Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo

operatőr, rendező, szerkesztő, műsorvezető, 
városvédő politikus  

Budapest, 1942. június 11.    

Tanulmányai: 

ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar-művészettörténet szak (1960-1964)

Színház- és Filmművészeti Főiskola, operatőr szak (1964-1968)

Színház- és Filmművészeti Főiskola, rendező szako (1981)

Munkahelyei: 

  • Magyar Televízió (1968-től)
    operatőr, rendező, szerkesztő, műsorvezető, főmunkatárs

„Már javában bölcsészkedtem, amikor megtudtam, hogy Herskó János osztályt indít a Filmművészeti Főiskolán. Jelentkeztem, s annak az ötnek az egyike lettem, akiknek a rostavizsgák után engedélyezték mind az operatőri, mind a rendezői szak elvégzését. Herskó mindenre figyelt, és ELTE Amatőr Filmklubos múltam alapján már jól ismert. Felvételi vizsgafilmem az aquincumi kövekről szólt; talán ez volt az első lépés a későbbi városvédelem felé.” Számos játékfilm, tévéjáték operatőre. Örökségvédelmi, városvédő tevékenysége az 1970-es évek elején kezdődött a Déli pályaudvar vagy Kelenföld fejlesztése vitájának kirobbantásával. A Hét műsorában Szegvári Katalinnal és Tóth Judittal kapott kis glosszákra való 8 perceket, amelyek köznapi gondokról szóltak. Aztán meghívást kapott a Terefere című kéthavonta jelentkező szórakoztató magazin szerkesztőjétől, hogy hasonló hosszúságú glosszát készítsen a műsor számára. Kezdeményezése 1980. év elején sikeresen indult: megcsinálta Osskó Judit kortárs építészeti kérdésekkel foglalkozó műsora, az Unokáink is látni fogják fordítottját, Unokáink sem fogják látni címmel, amely másfél évvel később, 1981. őszétől önálló műsorrá lett.
Sikerült részt vennie az örökségvédelmi törvény és más jogszabályok előkészítésében, a fővárosi építészeti értékek védelméről szóló jogszabály és pénzügyi támogatási rend megalkotásában. Városvédő műsora immáron harmadik évtizede van képernyőn. „Mindig közösségi munkamániás voltam” – vallja magáról, s erről a tulajdonságáról árulkodnak a közéletben vállalt feladatai is. Máig sok „társadalmi munka” tölti ki tevékenységének nagy részét, számos alapítvány, egyesület létrehozója, vezetője, tagja. Tagja a Magyar Operatőrök Társaságának (HSC) is.                      

Közéleti tevékenységei:

1963-ban az ELTE Amatőrfilm Klubjának egyik alapítója.
1965-ben a Színház-és Filmművészeti Főiskola klubjának alapítója és első vezetője lett. 1983-tól a Budapesti Városszépítő Egyesület alapító alelnöke. 1986-2001-ig a Város- és Faluvédők Szövetségének alelnöke, 2001- től elnöke. 1990-től a Budapesti Városvédő Egyesület Elnöke. 1990-től a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Karácsony Sándor kuratóriumának elnöke. 1991-től a Nemzeti Panteon Alapítvány kuratóriumának társelnöke, a Budapest Bank Budapestért Alapítvány társelnöke, a Körhinta Alapítvány elnöke. 1985-1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990-2002-ig a Fővárosi Közgyűlés tagja. 1992-1998 között a Városképvédelmi Bizottság elnöke, 1995-2002-ig városképvédelmi tanácsnok. 1998-2002 a Várostervezési és Városképvédelmi Bizottság alelnöke. 1990-1994-ig országgyűlési képviselő , a környezetvédelmi parlamenti bizottság tagja, 1990-1991-ig alelnöke.  

Operatőri munkáiból: 

/-rövidfilmek-/:

Dominus vobiscum (rendező is), (1966)
Szárnyvonal (1967)
Boldogság (1969)

/-tv-filmek-/:

Nagylegények (1969)
Mi újság Pesten? (1969)
Extázis 7-10-ig (1969)
Holtidő (1970)
Ember a vízben (1972)
Keménykalap és krumpliorr (1974)
Ügyes ügyek (1974)
Írott malaszt (1974)
Tigrisugrás (1975)
Húsvét (1975)
Tudós nők (1975)
Csillagok változása (1976)
Néró, a véres költő (1977)
Kisfiúk és nagyfiúk (1977)
A nagycsaládú ember (1977)
Periférián (1977)
Mielőtt a kakas megszólal (1977)
Az elnökasszony (1977)
A feladat (1977)
Warrenné mestersége (1977)
A király meztelen (1978)
Z. szerkesztő emlékezetes esetei (1978)
Amerikai komédia (1978)
Kinek a törvénye (1978)
Mednyánszky (1979)
Viadal (1979), A fürdőigazgató (1979)
A különc (1979)
Ez a Józsi, ez a Józsi (1980)
Amiről a pesti Broadway mesél (1980)
Mese az ágrólszakadt igricről (1980)
Bors néni (1981)
Ligeti legendák (1981)
Glória (1982)
A kegyenc (1982)
Vereség (1983)
Az erdő (1983)
Közös kutya (1984)
Szemenszedett igazság (1984)
Bánk bán (1985)
A hős (1985)
Csontváry (1986)
Az ész bajjal jár (1986)
A denevér (1986)
Holnapra a világ (1989)

/-képzőművészeti filmek-/:

Balázs János vagyok (1972)
A síró angyal (1974)
Üzenet egy papírhajón (1976)
Würtz Ádám-portré (1976)
Profán passió (1977)
Az Iparművészeti Múzeum (1986), (rendező is)
A mi utcánk: Hajós utca (1987)

/-ismeretterjesztő,  dokumentumfilmek-/:
 -operatőr és rendező-

Postagalambok (1971)
Egy város múltja-egy község jelene - Tokaj (1973)
Rendet! Minden áron? (1979)
Fürdő a Körúton (1987)
Nézőpont a köztéri szobrászatról (1995)
Elefánt a poggyászomban (1996)
Zilahy Lajos (1996)
Megszínesített napfény (1998)
Egy állati jó hely (1998)
Az utolsó mohikán (1999)

/-sorozatok-/:

Gabi és Dorka (1969)
Böbe baba Budapesten (1970)
Az ujamaak földjén (1975)
Szülők iskolája (1981)
A világ metrói (1984)
Kínai tájak, emberek (1984, 1986)
Utahi utak (1985)
A legvidámabb barakk (1991)

/-szerkesztő, műsorvezető-/:

Unokáink sem fogják látni, avagy Pallasz Athéné kezéből mindig ellopják a lándzsát (1979-)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei (1989-1999)
Ízes ételek (1995, 1999)

Díjnyertes filmjeiből:

Dominus vobiscum (rendező is), (1966) – Az Oberhauseni Rövidfilmfesztivál nagydíja, 1967
Boldogság (1968) – Az Oberhauseni Rövidfilmfesztivál díja, 1969
Keménykalap és krumpliorr (1974) – München, Rrix Jeunesse, 1975;
Hollywood, Best Children Series (1976)
A Veszprémi Televíziós Találkozón operatőri közreműködésével készült televíziós filmek több elismerést is nyertek, és többször nyert különböző díjat a Miskolci Film- és Televíziós Fesztiválon, valamint a Képzőművészeti, ill. Tudományos Fesztiválon, Szolnokon (2000; 2001)

Publikációi:

/könyvek-/

Unokáink sem fogják látni (1982)
Városvédőbeszédek I-II. (1989)
Ember az épített környezetben (tankönyv, 1993)
Jelenetek a pesti utcán (1998)
Új városvédőbeszédek (2001)

Díjak, kitüntetések:

Balázs Béla-díj (1979)
MÚOSZ film- és tv-kritikusok díja (1982; 2005)
SZOT-díj (1985)
Maecenas-jutalom (1988)
Podmaniczky-díj (1988)
Magyar Műemlékvédelemért (1989)
Pro Urbe Budapest (1990)
A Natura Környezetvédelmi Alapítvány díja (1991)
Kós Károly-díj (1992)
Dercsényi Dezső-díj (1993)
Kodály Zoltán-díj (1995)
Kossuth-díj (1996)
Europa Nostra-díj (1998)
Akadémiai Újságírói Díj (2002)
Don Quijote-díj (2002)
Táncsics Mihály-díj (2005)
Veszprémi Televíziós Találkozó, operatőri különdíj (kétszer)
Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2009)
Csengery Antal-díj (2010)

 

Forrás: saját életrajz, internet, újságcikk: Budapest – 2006. február    

Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo