Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo

Szolnoki András 19 évesen került a Magyar Televízióhoz, de annak, hogy valaki ilyen fiatalon televíziós lehessen, annak biztos oka van.

Ennek igen komoly családi indíttatása van. Az apám egy főgyógyszerész volt, és író ember, és főleg költő. Első verseit a Nyugatban Babits Mihály jelentette meg. Ő volt az unokanagybátyám felfedezője, akit Örkény Istvánnak hívnak. Öt évvel volt fiatalabb apámnál. Ez annak idején a Ösztrecher család volt, és abból lett a család egyik ága a Szolnoki a másik ága pedig Örkény, de szinte minden tagjába mindig is a művészetek iránt nagyon komoly érdeklődés volt.

Találkoztam egyszer a villamoson a Bednai Nándival. Ő ez egyetlen, aki régebbi televíziós nálam. Kérdezte, hogy hová szeretnék menni? Mondtam neki, hogy talán a Filmgyárba. Ő azt mondta, hogy jöjjek a Televízióba, mert most alakul és azt fogunk csinálni ott, amit akarunk.

A Televízió Irodalmi- és Drámai Főosztályának helyettes vezetőjével a beszélgetés 1979-ben készült

Alcím: Wisinger István televíziós, újságíró

Eredetileg filmrendező szerettem volna lenni, de az érettségim évében, 1961-ben nem indult a Főiskolán új osztály. Ezért színházrendezőnek felvételiztem, Ekkor az volt az elv– ezt persze akkor nem tudtam,– hogy csak diplomásokat akarnak felvenni, mert azok érettebbek. Ketten kerültünk mégis közel a sikerhez, akiknek még csak érettségije volt Marton László, a Vígszínház későbbi igazgató – főrendezője és én. Végül nem vettek fel, így lettem az ELTE hallgatója. A második opció az újságírás volt. Az egyetemi évek alatt elkezdtem rádiózni, innen jött a Riporter kerestetik is.

Riporter kerestetett…professzor találtatott

Az első munkám - ahol nem kisinasként dolgoztam és már ki lehetett írni dramaturgként a nevem - Fehér György rendezése, Shakespeare: III. Richard c. drámája volt. Ebben az volt a feladatom, hogy a rendezővel együttműködve, a három és fél órás darabot szűk felére rövidítsem.

Apu sokszor vitt forgatásokra, sokszor ücsörögtem órákat az operatőr tartózkodóban, de ott is nagyon érdekes volt, mert jöttek a többiek nyitogatták a szekrényeket, előkerültek a kamerák. Sőt forgatás is volt, mert ott vették fel a rajzos időjárás jelentést.

Zsurzs Évával, aktív korszakában, nem készült életinterjú. Zárkózott természete, feszített munkatempója miatt csak aktuális kérdésekben, egy-egy filmje kapcsán szolalt meg. Ilyenkor, ha kérdezték, szoba kerültek életrajzi elemek is. Ezekből állítottam össze e könyv szamara egy kompilációt. Utólag is elnézést kérve azoktól, akiknek írásaiból a zsurzsi mondatok származnak. (Népszava, 1972. dec. 24., Elsők, dokumentumfilm, Tükör, Barabás Tibor interjú; Rádióújság, Rajnai Andras interjú; Dolgozók Lapja, 1982. jan. 23.; Magyar Nemzet, 1978. április; Rádióújság, 1971.; Szegvari – B. Révész: Széchenyi könyvtár, Kurír, 1996.)

Babiczky László rendező 06 20 91-45-118 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.facebook.com/babiczkylaszlo