Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo

Apám a háborúba tüzérségi megfigyelő volt. Hadifogságba került. Mikor lehetett a hadifogolytáborban jelentkezett az új magyar hadseregbe. Elment nevelőtisztként Jászberénybe, ott volt az első magyar hadosztály. De már harci helyzetbe nem került. Az egyik legendárium úgy szólt, hogy amikor Pápán voltak, akkor apu szerzett egy zongorát a Ciffra Györgynek, hogy tudjon gyakorolni. Ez a kapcsolat megmaradt s később, amikor apa egy pedagógus küldöttséget vezetett Párizsba, akkor a Ciffra úgy mutatta őt be, mint segítőjét, aki miatt, zongorázni tudott a háború vége felé. Minkét szülőm pedagógus volt.

Hogy került a család Kaposvárra ?

Kalandos történet ez. Édesapám és édesanyám kis helyeken voltak tanárok: Tard, Szada. Apám kántortanítóskodott. Aztán aput felrendelték a Kultuszminisztériumba, az „általános iskolás” főosztályon dolgozott, Aztán a Szávai államtitkárnak volt a titkárságvezetője, kabinetvezetője. 1961. Felvetődött, hogy egy lényegesen magasabb jövedelemért, jobb lakáskörülményekért egy barátja hívására elmenne-e Kaposvárra a Tanítóképző igazgatójának, amit elfogadott. Így költözött le a család Kaposvárra.

Ettől én nagyon megijedtem. Hisz eddig az Andrássy úti általános iskolába jártam a Bábszínház mellett. Szenzációs életem volt itt. Ott laktunk az Izabella és az Arányi sarkán. Minden közel volt a lizsé, a műjégpálya, a Hunyadi tér. Nagyon jó gyerekéletünk volt. Rádió gyerekkórusosa voltam. Rengeteg olyan élmény ért, attól rettegtem, hogy ez mind elmarad Kaposváron. Ehhez képest négy évig a gimnázium alatt aranyéletem volt. Volt a gimnáziumnak egy nagyon jó irodalomszínpada amely mindig bekerült a legjobb tíz közé. Győrben a fesztiválon minden évben szerepeltünk. Jártam a Fiatalok Vidámszínpada nevű társulatba, ami szintén ott működött. Pogány Judit, Bence Ica volt a tagja. 1965-ben, az első Ki Mit Tud-on, az Ember Tragédiáját adtuk elő és nyertünk. Nekem ez volt az első televíziós szereplésem. A sportélet is nagyon fontos volt. Ez azt jelentette, hogy a pinpong meccsek előtt két- három héttel már nem kellett bejárni az órákra. Aztán, ha jött diákszavaló verseny, akkor megint két hétig nem kellett bejárnom. Így hát ilyen levelezően végeztem el a gimnáziumot.

Az életrajzod szerint Kaposvárott kitűnő eredménnyel érettségiztél és rögtön jelentkeztél a televízióba.

Ez úgy igaz, hogy jelentkeztem a Színművészeti Főiskolára. Várkonyi vizsgáztatott és két szűrőn átmentem. A harmadiknál, a Várkonyi megbetegedett és a Simon Zsuzsa jött be és kirúgott, megjegyzem a Gálvölgyit is.

 

Ezért döntöttél a televízió mellett?

 

Bementem a tévébe mert volt az apunak egy régi diákkori ismerőse a Hírt Tóni bácsi , aki a főgyártásvezető volt. Mondta, hogy van itt egy lehetőség, felvételvezető lehetek

 

És akkor hogy lettél egyetemista?

 

 

Közben én felvételiztem és előfelvételivel vettek föl.

 

És bevonultál katonának, mert az akkor így működött.

 

Kaposvári Színháznak volt a doktora, aki nagyon szeretett engem. Ő adott egy papírt, hogy nekem szívzörej problémáim vannak gyerekkorom óta és így felmentettek. Tehát felvettek az egyetemre előfelvételivel de valami csoda folytán megüresedhetett egy-két hely. Szeptember 10.-én szóltak, hogy pedig 20.-án mehetek az egyetemre. De én augusztustól már elkezdtem dolgozni a tévében, előbb kezdtem dolgozni, mint hogy egyetemista lettem. Jó vizsgázó voltam így a tévét és az egyetemet egyszerre csináltam. Mentem a színészért, váltogattam az inzerteket, végeztem a sameszok feladatait.

Még valami, amivel szeretek dicsekedni és büszke is vagyok rá, hogy Magyarországon én írtam az első televíziós témájú szakdolgozatot Akkor még Magyarországon semmilyen médiaiskola vagy Kommunikációs Főiskola nem volt.  Leningrádban pedig volt, tőlük kaptam egy ösztöndíjat.  Ott írtam meg a szakdolgozatomat. És mivel öt éve dolgoztam a tévénél és ilyen témájú dolgozatot én írtam elsőnek nem volt kérdés, hogy felvesznek a tévéhez. A Gyerekosztályhoz kerültem. Pápay Lajos volt akkor a Gyerekosztály vezetője, és Varga Laci volt a rovatvezető. Nagyon jó társaságba kerültem, mert a Takáts Vera volt az egyik szerkesztő, Szabó Márta a másik és az egész társaság isteni volt Bálint Ágitól kezdve csomó nagymenő akiktől nagyon sokat lehetett tanulni. Az első televíziós műsorom a Hétmérföldes Kamera című úttörő híradó volt.  Ezzel jártuk az országot. . Minden vidéki forgatás maga volt a csoda. Utána jöttek az ilyem műsorok, hogy Tizentúliak Társasága meg hát egy csomó minden. Aztán elkezdtem úttörő olimpiákat csinálni, gyereksportot. Jött egy ötletem, hogy csináljunk pingpong sulit, focisulit, kosársulit, röpisulit, kézilabdasulit. Végigvettük a labdajátékokat. Utánpótlás toborzó meg sportág népszerűsítő műsorok voltak, gyerekeknek szólók. Annyira jól sikerültek, hogy ezeket többször megismételte aztán a televízió. Mindenesetre tény, hogy a Gyerekosztályon nagyon jó sorom volt. Rengeteg műsorom volt. Ezek mind sorozatok voltak. A focisuli hétrészes volt. Együtt csinálhattam az ország akkori legjobb sportolóival. és azóta is nagyon jó kapcsolatom van velük. És akkor azt a feladatot kaptam, hogy dolgozzam ki a gyereksport adások teljes rendszerét. Aztán ráállítottak, hogy csináljak vetélkedőket gyerekeknek. És akkor a Takács Vera kitalálta, Verne vetélkedőt, melynek címe Nyolc nap alatt a Föld körül. Nyolc napig ment négy részes vetélkedősorozat Vernéből. Fantasztikus jó iskola volt. Mert ott tanultam meg Horváth Ádámtól, aki nem engedte elkezdeni felvételt, amíg nem tudtam mind a 16 gyerek keresztnevét. Nekem ez hallatlan jó iskola volt, mert hozzászoktattak a 24 órás készenléthez, hogy állandóan melózni kell, hogy új műsorötleteket kell produkálni. Ha ma azt mondanád a szerkesztőnek, hogy fiam maga behoz húsz műsorötletet és ebből 17-ből műsor  lesz, nem hinné el. Ez ma már elképzelhetetlen. Akkoriban csináltam az Idesüss-t. Ez volt az első blődli egy nagyon vidám műsor a gyerekeknek. Addig jó nevelt műsorokat jó gyerekekről csináltunk. Ebben egy ilyen diákok volt benne, mint a Gálvölgyi János, Peremartoni Krisztina. Alfonso volt a pedellus. Isteni hangulat volt a felvételeken. Amikor az Alfonso és a Gálvölgyi jó napot fogtak ki és elkezdtek hülyéskedni, nem lehetett a felvételt elindítani úgy röhögtek operatőrök, majd megpukkadtak.

Eközben én már jártam a Vitray riporter stúdiójába. Egyrészt mert régebbről volt ismeretségünk a sportosztályról, másrészt pedig egy-két gyerekosztályos dolgot ismert belülről. Én voltam a szerkesztője. A gyereknapokat végig én csináltam, az egész napos gyermeknapi játékláncokat. Akkor szólt nekem.1979 őszén elkezdte a Kapcsoltam vetélkedőt. én minden adáson ott voltam, figyeltem, tanultam. Fogalmam nem volt, hogy ez később hasznos lesz. Nagyon sok Vitray Tamás, Antal Imre, Horvát János adáson voltam ott és néztem, hogy hogyan csinálják. Ezek akkora zsenik, nem lehet leutánozni őket, de arra jó volt, hogy megtanuljam azt a miliőt, a manuális részeit a műsornak. amit viszont meglehet tanulni. De Vitray elunta, hogy be kell jönnie minden vasárnap este. Kitalálta, hogy betesz valakit maga helyett. Kétszeresen nyerhet vele. Ha megbukik, akit betett, akkor azt fogják mondani, hogy a nagy Vitrayt nem lehet helyettesíteni. Ha pedig jól csinálja, akkor pedig azt mondják, hogy milyen jó szemem van, megtalálta a legjobbat. Mindenképpen csak nyerhetett a dolgon. Azt beszéltük meg, ha én négy-öt –hat adást kibírok, és nem söpör el a népharag, akkor már nem baj, ha leveszik az adássorozatot. De akkor egy más trambulinról kezdhetek neki, ha már meg vagyok csinálva. Ebből a hat adásból lett tíz év!

 

 

 

De ez meghozta azt a sikert is,  elkezdtek parodizálni.

 

Egyrészt beindulhattam más műsorokkal, másrészről meg közben megdobta az ismertségemet. Állati érdekes volt, hogy öt adás után az utcán már mindenki megállított. Már sokan felismertek. De erre rátett egy hatalmas lapáttal ez a Gálvölgyi paródia.

 

Ezek a vetélkedők, bár mindegyik más volt a dolog természetéből adódóan, az előzményekhez képest egysíkú feladatnak tűnik

 

Ez nem teljesen így van. Igen a gyerekosztályi munkám sokkal színesebb volt. Hiszen csinálhattam gyerekpolitikai műsort, csinálhattam zeneit, sportot, csinálhattam vetélkedőt, irodalmi műsort.  

 

Mehettél vidékre. Elhagyhattad a Szabadság tér 17.-i házat

 

Azért mondom, hogy nincs igazad, mert igen vetélkedőket csináltam, Legyen szerencsémet meg egyéb mást, a Bűvös hatostól a nem tudom miig. De szerencsére csináltam másfajtát is. 1982-ben elindultam saját ötletből a Leg Leg Leggel. Két évvel megelőzve a David Frostot, aki a világhírű Guiness Rekord sorozatot készítette. Akkor még nyoma sem volt licence vásárlásoknak. Ez aztán teljesen más volt, mint a vetélkedő. Itt volt külső forgatás, belső forgatás, stúdió, minden. A vetélkedőket kiegészítették az élő helyszíni közvetítések, szilveszterek. Minden szilveszterkor csináltam élő játékláncokat: Kezdjünk új életet, Szilvesztersziget, Hazai Esték stb.

 

A mai világban mindenki úgy gondolja, egy vetélkedő mögött van egy nagy team aki összeállítja a kérdéseket. Kik csinálták a kérdéseket?

 

A Kapcsoltam kérdéseit főként négyen-öten írták. A Füles újságnak a szerkesztői, munkatársai, főleg a Kun Erzsébet, aki a magyar „rejtvénykiránynő” volt. Ő ebben verhetetlen volt. (Hársing Lajos, Rózsa Ibolya, Erős Zoli. Néhányat írt a Vitray, néhányat Flölich Márta aki szerkesztője volt a Kapcsoltamnak. A Legyen szerencsémnél a kérdések  nagy részét én írtam. Ami hol jó, hol nem jó. Abból a szempontból jó, hogy mint műsorvezetőnek könnyebb a feladatod, mert előtte jó alaposan utánanéztél egy-egy kérdésnek. Bár minden vetélkedőnél utánanézel, csak azt nem te írod és az ismereted nem annyira megalapozott. A Bűvös hatos egy más típusú vetélkedő volt. Ott is én írtam a kérdéseket meg Vadketi Tibi rendező. Internet sem volt még, ami ma megkönnyíti a kérdések kitalálását.

 

Tehát voltak a vetélkedők és voltak, az úgynevezett szórakoztató műsorok. Közben sportoztál is egy kicsit. 

 

Akkor már nekem kicsit megromlott a viszonyom a Szórakoztató Főosztály vezetőjével. Nem érdekes. Nem él már. Ne bolygassuk. Ez volt egyfelől. Másfelől pedig kicsit kezdtek elfogyni a feladatok. Mondjuk ez csak annyit jelent, hogy húsz műsorból, csak tízben voltam benne. Ez kicsit bántó volt.  Az fájó volt, hogy már fél év lement, hogy nem índúlt új műsor.  Soha nem. fogom megérteni, hogy  vetélkedőkből miért kell licencet vásárolni.  Felesleges hatalmas kiadás ez. A licence díjak irtó magasak. De, ha ez valakinek így jó. 

 

Untad magad?

 

Picit sértett voltam inkább. Tehát a sport. Mentem a Vitrayhoz, mert akkor nagyon jóban voltunk még és ő volt a Sportosztály vezetője és mondom neki Tamás átjönnék én hozzád a sportosztályhoz. Ő erre: „Gyurikám itt karének van”  te pedig Honti Hanna vagy. Nem fogod ezt bírni. Én nem dolgozni akarok, hanem menedéket. Akkor jöhetsz. Ez 1990-ben volt és csak egy negyedéves időszak. 

 

Nekem úgy tűnik, hogy jársz egy egyetemre, csinálod a műsorokat, aztán olyan mennyiségű műsorod van, hogy reggel bemész valahány óra valahány perckor, megcsókolod a portást örömödben, hogy bejöhetsz, és este 10-11-kor hazaérsz.  És akkor mi van a magánéleteddel?

 

Ez az idilli állapot, hogy én nekem, csak a televízióban kellett dolgozzak 1971-től mikor lediplomáztam, egészen 1980-ig tartott, amíg el nem kezdtem a Kapcsoltam vetélkedőt. De nyolcvanban, amikor országosan is híres lettem a felnőtt közönség körében is, akkor megjelentek a hakniszervezők. Tény az, hogy mindennap volt hakni, szombat és vasárnap is. Ha nem volt, mert én azt mondtam, hogy nem érek rá valamiért, akkor könyörögtek, letérdeltek, hogy adjál még két napot ebben a hónapban. Szerveztek öt előadást is egy napra.

 

1980-ban már nem vagy húsz éves?  

 

Hát nem vagyok húsz éves. 33 éves vagyok egész pontosan.

 

Ebben a periódusban volt neked barátod, aki nem televíziós volt, nem színész?

 

Volt.

 

Azokat mikor láttad?  Mikor tudtál velük találkozni, akár öt percet is?

 

Nagyon keveset láttam őket, de az a szerencsém, hogy én ilyen kávéházi ember vagyok. Én séta közben és a kávéházban érzem magam a legjobban. A barátaim is ilyen kávéház típusúak voltak. Beültünk, megváltottuk a világot. Nagyon sok jó ötletünk volt, nekem a legtöbb persze. Ott aztán eltelt a jó kis csevegő idő. 1983-ban megszületett Csilla.  

 

Ezek szerint van feleséged?

 

1982-ben költöztünk össze az Évivel és rá egy évre született Csilla. Úgyhogy ezután jött ez a produceri lét.  Ami nekem volt a legnagyobb meglepetés. En eddig csak magamért feleltem. Csak a saját sikereimre figyeltem. A legfontosabb, volt, hogy én sikeres legyek. És akkor jött ez a produceri lét. Sok tapasztalt kollegámnak lett produceri irodája a televízióban.  Én voltam az egyetlen, akinek sem vezetői elő képzetsége, sem gazdasági elő képzetsége nem volt. Ehhez képest a Rózsa produkció, fél év alatt a legjobb három közé került. Fénykorában az iroda egyszerre 14 műsort gondozott, 14 féle sorozatot.  Ez elképesztő. Volt egy 39-es létszámú Szórakoztató Főosztály, és volt egy négyfős Produceri Iroda Ez a négyfős Produceri Iroda percben ugyanannyit állított elő, mint a 39 fős Szórakoztató Osztály.  Horváth Jánossal Az öt kicsi indián, Vágó Istvánnal a Kerékbár, Gálvölgyivel az új Gálvölgyi shaw.

 

Mennyire volt ez másfajta feladat ?

 

A legnagyobb meglepetés számomra, hogy ebben annyira fel tudtam oldódni, fontossá vált számomra azoknak a sikere, akik nálam dolgoztak, a Horváth Jancsié, a Bodrogié, Vágóé, Gálvölgyié stb. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy többet foglalkozom azzal, hogy ők sikeresek legyen, mint saját magammal. Nekem 14 műsorból háromhoz volt közöm, úgy értem, hogy szerepeltem benne, vagy én voltam a főszerkesztője.  Sokkal nagyobb örömet éreztem, hogy az én istállómban futnak a legjobb lovak és csináljuk a sikereket. Akkoriban mindenki azt, mondta, hogy a Rózsa kibírhatatlan producer, de sokkal többet kerestek, mint bármely más produceri irodában. Nagy Laci volt a Gazdasági Igazgató, meghozta a döntést, hogy a producerek az általuk megszerzett reklámbevételnek a 10%-át eltehetik maguknak. Nekem könnyebb dolgom volt, mint a többi producernek, mert engem egy ország ismert. Én meg felhívtam a Keravill igazgatóját és másnap bemehettem hozzá. Nem kellett koldulni, sőt még ő volt megtisztelve, hogy adhat.

 

 

Miért tartottak kellemetlen producernek?

 

Szigorú voltam. Arra emlékszem, hogy a Gálvölgyi shaw első felvétele előtt lementem a négyes stúdióba és ott büfébe összehívtam a stúdió munkatársait és megmondtam nekik, hogy gyerekek ismeritek a Gálvölgyit, sértődős ember, hangulatember. Ebben a produkcióban viszont ő a sztár. Ne mondjátok semmire, hogy nem. Kicsit nagyképű leszek, de sokkal könnyebb volt nekem a bánásmód sztárokkal,  egy Horváth Jancsival,  egy Vágóval, mert én is sztár voltam és tudtam, hogy mitől  megy fel bennük a pumpa, mi az amitől elájulnak. Biztos sok embert meg is bántottam. Van egy csomó dolog, amit bánok is. Mert sok dolgot nem úgy kellett volna elintézni, de nagyon ment a szekere a Produkciós Irodának, csupa olyan emberrel, akivel nem volt könnyű együttműködni.

 

És akkor egyszer a szórakoztatás után megjelenik a Magyar Első. Mintha hírtelen visszatérne a szakdolgozatát író bölcsész.

 

Volt azért átvezetés. Van egy-két műsor, amit sikeresen eldugott a Magyar Televízió, amik már azt jelezték, hogy ebből a Rózsa Gyuriságból azért elkezdtem másfele menni. Már a producerség is ezt jelezte. És akkor elindult a Még ilyet című sorozat. Életem egyik legjobb műsora volt, vagy talán a legjobb. Nagyon igényes sorozat volt. Gárdos Péter találta ki, és ő volt a rendezője is.  Én szerkesztettem és vezettem. Arról szólt, hogy kitettünk egy  bódét a Nyugatihoz a térre és rá volt írva, hogy itt elmondhatja élete leghihetetlenebb, legelképesztőbb történetét. Volt bent egy fényáteresztő fal, mögötte egy operatőr, akit nem látott a kuncsaft, és volt bent egy nagyon kényelmes karosszék, és egy állólámpa. Egy ilyen meghitt miliő volt. Bárki bemehetett, aki akart. Fantasztikus történetek jöttek elő. Ezek közül válogattunk mi, és ezek köré tettünk egy nagyon laza asszociációs lánccal különböző irodalmi szemelvényeket, színészekkel eljátszottunk jeleneteket, kuplékat.  

 

Hányban vagyunk most?

 

1998-1999. Amikor megjöttek a kereskedelmi tévék mindenki azt mondta, hogy legelőszőr a Rózsa fog elmenni, hiszen az első bulvár műsort is én csináltam a tévében. Ez volt a Leg-leg-leg. De a műsort nagyon eldugták. Ez már egy átmenet volt és átmenet volt a Ki marad a végén is. És akkor 2000-ben meghalt a feleségem, teljesen váratlanul, egy hónapra attól, hogy bevittük a korházba, hasnyálmirigyrákban. Nagyon fiatalon halt meg. Én akkor nagyon összezuhantam. Még levezettem ugyan 2000-ben a BBC-nek a körkapcsolásos műsorát és Vitézy László megcsinálta velem az operett.hu című sorozatot, az operett a történetéről. De ez után megkeresett az akkori elnök balkeze, hogy elnök azt üzeni, hogy nem számít rám, hogy nem fogok műsort vezetni. Vegyem fel a fizetésemet, mert az nekem jár, mert nem mentem el a kereskedelmi televíziókhoz.

 

 Akkor én elhatároztam, hogy én már nem csinálok semmit. Nem is akartam sokáig élni. Tulajdonképpen végül két dolog zökkentett vissza..  Egyrészt a bennem lévő állandó magamutogatási kényszer, ez a munkamánia, A másrészt, hogy a gyerekem előtt nem akartam így mutatkozni, egy ilyen lefittyent szánalomra méltó  öreg vén paliként, aki egy senki.

 

Ebben a rengeteg munkában  mennyit látott a lányod?

 

Ő Balett  Intézetes volt.  Reggel bevittem  a balett intézetbe, és ha tudtam, akkor mentem érte. Már tíz éves kora óta, akkor már nem volt a Kapcsoltam meg nem voltak már haknik.  De napközben nem lehetett vele együtt lenni, mert dolgozott. Hétvégén őt is meg a barátnőjét is én vittem cirkuszba, gyerekszínházba, bábszínházba, moziba, uszodába., kirándulni,, libegőzni, fogaskerekűzni. Mindenhova én vittem őket. Nagyon ritkán voltam kettesben a Csillával, mert a barátnője, vagy barátnői velünk voltak. A szülők marhára örültek, hogy egy időre megszabadultak egy kicsit a tehertől. Én nagyon élveztem ezeket a programokat. Velem egész más volt cirkuszba menni, vagy színházba, ha például megnéztük a Padlást, akkor utána hátra mentünk a szünetben, vagy a vége után és összeismerkedhettek a szereplőkkel. Neki nem olyan volt a Gálvölgyi, mint más gyereknek.  Vagy ha kimentünk a cirkuszba akkor hátra lehetett menni megnézni az istállót, megnézni közelről az elefántot, az oroszlánt, megsimogatni a tigrist stb. Neki más volt ez a fajta gyerekkor. Kevesebb jutott az édesapjából és egyben sokkal több is.

 

Itt vagyunk egy komoly,szomorú pillanatnál  és jön egy komoly műsor

 

Úgy indult az egész, hogy sétáltam valahol és mentem át egy hídon és akkor elgondolkoztam, hogy melyik lehetett az első híd Magyarországon. Aztán eszembe jutott, hogy kinek lehetett elsőnek autója. És akkor fogalmazódott meg bennem, hogy meg kellene nézni ezeket a gyökereket. Egy-egy ilyen mini történet, hogy hogyan indult el a magyar film, vagy aki kerékpárbolond azt biztosan érdekli, hogy hogyan került be Magyarországra az első kerékpár, hogy kinek volt először. Az első autós vizsga három napos ünnepsorozat volt. Az Eszterházy herceg hogyan vizsgázott le. A rendőrség hogyan zárta le fél Budapestet. A hangárban zenekar köszöntötte őket. Borzasztó izgalmas volt. Miért pont egy Hacsek nevű pali vette az első autót Magyarországon. Ezen elindultunk és megnyertem mellé egy csomó olyan nagyon jó szerkesztőt és akkor ők elkezdték felderíteni a különböző elsőket. Jöttek a javaslatokkal, majd szelektáltunk. Igy készült el a Magyar elsők sorozat. Százötvenre terveztük és 116 készült el belőle.

 

 

És mit csinál most Rózsa Gyuri?

 

Próbálom folytatni a Magyar elsőket. Még sok érdekes történet van. Már mindenki megígérte hatszor, hogy folytathatjuk, hiszen mindenki elmondja ugyanazt, amit mi is mondunk, meg amit a kritikusok hússzor leírtak., a pedagógusoktól nyolcezer levél érkezett. Ez egy nemzeti értékeket mentő, megőrző sorozat, a Magyar Televízió egyik legbecsületesebb vállalkozása az elmúlt években, hogy fantasztikusan fölhasználható mennyiség is van benne, ráadásul olcsó műsor. Mindenki elmondta, hogy milyen fantasztikus ez a sorozat. Ennek ellenére valószínűleg nem lesz belőle semmi.

Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo