operatőr

Budapest, 1918. november 17 – 2012. december

Tanulmányai:

Középiskola Moszkvában (1936)

Filmművészeti Főiskola, Moszkva (1936-1940)

 


Munkahelyei:

  • Moszkvai Gorkij Filmstúdió (1940 -1944)
  • Mafirt Krónika, Mafilm (1945 -1958)
  • Magyar Televízió (1958 -1981)

Négy éves korában emigráns szülők gyermekeként Moszkvába került.
Filmművészeti főiskolai tanulmányait Moszkvában végezte. Diplomamunkáját, egy filmetűdöt, Gulliver az óriások országában címmel, az akkoriban újdonságnak számító vándormaszk-technikával (Gorbacsov-módszer), a mai bluebox ősével készítette. A főiskola elvégzése után néhány évig Moszkvában segédoperatőrként tevékenykedett, majd 1945 áprilisában hazatért. 1946-ban csatlakozott a hazai filmgyártáshoz. Először a Mafirt Krónikánál főszerkesztőként, majd operatőrként, később a Mafilmnél operatőrként dolgozott. 1950-ben felkérték a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakának beindítására abból kiindulva, hogy a Szovjetunióban megalapozott elméleti anyagot ismert meg, s azt adja át a hallgatóknak. Ehhez a feladathoz felhasználta egykori professzorának, Anatolij Golovnya szovjet operatőrnek korábban lefordított kiváló szakkönyvét is. Négy éven át tanította az elsőéveseket. Tanítványai voltak többek között (időrendi sorrendben): Herczenik Miklós, Kovács János, Tóth János, Zsigmond Vilmos, Gaál István, Sára Sándor, Sík Igor operatőrök. Közben, a magyar forgatócsoport tagjaként, Macskássy János operatőrrel és Tímár István rendezővel részt vett az 1952-es, nevezetes Helsinki Olimpián, ahol a magyar csapat tizenhat aranyérmet szerzett. Lakatos Vince rendezővel 1953-ban elkészítette a Virágos Kalocsa című rövidfilmjét, melyet még abban az évben beneveztek a Cannes-i Filmfesztiválra.
1958-ban áthelyezték a Magyar Televízióba, ahol operatőrként, vezető operatőrként tevékenykedett. Szinte valamennyi televíziós műfajt kipróbált. Készített gyermek- és ifjúsági -, ismeretterjesztő-, dokumentum-, oktató- és képzőművészeti sorozatokat, színházi közvetítéseket, portréműsorokat, tévéjátékokat. A Magyar Televíziónál eltöltött harminckét év alatt megszámlálhatatlan műsort készített, ám azokból kevés került az Archívumba. Pályafutása kezdetén a tévéműsor készítés még egy tünékeny műfaj volt, ugyanis az első műsorok javarészt élőben mentek. Évtizedekkel később pedig a videó technikával készült műsorok kazettáit adás után ismét felhasználták. Nyugdíjba vonulását követően (1981), még kilenc évig dolgozott az Intézménynél.
A Magyar Operatőrök Társaságának (H.S.C.) tiszteletbeli tagja.

Filmgyári operatőri munkáiból:

Beszélnek a színek – ismeretterjesztő, rend.: Kollányi Ágoston (1953)
Színek hatalma – ismeretterjesztő, rend.: Bánki László (1958)

Televíziós operatőri munkáiból:

Ha én egyszer kinyitom a számat – rend.: Bednai Nándor (1964)
A művészet legyen mindenkié – képzőművészeti sorozat, rend.: Zsigmondi Boris (1965)
A parányok óriásai – ismeretterjesztő sorozat, szerk.: Rockenbauer Pál, rend.: Szörényi Dezső (1967)
A hóember – sorozat, szerk.: Kerekes Pálné, rend.: Balogh Géza (1971)
A magyar tudomány műhelyei – sorozat, rend.: Rácz Gábor (1971)
Világnézet – ismeretterjesztő sorozat, rend.: Bohák György (1974)
Ahol mindenki felfedez – oktató sorozat, szerk.: Hegyi István, rend.: Orbók Endre (1974)
Kör-kör – sorozat, rend.: Kovács Kati (1978)
Közép-Európából jöttem – Czóbel Béla, rend.: Zsigmondi Boris (1994)
Akinek humora van – Kabos László 80 éves, rend.: Nemlaha György (2003)
Cicavízió – sorozat, rend.: Kende Márta és Beregszászi Mária
Jogi esetek – sorozat, rend.: Endrődi Sándor
Kuckó – ifjúsági sorozatműsor, rend.: Beregszászi Mária
Műkincsek testőrei – sorozat, rend.: Zsigmondi Boris
Művészeti magazin – sorozat
Óvodások műsora – sorozat, rend.: Szellő Rózsa
Pannabál – tévéfilm, rend.: Beregszászi Mária
Vers mindenkinek sorozat
Zsebtévé sorozat – rend.:  Kovács Kati

Díjak, kitüntetések:

Szocialista Kultúráért
Érdemes Művész (1975)
Az Igazságügy Kiváló Dolgozója (1981) – a Jogi esetek című műsorért
Számos Elnöki Nívódíj

 

Forrás: Saját életrajz