Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo

Sylvester András, főszerkesztő
Mezőtúr, 1928. április 5. - 2004. augusztus 15.

Tanulmányai:
1946-1951 ELTE BTK magyar-filozófia szak

Munkahelyei:
- Hegyhátúti Ifjúsági Gyermekotthon (ifjúság gondozó) (1950-1951)
- Hegyhátúti Ifjúsági Gyermekotthon (nevelő tanár) (1951-1955)
- Bp. XVII. Ker. Tanács (Általános isk. igazgató) (1955-1961)
- Központi Pedagógus Továbbképző Intézet (1962-1963)
- Társadalmi Szemle (szerkesztő) (1963-1964)
- Magyar Televízió (Főszerkesztő) (1964-1985)
- Városmajori Gimnázium (tanár) (1991-1993)

Sylvester András két évtizeden át, 1964 és 1985 között a Magyar Televízió ismeretterjesztő és közművelődési műsoraiért felelős szerkesztőség munkáját irányította. Tanárként került a televízióba, s tanárként is fogta fel szerepét, csak éppen egy egész ország volt a tanterem, ahol működött. Működésének kezdetei egybeestek a Magyar Televízió nézettségének rohamos terjedésével. Maga nem szeretett szerepelni, igen ritkán mutatkozott a képernyőn. Annál inkább szerette, ha a magyar értelmiség színe java szerepel. Semmiféle ideológiai dogma nem kötötte a műsorok szerkesztőinek, szerzőinek és szereplőinek kiválasztásakor. Egyes-egyedüli szempontja minőség volt. Választásai természetesen nem légüres térben történtek. Azokat a témákat, szerzőket és előadókat részesítette előnyben, akik a meglévő állapotok javítását, változtatását, reformját szolgálták szavaikkal és tetteikkel. A kultúrát egyszerre szolgálta és teremtette. 

Mint egy interjúban maga fogalmazta „egyáltalán nem szerettem én a mindenhez értő újságíró típust. Tehát én arra törekedtem, hogy minden területen olyan szakemberek kerüljenek be, tehát természettudományba olyan, aki ért a fizikához, élettudományhoz, társadalomtudományba a történelemhez, szociológiához, pszichológiához, képzőművészetnél építészethez satöbbi, tehát egy szakrendszert alakítsunk ki. Ennek az volt az előnye, hogy partnerek tudtak lenni és ismerték a szakmát…”  Az általa vezetett műhelyben készült a „Delta”, mely évtizedeken keresztül a televízió egyik legnépszerűbb műsora volt. Rendszeresen jelentkezett Bokor Péter műsora a „Századunk”, mely az akkor oly távolinak érzett közelmúlt még élő szereplőit szólaltatta meg minden ideológiai elfogultság nélkül. Portréfilmek készültek a távolabbi múlt polgári radikálisairól.  Kardos István az idegenben élő magyar Nobel-díjasokkal beszélgetett,  lehetőséget nyújtva számukra a hazatérésre.  Később, az írókról és a képzőművészekről is készültek hasonló portrék, amelyhez a legnagyobb élő írók és költők adták hangjukat és arcukat.

Sylvester András nevéhez fűződik a huszadik századi magyar reformkor műsorának, a Tudósklubnak a megalapítása.  Az alapötlet a nagyszerű fizikus, Marx György téziséből származott a gyorsuló időről. Havonta 60 percben a természeti és a társadalmi világ minden lényeges és új ismeretéről szó volt ebben a műsorban, amely a 70-es években újra indult a kiváló szociológus, Papp Zsolt vezetésével.  A szerkesztőség nagyon sikeres műsora volt a „Jogi esetek”, melynek minden darabja egy-egy eset kapcsán jogi ismereteket nyújtott. Természetesen ismeretterjesztésnél többről volt szó. A hangsúly azon volt, hogy az állampolgárnak nemcsak kötelességei vannak az állammal szemben, hanem jogai is vannak, melyek betartását megkövetelheti az államtól. Czeizel Endre vezette be a magyar közönséget a születés titkaiba. Ranschburg Jenő és Popper Péter a lélek titkainak misztikumát oszlatták el műsoraikban.  Rockenbauer Pál másfélmillió lépését Magyarországon a Sylvester által vezetett szerkesztőség kamerái kísérték nyomon. Szakály Ferenc és Csepeli György éveken át szerkesztették együtt a „Szemle” c. műsort, melyben a szerkesztők a hazai történettudomány, közgazdaságtudomány és szociológia szaklapjaiban megjelent  legjobb és legaktuálisabb cikkek szerzőível beszélgettek az akkor még nem igen művelt interdiszciplinaritás jegyében.  Ebből a műhelyből indult el üstökös szerűen Vágó István pályafutása, aki a rendszerváltást követően is hű tudott maradni Sylvester szellemiségéhez.  A két évtized alatt létrejött műsorok alapján egy Nyitott Egyetemre való anyag gyűlt össze. A „Gólyavári esték” –en olyan előadók adtak elő, mint Hanák Péter, Berend T.Iván, Szűcs Jenő, Fügedy Erik, L. Nagy Zsuzsa. A Bölcsészettudományi Karon Benedek István, Pléh Csaba, Buda Béla, Szörényi László, Hahn István, Spiró György adhattak volna elő, ha végül is a Nyitott Egyetem létrejön. Domján Dénes szerkesztette a  TV Szabadegyetem 42 részét, melynek előadói között volt Czeizel Endre, Marx György, Venetiáner Pál, Juhász Árpád, a külföldön élők között Carl Sagan, Wigner Jenő és Rikitake professzor.

A szerkesztőség tagja volt Hanák Gábor, aki Huszár Tibor bevonásával Erdei Ferencről  készített műsort, mely utóbb Bibó Istvánnak adott lehetőséget arra, életművének megíratlan fejezeteit elmondhassa, s a leírt szövegek korrigálása révén véglegesítse. Sylvester András tudta, hogy a televízió nemcsak ismeretátadó, minta adó közeg, hanem a valóság tükre is. Dokumentum filmek készítésére a filmgyárral kapcsolatot alakított ki. Utóbb ez a kapcsolat lett a végzete is. A kor legkitűnőbb filmrendezői, köztük B.Révész László, Schiffer Pál, Kardos Ferenc, Rózsa János vettek részt a programban, melynek keretében készült Sára Sándor korszakos jelentőségű dokumentum film saga-ja a Krónika, mely a Don kanyarba kikerült magyar katonák szenvedéstörténetét mutatta be a még élő egykori katonák elmondásában.  Az egyik adás például egy magyar katona és egy orosz nő szerelmével végződött. A történet kiverte a politikai biztosítékokat. A hír eljutott Moszkvába, s a döntés nem lehetett kétséges. Sylvesternek 1985-ben mennie kellett a Magyar Televízióból. Négy év múlva mindennek vége lett, amit Sylvester létrehozott.

Sylvester András egyike volt a Magyar Televízió legendás, nagy főszerkesztőinek.  Tekintélyét széleskörű tudásának és személyes bátorságának köszönhette. Mindig volt bátorsága kiállni a történelem, a politika és a kultúra igaz értékeit felmutató műsorok mellett, tekintet nélkül arra, hogy ez tetszett-e a kor vezető politikusainak vagy sem. Karrierjét áldozta fel elveiért.

Kitüntetések:
Kiváló Népművelő 1968
Miniszteri dicséret 1970
Munka érdemrend ezüst fokozat 1973
Nívódíj: TV Szabadegyetem 1977
Kiváló munkáért 1981
Nívódíj: Kolostor és barikád” 1982
TIT Aranykoszorús jelvény 1978, 1986
Munka érdemrend arany fokozat 1985

Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo