Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo

szociológus, újságíró

Budapest, 1947. október 15.

 

Tanulmányai:

ELTE BTK szociológia szak

 

 

Munkahelyei:

  • Magyar Rádió (1970-1982)
  • Magyar Televízió (1982-1994)
  • Magyar Rádió (1994-1996)
  • Magyar Televízió (1996-1997)
  • Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet (1997-től)  

Amatőrfilmesként kezdte a pályát, még gimnazistaként a Gulyás Gyula által vezetett Cinema 64 klubban. (Részt vett a Tanítványok, és a filmtörténeti jelentőségű penészleki filmszociográfia elkészítésében, forgatásában 1967-1968.)
A rádiózást külsősként Szél Júlia és Gácsi Sándor mellett tanulta, televíziós mestere Vértessy Sándor volt.

27 éven át dolgozott, a Magyar Rádió és Televízió munkatársaként, hol rádiósként, hol televíziósként. Esztétikát és szociológiát tanult, első munkái a gazdaságpolitikai rovatban munkásriportok, szociográfiák voltak, majd dokumentumműsorok (Máriapócsi búcsú, Szabolcsi fekete vonatok, Algyői olajbányászok, a Rózsadombi SZOT szálló botrány, stb).

A 168 óra indulásától éveken keresztül annak „tényfeltáró” riportere lett (a rózsadombi és a balatoni szot-üdülők beutalási rendszere, a Zsolnay kísérlet Baranyában, fekete vonatok, Magyarország halálozási és betegségtérképe…, voltak egyebek között riportjainak témái).
1972-ben a Krónika-hoz helyezték át, tudósításokat, kommentárokat, publicisztikákat írt, később szerkesztő, majd az új műsortípus, a politikai hír- és háttér műsor, az Esti magazin műsorvezetője lett - az első női hírműsor vezető -.
Egy kismama krónikája címmel, heti rendszerességgel jelentkező szubjektív hangvételű „társadalmi jelentést” készített.
A rádiózással párhuzamosan televíziózott, a Sylvester András fémjelezte Közművelődési Főszerkesztőségen.
Egyebek között a Prizma című élő tudományos ismeretterjesztő adássorozat egyik riportere volt, Mérei Ferenc beszélgetőtársa, és talán egyetlen túlélő munkatársa (az aszódi vonatbalesetnél az adássorozat rendezője, a szerkesztője, és a másik riporter is életét vesztette: Winkler György, Mertz Nándor és Hódos Judit) Stúdióbeszélgetést vezetett Andrej Wajdával, interjút készített Marina Vladyval. Az első filmszociográfiai műsor, A FILMSZEM c. élő adás műsorvezetője volt annak megszüntetéséig (szerk.: Szekfű András, rend.: B. Révész László).
1980-ban szociálpszichológiai kísérleti adást kezdeményezett, a MI házunk címmel, amelyet Peták István segítségével útnak is indított, Makara Péter szociológus és Feledy Péter közreműködésével. Az egy órás élő adást a késő esti órákban sugározta, a 2 es csatorna. Végül riportalanyainak szókimondása miatt a műsort megszüntették. 1982-től a TV belső munkatársa lett.
Peták István bevonta a „forradalmian” új műsor, az Ablak előkészületeibe. Horváth Ádámmal és Kovalik Károllyal már jó ideje folyt a tervezés. Az első adás szerkesztője, majd bonni kiutazásáig a műsor helyettes vezetője, alkotója, szereplője volt.
Az elhangzó információk használhatósága érdekében műsorhoz kötődő újság kiadását kezdeményezte Ablak címmel. Egy szám meg is jelent (a továbbiakra nem kaptak lapkiadási engedélyt).
1985-1989 között Bonnban élt, a HVG tudósítójaként riportfilmet készített Kövek és keresztek címmel a nyugat-német társadalom önvizsgálatáról.
A rendszerváltás után érkezett vissza az MTV-be. Elfogadták a Kriminális című, eredetileg társadalomelemzőnek szánt műsorát a 2-es csatornán, majd megnyerte az 1-es csatorna reggeli műsorsávra kiírt pályázatát. Átigazolt az 1-es intendatúrához és sok nehézség után Sándor Pállal együtt elindították a Reggel-t, amely 2 és félév után a médiaháború idején szűnt meg.
1990-től bekapcsolódik a szakmai érdekvédelmi diskurzusokba, az újságírók közgyűlése beválasztja a MÚOSZ elnökségébe, az Etikai Bizottság alelnöke lesz, majd később a Nyilvánosság Klub Monitor Bizottságának is tagja - rövid ideig. Részt vesz a médiatörvény előkészítésében.
Új fejezet, új kísérlet: a Hőmérő, melyet Horváth Ádám álmodott meg, Heltai Péter vezetői inspirációjára. Ennek az új típusú élő közéleti vitaműsornak lett a főszerkesztője (riportere Havas Henrik volt).
1994-ben a Rádió akkori elnöke felkérte a Petőfi rádió vezetésére. Az ő nevéhez fűződik egyebek között az adó sávos szerkezetének a kialakítása.
1996-ban Részvénytársasággá alakul a Rádió és a TV, felkérik a műsorokért felelős alelnöknek, Peták Isván mellé.
Az MTV Rt. tulajdonosi testülete, nagykuratóriuma mind őt, mint a gyártási alelnököt, Horváth Lórántot egyhangúlag megválasztotta.
1997-ben távozott a Televízióból, és végleg a média világából.
1997 végén már megalapította az első közéleti kommunikációkutatással foglalkozó kis műhelyt az Erasmus Kommunikációs Intézetet, és azóta is kommunikációkutatással, oktatással, publikálással foglalkozik.
2005-ben a Magyar Kommunikációtudományi Társaság egyik alapítója és első főtitkára.  

Jelentősebb tanulmányok, publikációk:

1998 – Erasmus könyvek sorozat alapítója, szerkesztője
2005 – Magyar médiatörténet, Akadémiai kiadó (szerk. Bajomi-Lázár Péter)
2002 – Kampánykommunikáció - tanulmánykötet, Akadémia Kiadó” kutatásvezető, társszerkesztő
2001 – Közéleti kommunikáció tanulmánykötet - Akadémia Kiadó - szerző, szerkesztő
2000 – Communication Culture in Transition tanulmánykötet, Akadémia Kiadó - szerkesztő
2000 – Rendszerváltás és kommunikáció, Osiris Kiadó - szerkesztő
1999 – Politikai kultúra, politikai kommunikáció, szerző (MTA Politikatudományi Füzetek)    

 

Forrás: Sárközy Erika

Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo