontakozásának támogatását (saját műsorok, irodalmi jelenlét, stb.) Ezt segítette, hogy a Móra Könyvkiadóval kialakult egy olyan együttműködés, amelynek alapján a főszerkesztőség népszerű műsorai irodalmi anyagának, rendszeres megjelenést tudott biztosítani a kiadó (Pl.: Tenkes kapitánya, Futrinka utca, Mazsola, Tüskevár, rajzfilmek, egyéb tévéfilmek.)  
Kovács Béla főszerkesztőként nem készített műsort. Vallotta, hogy a vezetői pozíció összeegyeztethetetlen a saját műsorkészítéssel. S ezt be is tartotta.
Nyugdíjba vonulásakor, 1987. végén, egy működő, szervezett alkotóműhelyt, szerkesztőséget hagyott maga mögött.  

Az általa rendelt és elfogadott műsorok, filmek, rajzfilmek azóta is szerepelnek a különböző tévék műsorán, és a társadalom minden szegmensében jelen vannak ennek az időszaknak élő, rajz és bábfigurái (Tévémaci, Mazsola, Tenkes, Mekk mester, Pom-pom, stb.)

Díjak, kitüntetések:

Szocialista Kultúráért (1953)
Az Oktatásügy kiváló dolgozója (1961)
Munka Érdemérem (1963)
Munka Érdemrend Arany fokozat (1968)
Ifjúságért Érdemérem (1973)
Aranykoszorús Törzsgárda Jelvény (1975)
Aranygyűrűs Törzsgárda (1980)
A Szocialista Televízióért Emlékérem (1982)
Állami Ifjúsági Díj (1984)
35 éves Törzsgárda Jelvény (1985)
Szocialista Magyarországért Érdemrend (1987)

 

Forrás: Szakmai önéletrajz, személyes interjú

Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo