rendező, forgatókönyvíró

Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 26.


Tanulmányai:


Színház- és Filmművészeti Főiskola  

 

 

Munkahelyei:

  • Nemzeti Színház (gyakornok)
  • Magyar Rádió (1949-1957)
  • Magyar Televízió (1957-1989)    

Mindig a színi pályára vágyott, de Csepelen gyári munkásként kellett dolgoznia, de itt is, amatőrszínészként a Munkásotthon közönsége elé tudott kerülni. Innen, a munkás-színjátszó körből felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakára, ahol 1954-ben szerzett diplomát. 1949-től a Magyar Rádiónál gyakornokoskodott, ahol hangjátékokat készített, Bölöni Györggyel és Juhász Ferenccel rádiós folyóiratot szerkesztett. 1957-ben az induló Magyar televízió szerződtette. Rendezőtársaival Mihályfi Imrével, Szőnyi G. Sándorral, Horváth Ádámmal ők alakították azt a műfajt Magyarországon, amit televíziós rendezésnek neveznek. Nem csak a televíziós játékot, mint drámai formát alkották meg, de az élő közvetítések, a magazinok, a vetélkedők, a körkapcsolások, a színházi közvetítések televíziós törvényszerűségeit is Ők kísérletezték ki. Gondos felkészülés, magas fokú műveltség jellemezte Zsurzs rendezéseit, melyek igen népszerűek voltak a nézők körében. Képernyőre alkalmazott kortárs külföldi szerzőt (Nő a barakkban), de antik tragédiát is (Élektra). Gogol, Petőfi, Eötvös József, Tolsztoj, Móricz is szerepelt forrásai között. Választott művet Déry Tibortól, Mesterházi Lajostól, Örkény Istvántól, Karinthy Ferenctől, Sütő Andrástól. Legnagyobb sikereit azonban Jókai, Mikszáth, Fekete István, Szabó Magda munkáinak mozgóképes változataival aratta. Szatirikus vénája is megmutatkozott: Epeiosz-akció, Helység kalapácsa, Othello Gyulaházán, Zebegényiek. A Fehér rozsdában, Bertha Bulcsu művében, a késő kádári „létező szocializmus” csaknem összes válságjelenségét képernyőre vitte.(1982!) Elismert színészvezető volt, mestere a közös célt szolgáló munkahangulat megteremtésének. Elsődleges feladatának tartotta, hogy a magyar irodalom klasszikusait széles körben ismertté tegye. Rendezései sokszor nyertek rangos nemzetközi fesztiválokon pl. a Nő a barakban, az Epeiosz Akció Monte Carlóban az Arany Nimfa-díjat, a Barbárok Kairóban a drámai kategóriában nyert, a Mond a neved Várnában lett díjazott. Keze alatt televíziós rendezők sora nőtt fel: Eck T. Imre, Nemere László, Málnay Levente, Babiczky László. Hűséges volt munkatársaihoz stábtagjaihoz, színészeihez és ez meglátszott alkotásaiban mert egységes stílusjegyek kialakulását eredményezte. Tudta minden a nézőkért van, a nézőket igényesen szolgálni ez volt Zsurzs Éva művészetének titka.      

Munkáiból:

Vitézek és hősök (1959) op.: Bornyi Gyula
Aranyfácán (1959) op.: Sík Igor
Nő a barakkban (1960) op.: Czabarka György
Urak és emberek (1961) op.: Kocsis Sándor
A Leacock-est (1961) op.: Sík Igor
A szaxofon  (1961) op.: Sík Igor
Az Epeios akció (1962) op.: Czabarka György
Élektra (1962) op.: Czabarka György
Ne éljek, ha nem igaz!  (1962) op.: Sík Igor
A hírlapíró és a halál (1962) op.: Czabarka György
A felhők fölött mindig süt a nap (1962)
Karinthy est (1962) op.: Sík Igor
Férjhez menni tilos! (J ) (1963)
Krúdy Gyula emlékest (1963) op.: Czabarka György
Egy pár papucs (1964) op.: Czabarka György
Válaszút (1964) op.: Mestyán Tibor
Kristóf, a magánzó (1965) op.: Mestyán Tibor
A helység kalapácsa (1965) op.: Czabarka György
Othello Gyulaházán(J)  (1966) op.: Czabarka György
Barbárok (1966) op.: Czabarka György
Hétköznapi történet I-II.  (1966) op.: Czabarka György
Vidám vasárnap (1966) op.: Czabarka György
Miért beszél annyit Mrs. Piper? I-II.  (1967) op.: Czabarka György
Úton – Forrón és hidegen (1967) op.: Czabarka György
Mondd a neved!  (1967) op.: Czabarka György
Cseppben a tenger (1967) op.: Czabarka György
Nyaralók (1967) op.: Czabarka György
Igen-nem királykisasszony (1967) op.: Czabarka György
A Koppányi aga testamentuma (J) (1967) op.: Czabarka György
Sárga rózsa (1968) op.: Czabarka György
A ketrec (1968) op.: Czabarka György
A szerelem hétköznapjai (1968) op.: Czabarka György
Irány Mexikó!  (1968) op.: Czabarka György
Körözés egy csütörtök körül  (1968) op.: Czabarka György
Legenda a páncélvonatról (1968) op.: Czabarka György
Só Mihály kalandjai (1969) op.: Czabarka György
A revizor (1969) op.: Czabarka György
Szerencsés álmokat!  (1969) op.: Czabarka György
Danaida (1970) op.: Czabarka György
Pokróc az ablakon (1970) op.: Kocsis Sándor
Öt férfi komoly szándékkal (1971) op.: Kocsis Sándor
Pályakorrekció (1971) op.: Czabarka György
Fekete város I-VII.  (1972) op.: Czabarka György
Világló éjszaka (1972) op.: Czabarka György
Zrinyi I-III.  (1973) op.: Czabarka György
Burok (1973) op.: Mestyán Tíbor
Csalódások  (1973) op.: Czabarka György
Teréz (1975) op.: Lukács Lóránt
A törökfejes kopja (J) (1973) op.: Czabarka György
Felelet I-VIII.  (1975) op.: Lukács Lóránt
Daruszegi vasárnapok (1975) op.: Kocsis Sándor
A méla Tempefői (1975) op.: Lukács Lóránt
Beszterce ostroma (1976) op.: Lukács Lóránt
Őszi versenyek (1976) op.: Bornyi Gyula
A névtelen vár I-VI.  (1977) op.: Lukács Lóránt
Abigél I-IV.  (19779) op.: Lukács Lóránt
Fent a Spitzbergákon (1977) op.: Lukács Lóránt
Tavasz  (1977) op.: Lukács Lóránt
Mennyből egy angyal – Anti Pygmalion avagy egy szobrász álma (1978) op.: Lukács Lóránt
Különös házasság I-IV.  (1979) op.: Lukács Lóránt
Csupajóvár  (1980) op.: Lukács Lóránt
A filozófus (1981) op.: Lukács Lóránt
Glória  (1981) op.: Ráday Mihály
Leányvásár (1982) op.: Lukács Lóránt
Fehér rozsda (1982) op.: Lukács Lóránt
Egy lócsiszár virágvasárnapja (1983) op.: Lukács Lóránt
Rómeó, Júlia és a sötétség (1984) op.: Lukács Lóránt
A falu jegyzője (1985) op.: Lukács Lóránt
Tizenötezer pengő jutalom (1985) op.: Lukács Lóránt
Egy értekezlet jegyzőkönyve (1986) op.: Kocsis Sándor
Csongor és Tünde (1986) op.: Lukács Lóránt
Ezer év (1986) op.: Lukács Lóránt
Kreutzer szonáta (1987) op.: Lukács Lóránt
A főszerepben: Básti Lajos (1990) op.: Czabarka György
A csikós (1993) op.: Czabarka György      

Díjak, kitüntetések:

Jászai Mari díj (1963)
SZOT-díj (1966)
Érdemes művész (1970)
Kossuth-díj (1973)
Kiváló művész (1983)
Erzsébet-díj (1987)
Új Múzsa Alapítvány Életmű díja (1993)
A Magyar Televízió Posztumusz Örökös tagja                

 

Forrás: Új Filmlexikon, ISIS, MTV 1957-1997