Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo

fejlesztő mérnök

Pozsony, 1933. augusztus 4.

Tanulmányai: 

Kandó Kálmán Villamos Ipari Technikum (1947-1951)

Híradástechnikai Egyetem, Szovjetunió, Odessza (1951-1956)

 

Munkahelye:   

  • Magyar Televízió (1956-1997)

Már egyetemi évei alatt kapcsolatba került a hazai televíziózás létrehozásán munkálkodó intézményekkel, így a Magyar Posta keretén belül megalakított Magyar Televízió Vállalattal, és a Posta Kísérleti Intézettel, ahol a nyári szünidőkben szakmai gyakorlatot folytatott. Az egyetem elvégzése után elsők között, alapító tagként került az Intézménybe.
Első feladatai közé tartozott a Magyar Televízió első közvetítő kocsijának a megismerése, üzembe helyezése, valamint az első élő adás lebonyolítása. Részt vett az 1950-es évek végén, 60-as évek elején az Intézményhez érkező közvetítő kocsik és egyéb technikai berendezések beüzemelésében. A létszámát és technikai adottságait tekintve egyre növekvő Intézményben ekkoriban szervezeti változások történtek, különböző egységek alakultak, létrejöttek a részlegek, így az üzemeltetés, a karbantartás és a fejlesztés is külön vált. Egy-két évig karbantartóként tevékenykedett, majd átkerült a fejlesztésre, ahol különböző vezetői beosztásokban dolgozott nyugdíjazásáig.
Fejlesztőként első nagyobb munkája az I-es Stúdió tervezése, felszerelése, üzembe állítása volt (1963).
Hamarosan feladatul kapta a színes televíziózásra való felkészülést. Ez a fekete-fehérnél szélesebb körű, elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását követelte. Vezetésével létrejöttek a kísérleti adások technikai műszaki felvételei (1960-as évek közepe), majd az évtized vége felé, először a 2-es programon (1969), majd rövidesen az 1-es programon is beindultak a rendszeres színes adások. Ezután egy hosszú fejlesztési folyamat következett, melynek eredményeként mindegy másfél évtized alatt, a Magyar Televízió teljes egészében fekete-fehérről színes sugárzásra állt át. Ebben a fejlesztési folyamatban – stúdiók színesítése, új közvetítőkocsik, filmbontók és egyéb technikai eszközök üzembe állítása – is meghatározó szerepe volt. (3 stúdió átalakítása, 5 színes közvetítőkocsi alkalmazásba vétele, stb.)
A fentieken túl, említésre érdemesek még a következő munkái:
Létre hozta az első stabil mikrohullámú összeköttetést a Hargita Stúdió és a Szabadság tér között, majd évek múlva elvégezte ennek korszerűsítését több csatornás berendezéssel.
Beszerezte az első karakter-generátort, a külföldi, digitális berendezéseknél a magyar ABC ékezetes betűinek megjelenítéséhez.
Beszerezte és telepítette a Televízió házi megtekintő (monitorozó) rendszer fejállomását.
Az MTI, a Magyar Posta, valamint a Műegyetem szakértőinek közreműködésével 1982-ben létrehozta a hazai Képújságot (Teletext).
Irányította a Körzeti Stúdiók (Szeged, Pécs, Miskolc) tervezését és létrehozását (Szeged, Pécs).
Irányította a NICAM rendszerű sztereó, illetve kétnyelvű kísérőhangú adások kísérleteit és bevezetését.
Telepítette a Magyar Televízió budafoki kazetta-másoló részlegét.
A Televízióban végzett feladatai mellett aktívan részt vett a Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet (OIRT) Technikai Bizottságában, a következő témákban:
Színes televízió; nagyfelbontású televízió; közvetlen műholdas műsorsugárzás; videó-jelben közvetíthető egyéb információk (hangjelek, mérőjelek, adatjelek, Teletext); digitális televízió.
Az OIRT 1990-es években történt megszűnése után az EBU PAL plusz munkacsoportjában is tevékenykedett.

Egyéb szakmai tevékenységei:

A Távközlési Kutató Intézetben közreműködött az európai színes televíziós vevőkészülékekben szükséges – a színjelek soridejű késleltetését végző, ún. ultrahangos késleltető művonalak futásidejének pontos mérésére szolgáló műszer kifejlesztésében.
A Videoton Gyárban a gyártósorokon a készülékek ellenőrzése és beállítása központi fejállomáson előállított jelek szétosztásával történt, s ennek a fejállomásnak a „színesítésében” vett részt.
Papp Imre és Samák Lajos kollégákkal együtt kidolgozta a SECAM rendszerű színes jelek kódolási paramétereinek pontos mérési módszerét, s az erre alapozott mérőműszert is kifejlesztették. Beindították a Híradástechnika Szövetkezetnél a mérőműszer gyártását. A Szövetkezet a mérési módszert és a műszert SECAM ANALISATOR néven Magyarországon, majd később Európa számos országában is szabadalmaztatta.

Publikációiból:

Színes televízió alapjai (A Magyar Televízió Szakkönyvtára részére, 1965), melyet a Rádiótechnika című szaklap folytatásokban közölt.
Híradástechnika című folyóiratban különböző, szakmai tevékenységéhez kapcsolódó publikációk.
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) a kormányzati szervek számára tájékoztató, döntés-előkészítő tanulmányokat készítetett a kompetens szakemberek bevonásával. Felkérésre számos hírközlést érintő tanulmány elkészítésében vett rész.

Díjak, kitüntetések:

Szocialista Munkáért érdemrend (1963)
Munka Érdemrend ezüst fokozata (1980)
Kiváló Munkáért (1982)
Az „OIRT-ban végzett sokéves munkáért” kitüntetés (1986)
Elnöki Nívódíj műsorok képmérnöki munkájáért (1974, 1976, 1979)
Elnöki Nívódíj a televíziós elektronika fejlesztésében végzett irányító munkáért (1981)
Életmű Nívódíj (1997)

 

Forrás: Saját életrajz

Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo