Békés Sándor a Magyar Televízió, Pécsi Körzeti Stúdiójának alapító, stúdió vezetője volt. 1986-ban „Az első évtized” (– Tények, adatok, események a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának történetéből 1976-1986 -) címmel írt könyvet.

Békés Sándor felhatalmazott minket, hogy a könyv tartalmát a tv-történeti oldalunkon használhatjuk. (Ezen oldalakon a könyv fotó illusztrációi, nem lesznek láthatóak.) Köszönet Sándornak, hogy annak idején ilyen pontosan vezette a naplót. A könyv változatlan szövegtartalmának közlése előtt, idézzük fel Békés Sándor publikus életrajzát.

 Békés Sándor, újságíró, Tarcal, 1940. augusztus 18.-

Tanulmányai: Janus Pannonius Tudomány Egyetem, magyar-népművelés szak. DATE, Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Kar, Vadgazdálkodási szakmérnök.

Munkahelyei:  Pécsi Szikra Nyomda (1960-1964) , Dunántúli Napló (1964-1976) , Magyar Televízió Pécsi Körzet Stúdió (1976-2000).

Eredeti foglalkozása nyomdász, később a Dunántúli Napló újságírója majd főszerkesztő helyettese.

A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának megalakulásakor Nagy Richárd az MTV Elnöke kinevezi stúdióvezető - főszerkesztőnek. Ezt a feladatát közel negyed századon át látta el. Vezetése alatt teszi meg a regionális televíziózás a kezdeti lépéseket, az infrastruktúra megteremtésétől a műsorstruktúra kialakításáig, az országos adásokban való megjelenéstől a regionális sugárzás megindulásáig. Szakmai irányításával indult meg Pécsett a Városi Televízió. Regionális elkötelezettsége, műhelyteremtő személyisége következtében a televízió-stúdió, a régió (Baranya, Tolna, Somogy, Zala) jelentős kulturális tényezőjévé vált.  

Történelmi dokumentumfilmek:
Kéri Kálmán (1991)
Hol vannak a katonák?  (1990-1992)
Göröngyös út (1992)
Jány Gusztáv (1993)
Égi veteránok (1994)
Hazatérés (1994)
A Megbékélés Kapuja (1997)
Végtisztesség (1999)  

Természetfilmek:
Egy táj négy arca (1978)
A Baláta-ősláp (1984)
Őzek a város szélén (1992)

Békés Sándor: Az első évtized

Tízéves a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stú­diója.

E szerény jubileum alkalmából tesszük a Tisz­telt Olvasó, Kedves Nézőink asztalára ezt a kis gyűjteményt, mely tényekkel, adatokkal, vélemé­nyekkel és fotókkal igyekszik érzékeltetni a meg­tett utat. 1987-ben lesz 30 éves a magyar televíziózás. Ebből a 30 évből egy évtized immár a decentra­lizált Magyar Televízió története. A pécsi és a szegedi körzeti stúdiók az MTV integráns része­ként jöttek létre és fejlődnek, ugyanakkor - mi legalábbis így hisszük -, sajátos vonásaik is vannak, s a fejlődés általános tendencián belül önmozgásuknak is viszonylag tág tere van.

Ez az adatgyűjtemény egy kinevezéssel és egy megállapodás aláírásával kezdődik. Tény: for­málisan ezek az események indították el a Stú­dió kialakulásának folyamatát, de ennél sokkal fontosabb az a tény, hogy ez a folyamat — amo­lyan gyorsan növő búvópatak módjára -, már sokkal, de sokkal korábban elindult.

A magyar társadalomban az 1957 után kibon­takozott történelmi folyamatok — a tudomány és technika fejlődésének legújabb eredményeit is mind tudatosabban felhasználva —, magától ér­tetődően igényelték a tájékoztatás egész rend­szerének, azon belül a legújabb és legkorsze­rűbb médiumnak, a televíziónak a kitüntetett fej­lesztését.

Ember-ideánk a közösségi felelősséget válla­ló, a folyamatos megújulásra kész, igényesen dolgozó és élő, jogait és kötelességeit - egymás­sal szoros összefüggésben — következetesen bő­vítő ember, aki erejét éppen azáltal képes min­den helyzetben megőrizni, hogy erős és éltető szálakkal kötődik múltjához is. A haza, a lakó­hely és az otthon körkörös erőterében elválaszthatatlan értelmi és érzelmi egységet alkotva éri meg a múlt, a jelen és a jövő egységét is.

És ez az idea elérhetetlen igazi önismeret nélkül.

A történelmet a családokig, a hazát a városo­kig, falvakig, tanyákig - a szülőházig! - lehet és kel! is tehát „lebontani".

Ez a mi dolgunk.

Stúdiónk ars poeticája nagyon is egyszerű. ,,Hol élünk, hogyan élünk, hogyan éljünk?" - tettük fel a kérdést tíz évvel ezelőtt, s bizton hisszük, hogy az elkövetkezendő évtizedekben is ezek a  kérdések  lesznek  a  legaktuálisabbak.

Tízéves a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stú­diója.

Mi, akik abban a szerencsében részesültünk, hogy lerakhattuk az alapokat, úgy éljük meg ezt a jubileumot, mint egy gyorsan tovatűnt szép ál­mot. Mintha tegnap lett volna.

Azok, akik menet közben csatlakoztak hozzánk, ,,fiataljaink", akik a külföldi eredményekkel, ta­pasztalatokkal, lehetőségekkel vetik össze ered­ményeinket, tapasztalatainkat, lehetőségeinket, bizony gyakran kérdezik és bizony gyakran jog­gal: no, és mikor nőjjük ki végre a gyerek­cipőt . . .?

Az erejét, a perspektíváit öntudatosan átérző, de ezzel együtt a gyengeségeivel, aránytalansá­gaival is gyakran szembesülő kamasz, feszítő ér­zelmeivel ízleljük a jubileum ízét.

Tíz év: nem jogcím az ünneplésre.

De: a tíz év igenis alkalom - és hitünk szerint kötelesség is - a nyilvánosság előtti számvetésre.

Mindig is célunk volt a „nyitott stúdió" elvé­nek megvalósítása, mindig is igényeltük az élő, mindennapos kapcsolatokat nézőinkkel, s min­dig is éreztük: egyre többen érdeklődnek őszin­tén, (már-már az öntudatos tulajdonos követke­zetességével) a képernyő mögötti gondjaink, örö­meink iránt.

Ez a kis gyűjtemény, tények, adatok, vélemé­nyek halmaza.

Nem tudományos igényű adattár, és nem sze­mélyes napló, bár pontosságra törekszik, s nem maradhatott mentes néhány szubjektív vonatko­zástól, megjegyzéstől sem.

A születés társadalompolitikai körülményeire utalva fentebb a nagy erővel feltörő búvópatak­ról szóltam. Ez a hasonlat stúdiónk sajtótörténeti vonatkozásaira is igaz. A megyei sajtó általános,

s ezen belül a Dunántúli Napló konkrét fejlődé­se és eredményessége épp úgy előzményeinkhez tartozik, mint a rádió decentralizációja, s ezen belül a Pécsi Rádió egyre sikeresebb munkája. Vagy: a misinai tv-adó felépítése, melyre már 1958-ban sor került, s mely szinte teljes egészé­ben a helyi szervek és a helyi lakosság jövőbe mutató helyzetfelismerését és áldozatvállalását dicséri. De a búvópatak forrásvidékén ott talál­juk az amatőr filmeseket, a televízió híradójának első - akkor még amatőr - tudósítóit, s termé­szetesen a később szervezett - s immár profi - tudósítói irodákat is.

A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója tisz­telettel köszönti nézőit - és köszöni szeretetteljes igényességüket.

 Augusztus 1. A Dunántúli Napló főszerkesztő­-helyettesi beosztásból - az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának elő­zetes egyetértése mellett -, áthelyezéssel a Ma­gyar Televízió állományába kerültem.

A Magyar Televízió elnöke kinevezett az MTV főosztályvezetőjévé, s egyben megbízott a létrehozandó Pécsi Körzeti Stúdió vezetésével.

Augusztus 6. Mitzki Ervinnel, a Dunántúli Nap­ló főszerkesztőjével „belopakodunk" a Sörház u. 8. sz. alatti épületbe, a Pécsi Dózsa egykori klub­házába, ahol még javában dolgoznak a kőmű­vesek. Tizenkét apró helyiség, malteros ládák, téglarakások. Az egykor kisvendéglőként működő udvari nagyteremben még kilátástalanabb a helyzet.

Itt lesz a pécsi stúdió . . .?

Elképzelni sem tudom. Mitzki Ervin azonban derűlátóbb, mindjárt ki is jelöli a szerkesztői szo­bákat, az én szobámat, sőt a titkárságot is . . .

Augusztus 27. Baranya megye párt és állami vezetői „megállapodást" írtak alá a Magyar Te­levízió elnökével, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának 1971. november 23-án kelt állásfoglalása alapján, a Pécsi Körzeti Stú­dió létrehozásáról.

Pécs megyei város tanácsa vállalta, hogy el­lenérték nélkül átadja a Sörház u. 8. sz. alatti épületet az MTV számára, és tizenhat lakás biz­tosításával a központból szakemberek letelepí­tését is támogatja.

A Magyar Televízió vállalta, hogy az ideiglenes épületben megteremti a rendeltetésszerű üze­meltetés technikai feltételeit, s a Baranya me­gyei pártszervekkel konzultálva kialakítja a Stú­dió szervezeti felépítését, működési rendjét.

Szeptember 27. A Hétfői Dunántúli Napló a Pécsi Körzeti Stúdió építéséről, szervezéséről tu­dósít. ,,Az udvaron utat építenek, kábelt fektet­nek, az épületben falakat helyeznek át, szobákat alakítanak ki; festenek, parkettáznak, lakkoznak, a nagyteremben akusztikai elemeket szerelnek, az utcát a gázművek ásta fel."

Így igaz. A pécsi stúdió még mindig én magam vagyok, pontosabban: bordó Zsigulim, melyben a Sörház utcai, leendő székházunk előtt az „ügy­feleket" fogadom . . .

Október 1. Stúdió tulajdonképpen még mindig nincs, a szerkesztőség azonban a mai nappal megalakult. A Dunántúli Napló szerkesztőségé­ből, áthelyezéssel stúdiónkhoz került Hárságyi Margit (1946) és Pánics György (1948) - mind­ketten szerkesztő-riporteri státuszba.

Stúdiónk munkatársa lett Bükkösdi László (1939), aki a Dr. Doktor Sándor Művelődési Ház­tól kérte áthelyezését. Hivatalosan szerkesztő lesz, de rendezői munkát is végez majd.

Lesz már helyettesem is: a Figyelő szerkesztő­ségéből a pécsi stúdió állományába került Sóvári Gizella (1944) közgazdász, újságíró.

Október 5. A pécsi stúdió első forgatási nap­ja. A helyszín a Pollack Mihály Műszaki Főisko­la. Hárságyi Margit a főiskolások megyei klub­jairól beszélget somogyi, tolnai és zalai fiatalokkal. A forgatáson, természetesen jelen van az egész stúdió: azaz Gombár János, Füzes János és Pánics György is. Pánics egyébként egyenesen a szülészetről érkezett: délután feleségének négykilós kisfia született ... És jelen van Balogh Mária is, akit a Hétfői Dunántúli Napló október 11-i számában, a pécsi tv „anyukájának" neve­zett. A rendező Eck T. Imre, az operatőr, az ugyancsak pécsi származású Márton József.

Október 15. További két újságíró jött — immár „hivatalosan" is — stúdiónkhoz: a Dunántúli Naplótól Füzes János (1948), a Pécsi Rádiótól pedig Gombár János (1948).

Október 16. Az MTV trükk-operatőrei elkészí­tették Deák Zsuzsa grafikus terve, illetve fázis­rajzai alapján stúdiónk emblémájának animá­ciós felvételeit.

Október 29. A stúdió történetének első mun­kaértekezlete. Véglegesítjük a bemutatkozó mű­sorral kapcsolatos terveket. E szerint a november 24-i bemutatkozó adás műfajilag riportmagazin lesz. Elhatározzuk, hogy a képernyőn csak a stú­dió állományába tartozó riporterek jelenhetnek meg. A műsor „pécsi" voltát ezzel is hangsúlyoz­ni kívánjuk, szemben a szegediek megoldásával, ahonnan az a hír érkezett, hogy Antal Imre lesz a riporter.

November 1. A Magyar Televízió üzemviteli Főosztályáról stúdiónk állományába került áthe­lyezéssel, Székelyhídi Attila üzemmérnök (1949).

November 4. Megkezdi működését a Sörház u. 8. sz. alatti kapunál a rendészeti szolgálat.

November 5. Az első műsor előkészítése rend­ben folyik. A Pécsről elszármazott Balogh Mária, Varga János és Eck T. Imre rendező jelen­tős segítséget adnak. Döntünk a második műsor ügyében. Ennek szerkesztője Bükkösdi László lesz. A második műsort azoknak a fiataloknak a produkcióiból állítjuk össze, akik eredményesen szerepeltek a ,,Ki mit tud?" megyei döntőin, de nem jutottak tovább. (Ez az elhatározás jövőbe mutató jelentőségre tesz szert: máig feladatunk­nak érezzük, hogy szereplési lehetőséget bizto­sítsunk térségünk amatőr művészeinek.)

November 11. Megbeszélés Török Bélával, az MTV Erősáramú Főosztályának vezetőjével. Meg­egyezünk abban, hogy újonnan felvett világosí­tóink néhány napos alapkiképzésre Budapestre utaznak.

November 17. Megalakult stúdiónk szakszerve­zeti csoportja, mely Pánics Györgyöt választotta meg bizalminak. A szakszervezeti tagok száma huszonhat.

November 22. Az építők, miután gyakorlatilag befejezték a stúdióvá átalakított étteremben a munkát, most nagy erőkkel az udvar rendbetéte­lén dolgoznak. November 23-ra virradó éjszaka az MTV Műszaki Igazgatóságának szakemberei a hangtechnikai és világosítói rendszer építését is befejezik (ha igaz).

November 24. A stúdió ünnepélyes felavatása, a bemutatkozó adás napja. Az ünnepség kezde­te: 12.30. Köszöntöm a vendégeket, majd Czente Gyula, Pécs megyei város tanácsának elnöke avatóbeszédet mond. Az otthont adó város kép­viseletében az intézmény regionális jellegét hang­súlyozza. Nagy Richárd, az MTV elnöke, a televí­zió további fejlődése egyik útjaként beszél a kör­zeti stúdiókról.

Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, az ünnepséget követően interjút ad a Híradó számára. Ez a nyilatkozat és méltatás előzi meg a 19.30-kor kezdődő be­mutatkozó adásunkat.

(Az „újszülött" nevében Gombár János kö­szöntötte a nézőket, mint műsorvezető. Riporterek: Hárságyi Margit, Füzes János, Pánics György. A műsort a pécsi származású Eck T. Imre, a Politikai adások Főszerkesztőségének munka­társa rendezte.)

November 29. Isten tudja, hányadik telefon a Beruházási Főosztályra, Budapestre. Még min­dig nincs elég székünk, íróasztalunk!

November 26—28. Első műsorunk sajtóvissz­hangjai.

Dunántúli Napló: ,,A mi újszülöttünk (. . .) igen egészséges tüdőről, lendületes, bátor életerőről tett tanúbizonyságot már születése pillanatában. Rögtön beszélni, muzsikálni, szerkeszteni kezdett, szóval nem egyszerűen csak él, hanem máris csi­nálja, amiért létrejött. Fiatalos önbizalommal lé­pett a nagyobb család, az ország elé, s azt se szégyellte, hogy beszédkészsége esetleg még nem éri el a felnőttekét. Jól tudván, hogy minden mai gyerek lekörözhet rövid időn belül minden mai felnőttet."

Pest megyei Hírlap: „Amilyen gyengén debü­tált Szeged, annyira kitett magáért Pécs! Miként azt vártuk — s ahogy az illik —, Balogh Máriának, a Pécsi Rádió egykori gyakornokának jóvoltából rendre megismerkedhettünk a stúdió ifjú, ám an­nál tehetségesebbnek tűnő, máris fesztelenül be­szélő, szépen artikuláló munkatársaival, s ahogy az megint csak illik, igen jó képsorokat láthattunk. Pécsről tehát elhittük, hogy ott új műhelye nyílt a hazai televíziózásnak."

Szolnok megyei Hírlap: ,,A pécsiek azza¹ is in­kább elnyerték a rokonszenvünket, mert odaálltak a kamera elé, maguk készítették riportjaikat, még ha a rendezés munkáját vendégre, a nagy gyakorlatú Eck T. Imrére is bízták."

Csongrád megyei Hírlap: ,, A Pécsi Körzeti Stúdió a bemutatkozással elkezdte azt a magazin-műsort, amelyet vagy amelyhez hasonlót mindkét stúdiónak meg kell valósítani a jö­vőben."

November 30. A Zalai Hírlap is köszönti stú­diónkat. Hári Sándor „TV-figyelő" című rovatá­ban azonban mindjárt egy gondot is jelez. „A za­laiaknak — elvileg — nem sok közük van hozzá. Remélni merem azonban, hogy gyakorlatilag mégiscsak lesz zalai haszon abból, hogy a héten megnyílt Pécsett és Szegeden a Magyar Televízió két vidéki, avagy helyesebben: nem budapesti stúdiója. Elsősorban, természetesen arra gondo­lok, hogy a rendeltetésszerűen Baranya, Tolna, Somogy körzeti stúdiójának szánt pécsi szerkesz­tőség kiterjeszti érdeklődési körét Zalára is — el­végre gazdasági-tervezési szempontból megyénk is ennek a dél-dunántúli régiónak a része."

December 4. Megyei ünnepség stúdiónkban a Magyar Sajtó Napja alkalmából.

December 13. Az MTV Politikai Adások Fő­szerkesztőségével kötött megállapodás értelmé­ben január 9-től, heti váltásban, tapasztalatcse­rén vesznek részt munkatársaink az ,,A HÉV'-nél. Erdős Andrással, a PAF főszerkesztőjével elha­tároztuk, hogy mindketten keressük a pécsi ripor­terek központi műsorokban való szerepeltetésé­nek lehetőségeit. Egyenlőre havi egy műsorunk van, az l-es programon, s ez — véleményem sze­rint —, kevés ahhoz, hogy az ország közvélemé­nye felfigyeljen létezésünkre.

December 21. Megalakult stúdiónk pártalap­szervezete. A Városi Pártbizottságot Csiga István képviselte. Az új alapszervezetnek tizenkét tagja van, de köztük csak hárman vagyunk újságírók: Sóvári Gizella, Berkics János (TV-Híradó) és én. Az alapszervezet titkára Osztermayer Miklós, gyártásvezető.

December 23. Az engedélyezett létszám 37 fő. A betöltött státuszok száma harmincegy. Nincs főrendezőnk, sőt szakirányú végzettséggel, vagy legalább televíziós gyakorlattal bíró rendezőnk sem ... Az elnök meghatározta az 1977. évi fel­adataikat. E szerint 720 perc műsorral kell részt vennünk a központi programokban. További 280 perc, úgynevezett gyakorló-műsor készülhet Pécsett.

 1977.

 Január 7. Főszerkesztői értekezlet az MTV-ben. Napirenden az MSZMP KB Agitációs és Propa­ganda Bizottságának televízióval kapcsolatos anyaga, mely nagyon jelentős lépésnek nevezi a pécsi, illetve szegedi körzeti stúdiók megalakí­tását.

Január 14. Vezetői értekezletet tartunk. Napi­rend: technikai helyzetünk. Pontosabban technikátlanságunk. . . Műsorainkat a PAF-tól köl­csönzött filmfelvevőkkel készítjük. Jön a gép, megy a gép. Néhány lámpán kívül gyakorlatilag semmink sincs. Géptípusokon vitatkozunk, azon, hogy melyik számít ma igazán korszerűnek, köz­ben — dicséretes öngúnnyal — azon viccelődünk, hogy a mi műtermünk az ország legjobban meg­világított ping-pong terme.

Január 18. Fórumot szervezett a TIT Baranya megyei szervezete ,,A Magyar Televízió jövője, tervei és műsorpolitikája" címmel Pécsett, a Bar­tók Klubban. A kérdésekre Megyeri Károly, az MTV elnökhelyettese, Matúz Józsefné, a TV-Hír­adó főszerkesztője és Erdős András, az Aktuális Politikai  Adások   Főszerkesztőségének  vezetője  válaszolt. A mi munkánkkal kapcsolatban leg­gyakrabban ez a kérdés hangzott el: mikor je­lentkezik gyakrabban a stúdió?

Január 20. Megbeszélés Megyeri Károllyal, el­nökhelyettesünkkel. Központi témánk a szakkép­zett rendező ügye. Azt javasolja: kérjünk,,köl­csön" valakit egy—két évre.

Február 1. Megbeszélés Szegvári Menyhérttel, a Pécsi Nemzeti Színház művészével, aki rende­zői terveket (is) dédelget.

Szegeden színházi rendező lett a művészeti ve­zető — miért ne lehetne itt is . . .?

Megpróbáljuk felvázolni a jövőt. Mit csinálunk jövőre? És öt, vagy tíz év múlva? A válasz meg­lehetősen egyértelmű: tájékoztatunk — így aztán végül is azzal zárul a beszélgetés, hogy az együtt­dolgozásnál többet ígér az  együttműködés . . .

Február 3. Megbeszélés Erdős Andrással, Bu­dapesten. Téma ismét a rendező kérdése. Felve­tődik Wiedermann Károly, Dömölki Gábor neve. És ismét Szegvári.

Kerpel Róbert műszaki igazgatónak átadom a stúdió műszaki fejlesztési javaslatát. Mindenkép­pen önálló gyártóbázist kell Pécsett kialakítani! Azzal érvelünk, hogy ez az MTV egészének érde­ke, hisz ha megfelelő eszközöket telepítenek vi­dékre, azt a központi szerkesztőségek is igénybe vehetik, s így megtakarítható az utazás ideje, költsége.

Február 18. Tíz taggal megalakult stúdiónk KISZ-alapszervezete. Titkár: Mitrovics Miklós üzemmérnök.

Március 1. A stúdió engedélyezett létszámke­rete negyvenegy fő. A felvett létszám negyven fő.

Március 21. Az MTV Közművelődési Főosztá­lyának Művelődéspolitikai rovata stúdiónkban készítette a „Közművelődés közelről" című mű­sor felvételeit. A műsorban a pécsi Tanárképző Főiskola tanárai és diákjai szerepeltek.

Március 25. Felhatalmaztam Bárány György operatőrt, akit az MTV állományából rövidesen a stúdiónkhoz helyeznek át, hogy felvegye a köz­ponti raktárból azt a filmfelveveő gépet, amit számunkra az MTV elnöke kiutalt. Ez a gép lesz első „saját" eszközünk!

Március 31. Egyre égetőbb a rendszeresen je­lentkező pécsi magazin-műsor hiánya. Felkértem Gombár Jánost, Füzes Jánost, Hárságyi Margi­tot, Bükkösdi Lászlót és Pánics Györgyöt, ké­szítsék el egy ilyen típusú műsor tervezetét, illet­ve fiktív forgatókönyvét. (A „pécsi magazin" ter­vén dolgozom magam is immár hetek óta.)

Április 1. Az MTV központi állományából Pécs­re került Bárány György (1930) operatőr és Wiedermann Károly (1930) rendező. (Bárány György 1974 óta volt a PAF-on úgynevezett állandó kül­sős operatőr.)

 

Április 12. Fényképes interjúban mutatta be stúdiónk főrendezőjét, Wiedermann Károly, Ba­lázs Béla-díjas rendezőt, Bebesi Károly a Hétfői Dunántúli Naplóban. Wiedermann Károly neve az „Egy óra múlva itt vagyok" című sorozat ren­dezésével vált országosan ismertté.

Május 1. Részt vettünk az MTV május 1-i, kör-kapcsolásos élőközvetítésében. Ez volt az első élő műsorunk! A riporterek: Gombár János, Híd­végi József (Pécsi Rádió) és Pánics György. A „szaktanácsadó" Budapestről Horvát János.

Május 16. Munkaértekezlet a stúdióban. A mű­sor-sikerek mellett a fegyelmi helyzetről, a tele­víziós dolgozók felelősségéről esik a legtöbb szó, miután K. Istvánt, a műszaki osztály egyik dol­gozóját zavaros pénzügyei, valamint a stúdió bélyegzőjének jogtalan használata miatt azon­nali hatállyal el kellett bocsátani.

Május 18. Szerkesztői megbeszélés. Az 1978-as műsortervről tárgyalunk. Véglegesítettük a rend­szeresen jelentkező, dél-dunántúli riportmagazin igényét, illetve strukturális tervét.

Műsoraink fogadtatása egyébként továbbra is kedvező. Egyre zavaróbb azonban az a tény, hogy megfelelő felszerelés és műsorhely hiányá­ban lassúak vagyunk, nem tudunk az események­re reagálni. Most már tudjuk: stúdiónk fél láb­bal született. Az országos jelenlét mellett mie­lőbb szükség lenne a regionális adásra is.

Március 23. Első nemzetközi megbízatásunk: az MTV Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya felké­résére Pánics György társszerkesztőként részt vett az Osztrák Televízió grazi forgatócsoportja nak szombathelyi munkájában. A forgatócsoport a „Bild" című műsor számára készített tudósítást Vas megyében, a Stájer Kulturális Hét alkal­mából.

Június 3. Megalakult a stúdió műsortanácsa. Ezt az értékelő, tanácsadó testületet azzal a cél­lal hoztuk létre, hogy erősítsük körzetünkben a stúdióval kapcsolatos „tulajdonosi" érzéseket. A műsortanácsnak Baranyából, Tolnából, és Somogyból négy-négy tagja van. Megyei pártbizottsági titkárok, tanácselnök-helyettesek, főszerkesztők, illetve a művészeti közélet jeles kép­viselői. A tanácskozáson Jávori Béla, a Somogyi Néplap főszerkesztője feltette a kérdést: Zala megye miért nem tartozik a stúdió régiójá­hoz . . .?

Június 8. Képernyőre került a „Nyújts baráti jobbot!" című produkciónk. Ezt a műsort a szek­szárdi Babits Mihály Művelődési Központban rendezett német nemzetiségi gálaesten rögzítet­tük. A műsor tulajdonképpen mindvégig német nyelvű — éppen csak a produkciók címét és a szereplők neveit írtuk fel magyarul. Vajon ho­gyan fogadják a nézők . . .?

Június 13—18. Stúdiónk műszaki dolgozóinak egy csoportja tanulmányúton vett részt az MTV Műszaki Igazgatóság üzemviteli Főosztályán, ahol a követítőkocsik üzemeltetését, karbantar­tását tanulmányozták.

Június 15. Az MTV Szakszervezeti Tanácsa úgy határozott, hogy stúdiónkban önálló szakszerve­zeti munkahelyi szervezetet hozhatunk létre. A szervezetet háromtagú munkabizottság vezeti majd. A titkár: Pánics György.

Július 1. A szocialista országok hazánkban tar­tózkodó újságíró-delegációja látogatást tett stú­diónkban. A delegáció tagjai voltak: Gödér Ká­roly (RSZK), Kurt Holst (NDK), Wchlski Leonard (INK), Dimitrina Todorova (BNK), Duró Sovagovic (JSZSZK).

Július 8. Az MTV Elnöksége jóváhagyta az 1978. évi műsortervünket. E szerint jövőre már ha­vonta három alkalommal jelentkezünk. Az igazi újdonság: „Pannon Krónika" címmel havonta jelentkező magazin-műsort indíthatunk!

Július 13. Megérkezett stúdiónk közvetítőkocsi­ja! Aki él és mozog, bent volt és várta a nagy eseményt: mikor tűnik fel az Alsóhavi utcai ka­puban? A Frenseh típusú, F—1 üzemjelű közve­títőkocsi az MTV legrégebben beszerzett egysé­ge, információnk szerint azonban még mindig megbízható. A négy fekete-fehér kamera viszony­lag „kistestű", az a tény pedig, hogy a rende­zőnek külön kocsiban van a munkahelye, kényel­messé teszi a rendszert.

Július 18. A Budapestről Pécsre telepített köz­vetítőkocsival megkezdtük az első stúdiófelvéte­lek elkészítését. A műsor címe „Élni, élni és foly­tatni . . ."

A portré-műsor az 1930-as évek nagy pécsi, kommunista perének központi alakját, dr. Ha­raszti Istvánt mutatja be. (Szerkesztő-riporter: Füzes János,  Rendező: B. Megyeri Gabriella.)

Július 22. Elkészült tehát az első olyan stúdió­műsorunk, melyet saját közvetítőkocsinkkal rög­zítettünk! Az „Élni, élni és folytatni . . ." című pro­dukció három napos rögzítésén jelen volt dr. Forgó Mihály, az MTV egyik legtekintélyesebb műszaki szakembere is, és a legnagyobb elisme­réssel nyilatkozott műszaki kollégáinkról.

Augusztus 8. Közvetítőkocsink első ízben dol­gozott külső helyszínen. A Szigetvári Cipőgyár­ban rögzített műsor címe: „Megújulás".

 

Augusztus 28. Az MTV KISZ-bizottságának szervezésében nyolc napos lengyelországi tanul­mányútra utazott stúdiónk képviseletében Hár­ságyi Margit szerkesztő-riporter és Mitrovics Miklós üzemmérnök. A katowicei és a varsói te­levíziókat tanulmányozzák. A katowicei televízió jövőre ünnepli fennállásának 20 évfordulóját. . .

Augusztus 29. Operatív bizottsági ülésen vég­legesítettük a Bányásznapi Randevú elnevezésű rendezvény programját. Az ötlet Mitzki Ervintől, a Dunántúli Napló főszerkesztőjétől származik, aki az NDK-beli Presse Festek mintájára régóta dédelgeti a pécsi sajtófesztivál tervét. A helyszín Újhegy, a Bányász stadion. Lesz művészeti mű­sor, sajtó-utca, színész—újságíró labdarúgó mérkőzés. Elhatároztuk, hogy a stúdió a rendez­vény keretében bemutatja a nagyközönségnek egész technikáját, közte a nemrég kapott közve­títőkocsit.

Szeptember 8. A Városi Tanácson az új stúdió terveiről tárgyaltunk. Az MTV elnöke változatla­nul ígéri: rövid időn belül új, végleges stúdiót épí­tünk Lvov-Kertvárosban. Többször bejártuk már a kijelölt területet a kertvárosi laktanya mellett. Nagyvonalú elképzeléseink vannak. Lelkesek vagyunk, de valami szorongás-féle beárnyékolja ezt a lelkesedést. A Városi Tanácson zajló meg­beszélésen felvetődött a Sörház utcai térségben való fejlesztés, véglegesítés gondolata is. Ti Mai Ernő, Ybl-díjas építész ellenzi. A tanácsiak több­sége is.

Szeptember 21. Látogatás és tárgyalás Nógrá­di Róbertnél, a Pécsi Nemzeti Színház igazgató jónál. Megállapodunk az 1977-es együttműkö­désről. E szerint a „Disznótorban" című nótaes­tünk főszereplője Marczis Demeter lesz. Zenés, táncos portré-műsort készítünk Uhrik Dóráról, a Pécsi Balett magántáncosáról.

November 9. A stúdió közelgő, első születés­napja alkalmából a Politikai Adások Főszerkesz­tőségének vezetői stúdiónkba látogattak.

A program keretében bemutattuk a „Munka­helye a Balaton" című filmünket (riporterek: Gombár János és Pánics György, operatőr: Bá­rány György, rendező: Surányi Lili), látogatást tettünk Bocz Józsefnél, a Megyei PB-n, majd alá­írtuk a további együttműködést szabályozó meg­állapodást. Az együttműködés egy éve alatt egyébként a Politikai Adások Főszerkesztőségé­nek kilenc műsorában működtek közre munka­társaink.

November 23, A stúdió első születésnapja al­kalmából házi ünnepséget tartottunk. Pánics György (mint szakszervezeti titkár) köszöntötte az egybegyűlteket, majd megtekintettük a stúdió avatásáról készült filmet. Az ünnepség részeként együtt néztük meg a „Pincelabirintus" című fil­münket, melyet ezen a napon sugárzott a Ma­gyar Televízió. (Szerkesztő: Sóvári Gizella, ren­dező: Vitézy László.)

November 27. Első élő sportközvetítésünk. Az MTV Sportosztályának felkérésére a Steinmetz-kupa ökölvívó mérkőzéseinek döntőjét közvetí­tettük.

December 1. A stúdió dolgozóinak összlétszá­ma ötvennyolc fő.

December 14. A műsortanács ülése. A jelenlé­vők dicsérték az „Ady Pécsett" című műsort, illet­ve a pécsi pincékkel foglalkozó programunkat. Többen sürgették, foglalkozzunk következetesen a vidéken élő tudósok munkájával, eredmé­nyeivel.

December 18. Négyhasábos cikkben méltatta a Magyar Nemzetben az egyéves pécsi stúdió te­vékenységét, eredményeit Lőcsey Gabriella.

,(…) Pécsett tudják, hogyan lehet a semmiből is műsort teremteni, kölcsönmasinákkal, de ön­álló, okos ötletekkel a három megye, Somogy, Tolna, Baranya szellemi erőinek összefogásával, a rejtőző művészeti-, folklór-kincsek ország—vi­lág előtti lelkes bemutatásával."

December 20. „A pécsi stúdióért" elnevezés­sel, 4000 Ft jutalommal és a stúdió emblémájá­val díszített emlékplakettel járó kitüntetést alapí­tottunk, melyet minden évben dolgozóink titkos szavazatai alapján adunk majd ki.

December 21. Az MTV elnöke engedélyt adott a Sörház u. 6. sz. alatti ingatlan kisajátítási eljá­rásának megindítására. A végleges stúdió felé­pültéig itt kívánjuk elhelyezni a művészeti osz­tályt (rendezők, operatőrök) és a díszletgyártó üzemet.

December 27. Dolgozóink szavazatai alapján elsőként Kaposi László kiemelt szakmunkás nyer­te el „A pécsi stúdióért" elnevezésű emlékpla­kettet.

December 31. Stúdiónk működésének első évében 1135 műsorpercet készített. Ebből 1013 került képernyőre. Huszonhat önálló műsorral jelentkeztünk az év folyamán.

1978.

Január 3—4. A megyei lapok II. szakmai konfe­renciája Pécsett, az MSZMP Baranya Megyei Oktatási Igazgatóságán. A program középpont­jában a különböző tömegkommunikációs szervek és eszközök együttműködésének kérdései álltak. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról számoltam be én is felszólalásomban — a teljessé vált pécsi tömegkommunikációs rendszer országosan egye­dülálló lehetőségeit hangsúlyozva.

Január 13. Ma jelentkezett először új soroza­tunk, a „Pannon krónika". A műsorban bemutat­tuk a somogysárdi ménest és vezetőjét, Rándoki Józsefet, dr. Pásztori Csaba biológust, majd íze­lítőt adtunk a Pécsi Nemzeti Színház készülő be­mutatóiból. (Szerkesztő: Sóvári Gizella, riporte­rek: Hárságyi Margit, Gombár János, Hídvégi József. Rendező: Téglásy Ferenc.)

Húszéves a Lvovi Televízió. Borisz M. Sajdeckij elnök meghívására Hárságyi Margit szerkesz­tő-riporterrel és Székelyhídi Attila üzemmérnök­kel részt vettünk az ünnepségeken.

Február 9. A Pécs és Eszék közötti testvérvárosi együttműködés keretében stúdiónkba látogatott a Zágrábi TV eszéki stúdiójának delegációja.

Február 16. Nagy Richárd, az MTV elnöke Pécsre látogatott. Ismertettük a nemzetiségi adá­sok indításával kapcsolatos javaslatunkat. Az a döntés született, hogy a nemzetiségek nyelvén készülő műsoroknak a M-es programon kell he­lyet adni, amikor az l-esen megfelelő alternatí­vát tudunk biztosítani a csak magyarul beszélő többség számára.

Február 17. A stúdióvezető munkatársaival a nemzetiségi programok tervezetéről tárgyaltunk. Teljes az egyetértés: ez a műsor jelentős mérték­ben növelheti az MTV-n belüli fontosságunkat, hisz egy úgynevezett fehér foltot szüntetünk meg.

Fejlesztési stratégiánk egyébként kettős: fel­fedni és megszüntetni az MTV működésének „fe­hér foltjait", s ugyanakkor beépülni az MTV meglévő, legsikeresebb műsoraiba.

Március 10. Dr. Szabó József elnökletével stú­diónkban tartotta ülését az országgyűlési képvi­selők Baranya megyei csoportja.

Március 15. Interjú Nagy Richárddal, az MTV elnökével, a Dunántúli Naplóban. A kérdés: Szegeden vagy Pécsett mennek jobban a dolgok? És a válasz: ,,. . . Pécs több vonatkozásban előbbre tart. A dél-dunántúli televíziós kollektíva együttműködése az anyaintézménnyel, valamint a régió megyéinek párt, állami, társadalmi és kulturális intézményeivel szervezettebb, dinami­kusabb, fejlettebb, mint a szegediek ilyen irányú tevékenysége. A Baranya megyei stúdióban kitű­nő csapatunk alakult ki, gyorsan elsajátították a technika felhasználásához szükséges ismere­teket."

Március 21. Stúdiónk képviseletében Hárságyi Margit szerkesztő-riporter megbeszéléseket foly­tatott Réger Antallal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége és Mándics Mihállyal, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége főtitkáraival.

(A jó ütemben folyó előkészületi munkák lehe­tővé teszik, hogy akár már 1978 júniusában kép­ernyőre kerüljön az első, nemzetiségeink nyel­vén szóló műsor.)

Március 22. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi szemle főszer­kesztője, látogatást tett stúdiónkban.

Március 31. Kibővített pártvezetőségi ülés. A pártvezetőség úgy határozott, hogy Osztermayer Miklós helyett egy újságíró párttag titkárrá vá­lasztását javasolja a taggyűlésnek.

A pártszervezet hatása, befolyása meglehető­sen kicsi volt eddig a műsorkészítő munkára. A társszervekkel sem kielégítőek a kapcsolataink. (Az új párttitkár Füzes János szerkesztő-riporter lett.)

Április 4. Székelyhídi Attila üzemmérnököt az MTV elnöke „Kiváló Munkáért" kitüntetésben részesítette.

Április 5. Tizennyolc szerb-horvát és tizenkét német anyanyelvű jelentkezővel megkezdődött a nemzetiségi stúdió, melynek célja a beinduló nemzetiségi műsorok előkészítése, a leendő mun­katársak kiválasztása. Az egyhónapos kurzust Hárságyi Margit szerkesztő-riporter vezeti.

Április 17. Kaposi László villanyszerelő, kiemelt szakmunkás vezetésével a szocialista címért dolgozó munkabrigád alakult stúdiónkban. A bri­gád a „Mecsekalja" nevet vette fel. Hat tag­ja van.

Április 19. Takács Gyula elnökletével ülést tar­tott a Baranya Megyei Tanács Nemzetiségi Bi­zottsága, és megtárgyalta a „Nemzetiségi mű­velődés távlati programja Baranyában" című előterjesztést. Az anyag elismeréssel szólt stú­diónk nemzetiségieket is érintő, a nemzetiségi kultúrákat ápoló műsorairól, s nagy megelége­déssel vette tudomásul, hogy 1978. februárjában megkezdtük a nemzetiségi nyelvű műsorok elő­készítését is.

Április 26. „94 év" címmel ma sugározta a Ma­gyar Televízió Kislégi Nagy Dénes professzorról készült portréfilmünket. (Szerkesztő-riporter: Fü­zes János, rendező: Wiedermann Károly.)

Ez a műsor a pécsi tudósokat bemutató soro­zatunk nyitódarabja.

Május 1. Stúdiónk új szerkesztő-riportere Híd­végi József (1947), aki a Magyar Rádió Pécsi Stú­diójától, áthelyezéssel került állományunkba.

Május 2. Kalmár András, az MTV Szórakoztató Osztályának vezetője javasolta, hogy az MTV népszerű „önök kérték" című műsorának szep­temberi számát Somogyban, illetve a pécsi stúdió műtermében közösen készítsük. Megegyezésünk szerint a műsort Buzáné Fábry Éva szerkeszti és Wiedermann Károly rendezi majd. Műsorvezezetők: Tamási Eszter és Gombár János.

Május 8. Záró foglalkozását tartotta a nemze­tiségi stúdió. A hallgatók meghívott riportala­nyokkal beszélgettek. Az interjúkat Szende Béla és Barics Ernő nyelvi lektorokkal értékeltük.

Május 10. Tudományos emlékülés stúdiónkban az 1918. május 20-i pécsi katonalózadás évfor­dulója alkalmából. Az emlékülés keretében, Szűcs Emil elnöklete mellett dr. Szita László, Sán­dor László, Erdődi Gyula, Tegzes Ferenc, Zeleni Ferenc, Frankovics György, dr. Iglói Zoltán és Füzes János tartott előadást, illetve referátumot. A rendezvény keretében bemutattuk a „Sörtűz Pünkösd rózsáira" című filmünket is.

Május 19. „Sortűz Pünkösd rózsáira" címmel képernyőre került az 1918. évi pécsi katonaláza­dás előzményeit és eseményeit feldolgozó dokumentumfilmünk. (Nem hibátlan film, de mégis nagyon jelentősnek tartjuk: a történelmi doku­mentumfilmekben látjuk ugyanis a stúdió sajá­tos arculata kialakításának egyik lehetőségét. Szerkesztő: Füzes János, rendező: Wiedermann Károly.)

Május 24. Ezen a napon sugároztuk a „Somo­gyi rapszódia" című műsorunkat, mely a kapos­vári Fonómunkás Kisszínpadról szól, s amelyet Bednai Nándor, a legsikeresebb magyar show-és kvízműsorok rendezője rendezett. (Szerkesztő: Bükkösdi László.)

Május 25—28. Az első nemzetiségi műsor rög­zítése a stúdióban. És: Magyarországon . . .! (A mutatványszám szerkesztője Hárságyi Margit, rendező: Wiedermann Károly, vezető-operatőr: Bárány György, gyártásvezető: Bozsó Ferenc, műsorvezetők: Gombár János, Wolfart János, Frankovics György.)

Május 28. Csoportos névadó stúdiónkban, a KISZ alapszervezet rendezésében. Tizenegy gyer­mek kapott bensőséges ünnepségünk keretében nevet.

(A stúdió fennállásénak tíz éve alatt további nyolc alkalommal került csoportos, társadalmi névadóra sor, mely ünnepségek keretében összesen 50 gyermek kapott nevet.)

Május 29. A műsortanács ülése Dombóváron. Ismertettük a nemzetiségi műsorok tervét. Egyen­lőre havi harminc perccel számolunk: tizenöt perc szerb-horvát, tizenöt perc német nyelven. Több menetben tárgyaltunk az érintett nemzeti­ségi szövetségek főtitkáraival, nagy az igény, nagy a várakozás. A nemzetiségi munkatársak kiválasztása érdekében nemzetiségi stúdiót szer­veztünk. Huszonhaton fejezték be sikeresen tan­folyamunkat.

Június 8.„Disznótorban" címmel képernyőre került eddigi legnagyobb, művészeti jellegű vállalkozásunk. A vidám népzenei műsorban, egye­bek mellett Marczis Demeter, Kersics Anka, Dörömböző Géza és népi zenekara, valamint a Ba­ranya Táncegyüttes szerepelt. (Szerkesztő: Bükkösdi László, vezetőoperatőr: Bárány György, rendező: Wiedermann Károly.)

Június 15. A KISZ Baranya Megyei Bizottsága által szervezett MINI-VIT keretében Pécsett pavi­lonokat állítottak fel Pécs sajtószervei, az úgy­nevezett sajtóutcában. Stúdiónk pavilonját KISZ-alapszervezetünk építette és üzemeltette — min­den várakozást felülmúló sikerrel. A pavilon non­stop tv-műsora mellett tv-foci és más elektroni­kus tv-játékok szórakoztatták a fiatalokat.

Július 18. Horváth Lajos, Baranya megye taná­csának elnöke megküldte címemre a Mohácsi Járási Hivatal elnökének és a Véméndi Községi Tanács elnökének levelét, melyben a Véménden készített filmünkkel kapcsolatban mondják el bí­ráló megjegyzéseiket. („Kérdez a holnap". Ripor­ter: Pánics György, rendező: Téglásy Ferenc.) Valamennyiünket megdöbbentett ez a levél, hisz filmünkkel segíteni akartunk. Mi azt mutattuk be, hogy mennyit dolgoznak a véméndi emberek, a megkeresett pénzt azonban másutt, többnyire a városokba használják fel új házak építésére a fiatalok. Ők ugyanakkor azt értették ki a filmből, hogy az elöregedés, a lepusztulás képeivel meg­szégyenítettük őket. . . Elhatároztuk, hogy falu­gyűlés keretében újravetítjük a filmet, lehetősé­get kérve és adva a félreértések megbeszélésére.

Július 31. „Sajtónap" a KISZ Baranya Megyei Bizottsága balatonfenyvesi vezetőképző táborába utaztak, ahol az együttes a „Bossra '78" elne­vezésű néptánc fesztiválon vesz részt.

Szeptember 27. Az első olyan nemzetiségi mű­sor sugárzása, melyben „külső" helyszínek is van­nak. Az első filmbejátszások helyszínei: Csávoly, Lakácsa. (A műsor rendezője: Farkas István, MAFILM)

Október 1. Az MTV Politikai Főosztályának ál­lományából Pécsre helyeztük Pálfy István opera­tőrt (1950).

Székelyhídi Attila üzemmérnök osztályvezetővé lépett elő, ebben a minőségében a Pécsi Stúdió vezetőjének műszaki helyettese.

Október 28. „Etűdök kékben" címmel sugároz­ta a Magyar Televízió negyven perces portrémű­sorunkat, Uhrik Dóráról, a Pécsi Balett magán­táncosáról. (Szerkesztő-rendező: Bükkösdi László.)

Október 31. Sajtóbemutatót tartottunk Szakonyi Károly: Testvérpár című novellája alapján ké­szített tv-játékunk közelgő sugárzása alkalmából Budapesten, a Magyar Televízió elnöki tanács­termében.

November 15. A Pécsi Rádió nemzetiségi szek­ciójától Stúdiónkhoz került Wolfart János (1951), a német nyelvű műsorok szerkesztőriportereként.

November 16. Első tv-játékunk a képernyőn! Szakonyi Károly: Testvérpár című novellájából a forgatókönyvet írta és a tv-játékot rendezte: Téglásy Ferenc. Főszereplők: Petur Ilka és id. Kőmíves Sándor.

November 24. KISZ-alapszervezetünk új titká­ra Darabos Mária felvételvezető.

November 29. A Magyarországi Délszálvok De­mokratikus Szövetségének VIII. kongresszusa al­kalmából a „Nas ekran" harmincperces műsor­ral jelentkezett.

December 7. „A Pécsi Stúdióért" elnevezésű emlékplakettet és a vele járó jutalmat Füzes Já­nos, szerkesztő-riporter nyerte el.

December 12. Baranya megye oktatási szak­emberei előtt — Bárdi László iskolai csoportveze­tő szervezésében — a pécsi Kossuth Klubmozi­ban levetítettük Pánics György „Iskolai végzett­sége nincs" című filmjét. Baranya megyében 16 éves korukig csak a tankötelesek 87—88%-a fe­jezi be a nyolc általánost. A film néhány jellemző okra is rámutat. A vetítést követő őszinte és szen­vedélyes vita ismét igazolta: mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy tartalmas és hosszú legyen legközérdekűbb műsoraink utó­élete.

December 15. Az év tizenharmadik „Pannon krónikája".

Ezt a számot német és szerb-horvát nyelvű mű­soraink legjobb riportjaiból állítottuk össze — szinkronizálva. (Az ötletből koncepció lett, a „Pannon krónika" utolsó száma minden évben a nemzetiségieké volt.)

 

1979.

 

Január 31. Képernyőre került az első olyan munkánk, a „Poklada", mely helyi szerző irodal­mi műve alapján készült. Pákolitz István azonos című elbeszélő költeményét Wiedermann Károly adoptálta televízióra.

Február 14—17. A nemzetiségi szerkesztőség szerkesztői, Wolfart János és Popovics István, va­lamint Székelyhídi Attila tanulmányúton vettek részt Újvidéken.

Február 15. Dévényi György (1950) üzemmér­nököt — rögzítő mérnöki beosztásban —, áthe­lyeztük a Magyar Televízió Műszaki Igazgatósá­gáról a Pécsi Stúdióba.

Március 12. Elkészítettük 1978 értékelését.

E szerint 1726 perc műsort gyártottunk és to­vábbi 120 percnyi műsorban voltunk kooperációs partnerek („Irodalmi barangolások", ,,A Hét", ,,Tv-híradó", „önök kérték").

Az év jellemzője a művészeti jellegű műsorok számának növekedése. Elkészült Szakonyi Károly novellája alapján a „Testvérpár" című tv-játék, az Uhrik Dórát bemutató balettfilm és a húszéves Jelenkort köszöntő irodalmi összeállításunk. A Stúdió működésének két éve alatt százharminc­nyolc művészt foglalkoztattunk, száznyolcvanöt alkalommal.

Elkészült az a tanulmánytervünk, melyben a Pécs-újmecsekaljai nagyközösségi antennarend­szer helyi adásokra történő felhasználását java­soljuk.

Újmecsekalján kettőezer kettőszáz lakást lát­nak el tv-műsorukkal a kábelrendszer segítsé­gével. A helyi adások „indító-állomása" a tizen­hét emeletes magasház legfelső szintjén lenne. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat műszaki szakem­berei lelkes támogatói tervünknek.

Március 23. A Magyar Televízió Beruházási Főosztályának képviselőivel előkészítettük a Sör ház u. 6. sz. alatti ingatlan kisajátítását, illetve Stúdiónkhoz való csatolását. A Pécsi Ingatlanke­zelő Vállalat azt Ígéri, hogy egy hónapon belül el­készíti az átépítési terveket. (Nem tudjuk, mi lesz a kertvárosi Stúdió tervéből, de azt tudjuk, hogy további fejlődésünknek területi előfeltételei is vannak . . .)

Március 31. Szerződése lejártával Wiedermann Károly visszatért Budapestre, a Magyar Te­levízió Politikai Adások Főszerkesztőségének ál­lományába.

Április 2. Pécsett, pontosabban Újmecsekal-ján, a Pécsi Stúdió jól ismert emblémája alatt a következő felirat jelent meg a televízió képernyő­jén: „Kábeltelevíziós kísérlet".

Az első, nyilvános, magyarországi kábelteleví­ziós adást Stúdiónk műszaki és műsorkészítő munkatársai, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat fia­tal szakemberei segítségével valósították meg a tizenhét emeletes magasház nagyközösségi an­tennaközpontjából.

Április 9. A Dunántúli Napló írta: „Április 2-án, délután — kora este — nem lehetett venni Újmecsekalján a jugoszláv tv-műsorokat. Viszont a zágrábi l-es műsor mellett — a hatos csatornán - helyi műsort közvetítettek: az SZMT Tanácsköz­társasági Kupa női labdarúgó torna március 31 -i döntőjét, a Pécsi Sportcsarnokból. (Az operatőr Bárány György, a riporter Gombár János volt.) Kísérleti adás volt ez, néhány lelkes szakember próbálkozása a rendelkezésre álló technika más irányú felhasználására.(. . . ) Ez az április 2-a nevezetes nap lehet még a hazai televíziózás ban — a kábeltelevíziózás kezdete. Szándékosan nem születésnapot mondunk, az legyen majd az a nap, amikor ténylegesen megkezdődik a helyi műsortovábbítás."

Április 22. „Kiskereki betyárcsárda" címmel su­gároztuk somogyi nóta- és dalműsorunkat — Sík Ferenc rendezésében.

Május 6. „Erőltetett menet" címmel került kép­ernyőre Radnóti Miklósról készült emlékműso­runk. A film alkotói (Füzes János szerkesztő, Wiedermann Károly rendező, Háda Sándor opera­tőr) a szerbiai Bortól a költő meggyilkolásának színhelyéig követték a halálmenet útját.

Május 15. A ll. -es programon 19 órától, három és fél órás élő adást sugároztunk az Ifjúsági Fő­osztály szervezésében. A „Fiatalok estje" című produkció egyik vitahelyszíne a mi Stúdiónk volt. Ezen az estén bárki bejöhetett a Stúdióba és be­ülhetett a résztvevők közé.

Június 5. Lakácsán kihelyezett ülést tartott a Magyarország Délszlávok Demokratikus Szövet­ségének sajtóbizottsága. Popovics István szer­kesztő-riporterrel tájékoztattuk a sajtóbizottságot a nemzetiségi műsorkészítés eddigi tapasztalatai­ról. Egyetértettünk a felszólalókkal: növelni kell a műsoridőt!

Június 10. Délszláv nemzetiségi nap Pécsett, a Balokányban. (A műsorvezető: Popovics István szerkesztő-riporter.) A napról tematikus műsor készült.

Június 20. Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára, arról tájékoztatott, hogy illetékes szervek, a megfelelő állásfoglalások kidolgozásáig, a nyilvános kábeltelevíziós kísérletek beszüntetését kérik.

Ugyanakkor a Városi Pártbizottság továbbra is fontosnak tartja, hogy folytassuk a kábelteleví­zióval kapcsolatos koncepcionális előkészítő munkát, illetve a technikai jellegű kísérleteket.

Július 1. Vezetődramaturg-besorolással a bu­dapesti Thália Színházból Stúdiónkba került dr. Jósfay György (1938).

Július 2—12. Bükkösdi László vezetésével négyfős forgatócsoportunk utazott Törökországba, hogy a népszerű énekesnőről, Kersics Ankáról készülő zenés portréfilmünkhöz Isztambulban helyszíni felvételeket készítsenek.

Augusztus 1. Babiczky László (1946) rendező, a Magyar Televízió Kulturális Főosztályáról — két éves időtartamra szóló szerződés alapján — Stú­diónkhoz került vezető-rendezőnek.

Augusztus 2. üzembe helyeztük a Stúdió köz­ponti rögzítőjét, ahol két két zollos, Frenseh tí­pusú, mágneses képrögzítő kapott helyet. Ugyancsak ezen a napon vettük át a filmbontót (TC), mely — sajnos csak fekete-fehér üzemmód­ban —, 16 és 35 milliméteres filmek mágnessza­lagra történő átírását (bejátszását) teszi lehe­tővé.

Augusztus 29. A „Nas ekran" első ízben tar­talmazott szlovén nyelvű blokkot. A szentgotthár­di néprajzi tábor kapcsán látogatott el kameránk Felsőszölnökre.

Október 1. Fábri Zoltán, a Magyar Film- és Tv-Művészek Szövetségének elnöke és Szabó B. Ist­ván filmfőigazgató felkértek a XII. Magyar Játék­filmszemle Intéző Bizottságában való részvételre. A filmszemlét 1980. február 4-9. között tartják.

Október 5. A lisztérzékeny kisgyermekek — és szüleik — mindennapi gondjairól, szenvedéseiről készítettünk körképet a „Pannon krónikában". A coeliakia „gyógyszere" a kukoricaliszt, amit csak elvétve és kevés helyen lehet kapni (Műsorunk a Stúdió történetének eddigi legnagyobb konkrét sikerét hozta: a Békéscsabai Sütőipari Vállalat vállalta, hogy folyamatos ellátást biztosít a jövő­ben kukoricalisztből!)

Október 11. ülésezett a Műsortanács. Témánk a „Pannon krónika". A havi jelentkezésre tekin­tettel a hír helyett a hír mögötti jelenségekre, tendenciákra kívánunk figyelni — s ezzel min­denki egyet is ért. De a gyors, praktikus informá­ciókat is mindenki igényli. Mikor lesz már regio­nális adás?!

Október 15. A Somogy Megyei Állami Építő­ipari Vállalattal kötött együttműködési megálla­podás keretében a SÁÉV munkásklubjában meg­kezdte működését a Pécsi Stúdió Baráti Köre. Az első program keretében a Latinca Sándorról ké­szült filmünket mutattuk be.

Pánics Györggyel és Wolfart Jánossal az NDK-ba utaztunk, ahol, egyebek mellett megismerked­tünk a rostocki stúdió munkájával. (Ök is egy va­lamikori étteremben dolgoznak . . . Információs műsort alig készítenek — művészi és szórakoztató műsort annál többet.)

Október 19—20. Popovics István szerkesztő-ri­porter és Pálfy István operatőr kétnyelvű tudósí­tást készített a Petőfi-brigád 35. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségről, a vajdasági Bácstopolyán.

November 4. Megjelent Stúdiónk KlSZ- alapszervezetének belső használatú tájékoztató ma­gazinja ,,Híres" címmel. A lap felidézte a Stúdió alapításának közvetlen előzményeit, beszámolt az 1979. évi jövedelmek alakulásáról, s azt is hí­rül adta, hogy megalakult az MTV Sportegyesü­letének önálló csoportjaként a Stúdió Sportköre.

(A tájékoztató füzetből további három szám lá­tott napvilágot.)

November 12. Megkezdődöt a Stúdió vezérlő­jének szerelése. A közvetítőkocsi mellé három to­vábbi, telepített, kamerát kaptunk. Fiatalabbak, mint a kocsi kamerái, de ezek is fekete-fehérek. Ha így megy tovább, kitehetjük a kapura: Tv-múzeum …

KISZ-alapszervezetünk „büszkesége" éveken át kispályás labdarúgó csapatunk volt. Felvételünk Pécsett, a Lvov kertvárosi lakótelepi tornán készült. A három lelkes szurkoló: Karádi Lászlóné filmvágó, Németh István gyártásvezető és Wolfart János szerkesztő-riporter, aki éppen a csapat kapitánya.

December 2. Elnöki döntés: 1980. januárjától nemzetiségi magazinjaink (Nas ekran, Unser Bildschirm) önálló műsorként jelentkeznek az MTV II-es programja keretében. A műsoridő húsz-húsz perc.

December 5. Kalász Mártonról, a sombereki származású, József Attila-díjas költőről készítet­tünk műsort ,,E nyelv bűvöletében" címmel. A helyszín a költő szülőfaluja. A magyar nyelvű mű­sor az anyanyelvről, a kétnyelvűség élményéről, hasznáról, gondjairól szól.

December 6. Együttműködési szerződést írtunk alá a Magyar Televízió Kulturális Főosztályával, melynek keretében részt veszünk az „irodalmi barangolások" című sorozat elkészítésében. Ez a sorozat megyéről megyére tárja és dolgozza fel irodalmi hagyatékunkat. A baranyai epizód felvételére 1980. január—februárjában kerül sor.

December 7. Székelyhídi Attila műszaki osz­tályvezető nyerte el ,,A Pécsi Stúdióért" elneve­zésű emlékplakettet.

December 21. Stúdiónk vendégei az MTV KISZ Bizottsága által létrehozott és patronált Fiatalok Kísérleti Stúdiójának tagjai. A kétnapos prog­ram keretében bemutatták és megvitatták az ed­dig elkészült műveket, s megismerkedtek Stúdiónk filmjeivel, terveivel is.

 

 

Január 1. Végre külön-külön adásidőben je­lentkezik a ,,Nas ekran" és az ,,Unser Bildschirm"! Ezzel egyidőben a műsoridő öt-öt perccel növe­kedett — így Stúdiónk immár két nemzetiségi ma­gazint gyárt egy hónapban, húsz-húsz perces terjedelemben.

Január 5. A Magyar Televízió Zenei Főosztá­lyának „Zenei vetélkedő" című programjának realizálásában Stúdiónk szinte teljes személyzete reszt vett.

Február  25. NSZK-beli tanulmányútra hívta meg Wolfart Jánost a Friedrich Ebért Stiftung.

Február 29. ,,A Zeneakadémiától a Karaván-szerájig" címmel került képernyőre a mohácsi Kersics Ankáról készített show-műsorunk. (Ren­dező: Bükkösdi László)

(Ez a műsor egyébként Stúdiónk legsikeresebb műsorának bizonyult, a nézők kívánságára az­óta már újabb két alkalommal sugároztuk, s még mindig érkeznek az ismétlést követelő levelek:)

Március 12. Szerkesztőbizottsági értekezletün­kön ismét a regionális adások szükségességéről, technikai előfeltételeiről, illetve tartalmi kérdéseiről tárgyaltunk. Székelyhídi Attila az adás lebonyolítás műszaki kérdéseiről, Babiczky László és Füzes János pedig a tervezett regionális heti­lap" koncepciójáról vállalta egy-egy dolgozat megírását.

(Az MTV nagyon nehéz időszakot él át, a leg­gyakrabban használt kifejezés a „szintentartás", de mi csak gyártjuk a javaslatokat, terveket. …)

 

Április 1. Vezetői értekezleten a MUOSZ ápri­lis 25—26-án tartandó küldöttértekezletéről tár­gyaltunk. A baranyai újságíró-küldöttség tagja­ként ott lesz a mi munkatársunk, Hídvégi József is. Vállalta, hogy szót kér: jó alkalom, hogy „megmutassuk" magunkat a szakma előtt. Elha­tároztuk, hogy Hídvégi József útján javaslatot te­szünk az Újságíró Szövetségnek, a nemzetiségi újságírók szekciójának megalakítására.

Április 26. A „Reicht brüdelich die Hand" te­hetségkutató versenyének dél-magyarországi döntőjén, Bonyhádon, a székelyszabari férfitrió vehette át az „Unser Bildschirm", s egyben a Stúdió, különdíját.

Április 29. Elkészült a Sörház u. 6. átépítése.

Április 30. „Tengerszem a Kárpátokban" cím­mel — Stúdiónk műsoridejében — sugározta a Magyar Televízió azt a huszonöt perces színes filmet, amelyet a Lvovi Televízió küldött testvér­városi filmcserénk keretében.

Május 1. Ismét seregszemlék és ismét körkap­csolás. Mi Zalaegerszegről jelentkeztünk.

Május 8. A „Nas ekran" tematikus műsort su­gárzott Josip Broz Tito elhunyta alkalmából.

Május 9. Zajlik az MTV karmesterversenyeiről  tárgyaltunk. Székelyhídi Attila az adásle­bonyolítás műszaki kérdéseiről, Babiczky László és Füzes János pedig a tervezett regionális „heti­lap" koncepciójáról vállalta egy-egy dolgozat megírását.

(Az MTV nagyon nehéz időszakot él át, a leg­gyakrabban használt kifejezés a „szintentartás", de mi csak gyártjuk a javaslatokat, terveket. . .)

Május 1. Ismét seregszemlék és ismét körkap­csolás. Mi Zalaegerszegről jelentkeztünk.

Május 8. A „Nas ekran" tematikus műsort su­gárzott Josip Broz Tito elhunyta alkalmából.

Május 9. Zajlik az MTV karmesterversenye. Valamennyien ismét átérezzük a Tv fantasztikus le­hetőségeit a közművelődés terén. Kínálkozik egy szerény lehetőség, tehát bekapcsolódunk. A Pé­csi Szimfonikus Zenekar itt, a mi Stúdiónkban nézi az adást, s telefon segítségével pontozza is a versenyzők teljesítményét. (Ez is valami. Az iga­zi persze az lenne, ha képet is adhatnánk, de ahhoz bizony már színes technika kellene . . .)

Május 14. Kéthetes tanulmányútra az NSZK-ba utazott Wolfart János, német nyelvű szerkesz­tő-riporterünk, a Friedrich Ebért Stiftung meghí­vására.

Május 16. Televíziós riporterek konfereciája Budapesten. Stúdiónkat Hídvégi József, Pánics György, és Sóvári Gizella képviselte.

Május 30. A Magyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének Kulturális Bizottsága Ta­tán ülésezett. Napirenden a tatai német bázis­múzeum ügye. Vitaindítóként a mi, 1979. októbe­rében sugárzott, e tárgyban készített műsorunkat vetítették.

Június 1. Stangl Márta (1954) Stúdiónk német szekciójának új munkatársa.

Június 11. Lukács János, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, látogatást tett Stúdiónkban.

Június 30. Stúdiónk dolgozóinak létszáma: nyolcvanhárom fő.

Július 15. Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazga­tója levélben köszönte meg a „Megy a gőzös" című műsorunkat, melyet a vasutasnap alkalmá­ból készített és sugárzott Stúdiónk.

Augusztus 11. A Sörház u. 6. számú épület mű­szaki átadása. Némileg enyhül tehát Stúdiónk zsúfoltsága, és ami talán a legfontosabb: kiala­kíthatunk néhány, olyannyira hiányzó díszletgyártó műhelyt. Mert most már biztos: hosszú ideig a jelenlegi helyünkön maradunk . . .

Augusztus 15. Megbeszélés Szekfű Andrással. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont munka­társai közül, minden kétséget kizáróan, őt érdek­li a legjobban a helyi tájékoztatás. A kábeltele­víziós kísérletek újraindításának tervéről tájékoz-- tatom.

Szeptember 8. Székelyhídi Attila, Stúdiónk mű­szaki osztályvezetője, Budapesten tárgyalásokat folytatott a Magyar Távirati Iroda képviselőivel, az általuk használt alfanumerikus display-rendszer kábeltelevíziós felhasználásának lehetőségeiről.

Szeptember 8—15. Dr. Jósfay György részt vett Belgiumban, a Bincheben rendezett nemzetközi néprajzi filmhéten. A filmhét programja kereté­ben bemutatták Stúdiónk „Sárközi szőttes" című filmjét, mely egyértelmű sikert aratott. (Szer­kesztő: Jankovich Júlia, operatőr: Bárány György, rendező: dr. Jósfay György.)

Szeptember 23. Ma délután, 17 órakor, tízper­ces próbaadást sugároztunk Újmecsekalján, a tizenhét emeletes toronyház nagyközösségi an­tennaközpontjából. Az adásról nem tájékoztat­tuk a lakosságot, így csak néhány kontrollkészülék segítségével ellenőriztük a kép- és hangmi­nőséget, amely minden tekintetben élvezhető volt. A kísérlet résztvevői Glück László (PlK), Gombosi Attila (Nevelési Központ), Székelyhídi Attila, Kókány Jenő és Ternecz Péter (Pécsi Stú­dió).

A rendszerbe kijuttatott kép- és hangjelek mi­nőségét Sóvári Gizella, Osztermayer Miklós és Erdős Ákos újságíró társaságában ellenőriztem.

Szeptember 26. A műsortanács ülése. Sok di­cséret, még több igény. Többen nem értik: mi az, hogy semmi közünk sincs a Híradóhoz? Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője, ismét megerősítette: a regionális tömegtájékoztatás egységes rendszer. Egyeztetnünk kell terveinket.

Szeptember 29. Füzes János tájékoztatott a Re­habilitációs Társaság közgyűléséről. Ez a Társa­ság ma már a magyarországi lakosság 3%-át képviseli. De ha figyelembe vesszük a veseműtöt-teket, az infarktust átélőket, értelmi fogyatékoso­kat is, akkor több mint egymillió, sajátos helyze­tű emberről van szó. Előzetes megegyezésünk ér­telmében felszólalt a Társaság ülésén és beje­lentette, hogy Stúdiónk speciális műsort indít az egészségkárosodottak részére.

Ismét megszűnik egy ,,fehér folt" . . .?

Október 1. Füzes János elkészítette az egész­ségkárosodottak részére tervezett szolgáltató mű­sorunk koncepciótervét.

Október 11. Elkészült és a szokásos átvételi el­járás keretében minősítettük a „Láz" című pro­dukciót. Lippenszky István azonos című drá­máját Babiczky László vitte filmre. Velenczei Ist­ván, Némethy Ferenc és Mécs Károly mellett a pécsi Bódis Irén, Gyöngyössy Katalin, Galambos György, Fekete András és Melis Gábor szerepel­tek a tv-játékban. Kötelességtudat, erkölcs, fele­lősség - s mindez orvosi környezetben! Nem két­séges: lesz nézője és lesz vita is. Sajnos, a hang­felvételek minősége nagyon változó, helyenként katasztrofálisan rossz.

Október 15. Stúdiónk vendége Hans Hőschel, a rostocki stúdió igazgatója.

A vendéget fogadta Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára és Megye­ri Károly, a Magyar Televízió elnökhelyettese is.

Október 28. Vendégünk Borisz Sajdeckij, a Lvovi Rádió és Televíziós Bizottság elnöke. Kéré­sére vállaltuk, hogy Magyarország felszabadulá­sának évfordulójára a jövőben is minden évben ajándékműsort küldünk számukra.

November 1. A Pécsi Rádió ,,Jó munkát, jó pi­henést" című műsorát ma délelőtt 9 órától 10 óra 30 percig Stúdiónkból közvetítette. A műsorveze­tő Görgényi Zoltán volt.

November 12. A Műsorigazgatósággal folyta­tott előzetes megbeszéléseket követően, immár írásban is, az MTV elnöksége elé terjesztettem re­habilitációs magazinunk tervét. Az ENSZ „rok­kantak éve" jegyében indulna a műsor, de nem­csak erre a kampányévre szorítkozna.

November 18. „Euthanasia" (Kegyes halál) címmel készített műsorunk — elnöki döntés értel­mében — nem kerülhetett képernyőre.

November 25. Befejeződött a Stúdió központi vezérlőjének és telepített kameráinak kiépítése. A közvetítőkocsi négy kamerája mellett, immár három, stúdióba telepített, Marconi kameránk is van.

November 26. Peták István szerkesztő (PAF) és Horváth Ádám főrendező egy új műsor tervével érkezett Pécsre. (Nevezzük egyenlőre PAF-maga-zinnak.) Azt tervezik, hogy élő adás lesz, kéthe­tente jelentkezik, s az emberek mindennapi, ap­ró-cseprő gondjaival foglalkozik majd. Nagy le­hetőség a körzeti stúdiók számára is. Teljes mér­tékben egyetértünk, vállalom, hogy külön dolgo­zatban teszem majd meg javaslataimat.

December 3. Ma délután a nyugdíjas pécsi új­ságírókat fogadtuk a Stúdióban. Meghatódtak, köszönték …

December 7. Sóvári Gizella stúdióvezető-he­lyettes, dolgozóink szavazatai alapján elnyerte ,,A Pécsi Stúdióért" elnevezésű emlékplakettet.

  

1981.

 

Január 8. A Magyar Televízió vezetői testülete Pécsett tartotta ülését. A „magas ház" tanácster­mében dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság tit­kára értékelte a Tv decemberi műsorait.

Január 9. Rózsa Ibolya vágóasszisztenst felvet­ték a Színház- és Filmművészeti Főiskola vágó­tagozatára.

Január 14. Megállapodtunk a Dunántúli Nap­lóval arról, hogy a jövőben „Sorstársak" címmel a DN és a Pécsi Stúdió közös rovatot jelentet meg.

Január 15. Beszámoló KISZ-taggyűlés. Az új KISZ-titkár Wolfart János szerkesztő-riporter, a német szekció vezetője.

Január 20. Dr. Varga Sabján László első titkár vezetésével látogatást tett Stúdiónkban a Baramegyei KISZ-vezetés. A május végi KISZ kong­resszus előkészítéséről tárgyaltunk. Egyebek mel­lett elhatároztuk, hogy önálló műsorban mutat­juk be a Jelenkor fiatal költőit.

Január 22. A Magyar Televízió elnöksége ön­álló napirendi pontként tárgyalta meg Stúdiónk eddigi tevékenységének tapasztalatait. Az elnök ségi ülés bátorította a regionális adásokkal kap­csolatos elképzeléseinket és érintette a kábelte­levíziózás kérdéseit is. A Magyar Televízió elnöke felhatalmazta Stúdiónkat a kábeltelevíziózás előkészítését szolgáló kísérletek folytatására.

Január 23. Több heti előkészület után ma meg­jelent a képernyőn az MTV új belpolitikai maga­zinja - ABLAK címmel. (A Pécsi és Szegedi Stú­dió jelenléte szerényebb volt a vártnál: a szer­kesztés kifutott az időből és a mi kárunkra korri­gálta magát . . .)

Január 24. 18 óra 45 perckor került képernyő­re - első ízben! -, „Sorstársak" című rehabilitá­ciós magazinunk.

Szombaton, a kora délelőtti órákban, ezentúl minden hónapban megismétlik a ,,Nas ekran"-t és az „Unser Bildschirm"-et az első csatornán.

Január 27. Budapest, Politikai Adások Főszer­kesztősége. Megyeri Károly felkérésére, stábérte­kezlet keretében, én értékeltem az ABLAK első számát. A sajtó csalódott: a Népszava»és a Dunánúli Napló is elmarasztalóan írt a műsor zajosságáról, zűrzavaráról.

(Én is meglehetősen csalódott vagyok, hisz Stúdiónk szerepe nagyon is mellékes volt. A több helyszínes élő adás ténye azonban valamennyi­ünket lelkesít. Egy dologban mindenki egyetért: ez a hatvan perc nagy lehetőség.)

Január 29. ,,A legjobb anyós" cím elnyeréséért indított vetélkedőnk záróünnepsége a Stúdiónk­ban. A rendezvényen azok vehettek részt, akikről a legtöbb és leghitelesebb jót írták, illetve mond­ták előzetesen a menyek és a vők.

Január 30. Hárságyi Margit szerkesztő és Radó Gyula rendező (Budapest) javaslatot tettek egy több részből álló sorozatra, melynek alapgondo­lata így fogalmazható meg: „Mentsük meg Pécs belvárosát!"

Február 6. Székelyhídi Attila műszaki vezető jelentette, hogy egyebek mellett az ABLAK című műsor kiszolgálása céljából, a Posta ígérete sze­rint rövidesen állandó mikrohullámú összekötte­tés létesül Stúdiónk és a misinai tv-adó között.

Február 13. Stúdiónk vendége Komjáth Irén, a MUOSZ alelnöke.

Március 4. Képernyőn a „Láz" című dokumen­tumjátékunk.

Március 10. Elismerően ír a Népszavában Vajk Vera „Láz" című tv-játékunkról. Egy olyan hibát is észrevett, amit mi nem vettünk észre.

„Babiczky László rendező és a kitűnő főszerep­lő, Kun Vilmos mellett, szívesen köszöntenénk az írót is, akinek a nevét sem a műsorújságban, sem a film gyorsan pergő főcímlistáján nem si­került felfedezni."

Március 17. Lukács János, az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottságának első titkára, televíziós üzenetben köszöntötte a Lvovi testvérterület tv-nézőit.

Március 18. Sugár Imre, a Somogy Megyei Ta­nács elnöke látogatást tett Stúdiónkban.

Március 20. Megbeszélés a Zala Megyei Párt­bizottsággal. Balázs Béla, a PB Propaganda és Művelődési Osztályának vezetője különleges ér­deklődést mutat Stúdiónk lehetőségei iránt. Egyi­künk sem érti, miért nem tartozik Zala megye mű­ködési körzetünkhöz?

Balázs Béla vállalta, hogy kezdeményezi az MTV elnökénél a régió Zala megyével való tel­jessé tételét.

Március 25. Megbeszélés Budapesten, a Ke­reskedelmi Szervezési  Intézetben.

Az Intézet egyik szocialista brigádja kezdemé­nyezte ezt a találkozást, a „Sorstársak" szerkesz­tőségén keresztül. Vállalták, hogy számítógépei­ken feldolgozzák a „Sorstársak" teljes levélfor­galmát. Az adatokat telexen továbbítjuk. Szocia­lista együttműködési szerződés aláírását is elha­tároztuk.

Március 27. Megbeszélés a megyei pártbizott­ságon, az 1981. évi Bányásznapi Randevúval kapcsolatban. Komló harminc éve város. Vállal­tuk, hogy ebből az alkalomból dokumentumfil­met készítünk, illetve sugározunk.

Március 28. A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Győri Távközlési Főiskola KISZ-bi­zottságai iskolák közötti vetélkedőt szerveztek – zárt láncú televíziós rendszerek felhasználásá­val. A Posta különleges vonalakat biztosított erre az alkalomra, a mi KISZ-szervezetünk pedig vál­lalta, hogy a pécsi helyszínről, a Stúdió közvetí­tőkocsija segítségével juttatja el a képet és a hangot Győrbe.

Április 1. A szerb-horvát szekció új munkatársa Balázs Mihály (1952).

Április 8. A Baranya Megyei KISZ Bizottság szervezésében megalakult a Fiatal Művészek Klubja. A fotó-, film- és tv-szekció tagja lett Stú­diónkból Babiczky László, Háda Sándor és Li-tauszky János.

Április 11. Nemzetiségi szerkesztőségünk német szekciója „Hát annak születtem . . ." címmel a szatmári svábokról készített magyar nyelvű do­kumentum-filmet. A film helyszínei: Mérk és Vál-laj, ahol a svábok máig megőrizték nemzetiségi kultúrájukat, annak ellenére, hogy nyelvüket már évtizedekkel korábban elvesztették.

Április 14—17. Megyeri Károly elnökhelyettes kíséretében részt vettem az MTV és az LRTV kö­zötti együttműködési szerződés megújítását célzó tárgyalásokon Ljubljanában. Látogatást lettünk Koper-Capodistriában is, ahol az LRTV-nek „kör­zeti" stúdiója van.

Április 16. Első ízben színes a „Nas ekran".

Április 21. Orbán István rendőr vezérőrnagy, Baranya megye rendőrfőkapitánya látogatást tett stúdiónkban. Beszélgetésünk középpontjá­ban a regionális adások terve áll. Elhatároztuk, hogy májusban megszervezzük Pécsett a régió főkapitányainak találkozóját, ismertetjük velük, milyen új lehetőséget ígér a regionális adás?

Április 23. Műszaki osztályvezetőnk, Székely­hídi Attila, tájékoztató megbeszélést folytatott Khun Bélával, a misinai tv-torony főmérnö­kével a regionális adások technikai lehetőségei­ről. Az adóállomás vezetői szerint a körzeti adá­sok megkezdésének részükről nincs technikai akadálya.

Április 29. Együttműködési megállapodást ír­tunk alá a budapesti Kereskedelmi Szervezési In­tézettel. A megállapodás értelmében a KERSZI vállalta, hogy stúdiónk „Sorstársak" című műso­rának levelezését számítógépen feldolgozza.

Április 30. Elkészült Hárságyi Margit és Radó Gyula „városvédő" filmje, „Belváros holtponton" címmel.

Május 8-11. Dr. Borsos Józseffel, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának vezetőjével és Hárságyi Margit szerkesztő-riporterrel látogatást lettünk Lvovban, a Lvovi Rádió és Televízió Bizottság vendégeiként.

Május 14—17. Vendégeink Ljubomir Lukic és "Irifu Doru az Újvidéki Televízió munkatársai. Lá­togatásuk célja: stúdiónk és a „Nas ekran" JRT-ben való bemutatkozásának előkészítése.

Május 18-27. A Friedrich Ebért Stiftung dele­gációja Magyarországon. A program keretében a csoport tagjai látogatást tettek stúdiónkban is. A csoport vezetője dr. Reiner Diehl, a Die Neue Gesellschaft szerkesztője.

Május 19. A műsortanács ülése. A stúdió kö­zelgő 5. születésnapja alkalmából arról esett a legtöbb szó, milyen sajátosságokkal dicseked­hetünk. (Legtöbben riportereink szerénységét, felkészültségét, kellemes megjelenését dicsér­ték.)

Május 21. A Posta Vezérigazgatóság Vezeté­kes Távközlési Szakosztályának vezetője rendel­kezést adott ki a közösségi vevő-antennarend­szerekkel kapcsolatos feladatokról. A körlevél el­rendeli, hogy a közösségi vevő-antennarendsze­rek engedélyokirataiba minden esetben feltétle­nül be kell jegyezni: „Az engedély nem jogosítja fel az engedélyest saját szerkesztésű, önálló mű­sorok továbbítására, valamint egyéb jellegű, kü­lön információk átvételére."

Május 22. A Román Televízió vezérigazgatója stúdiónkban.

Május 29. A Magyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének Sajtóbizottsága stúdiónk­ban tartotta ülését. Azt kellett megállapítaniuk, hogy a nemzetiségi sajtószervek között gyakorla­tilag semmiféle egyeztetés, együttműködés sincs. Talán ezután?

Június 2. A Magyar Vadászok Országos Szö­vetségének centenáriuma alkalmából ötven per­ces, színes, országos jellegű vadászvetélkedőt szerveztünk és sugároztunk „Puska nélkül" cím­mel. A vetélkedő helyszíne az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának díszterme. (A játékvezető: Gombár János.)

Június 3. Az MTV elnöke ,,K"-telefonon utasí­tott, hogy a „Láz" című tv-játékból töröljük Mar­tos doktor nevét. (Valaki magára ismert?) Egyen­lőre az ismétlésről szó sem lehet.

Az utasítást végrehajtottuk, a név helyén most már csak egy sípoló hang hallatszik . . .

Június 4. A Zala megyei vezetők kérésére mű­ködési körzetünk immár négy megyére bővült!

Június 8. Koprodukciós megállapodást írtunk alá Czigány Györggyel, az MTV Zenei Főosztá­lyának vezetőjével, miszerint negyvenöt perces, színes műsort készítünk „Stúdiónk vendége: Marczis Demeter" címmel, a neves pécsi operaénekesről. (A műsor rendezője stúdiónk munka­társa, Bükkösdi László, zenei szerkesztő: Ruitner Sándor, a Zenei Főosztály munkatársa.)

Június 17. Az MTV elnökének képviseletében részt vettem a Művelődésügyi Minisztérium Nem­zetiségi Tanácsadó Bizottságának ülésén. A bi­zottság nagy elismeréssel szólt stúdiónk nemzeti­ségi műsorairól, s egyben felszólította z MTV ve­zetését, hogy mielőbb teremtse meg a szlovák, illetve román nyelvű tv-adások beindításának feltételeit.

Június 21. A pécsi stúdió bemutatkozása az Újvidéki Televízió (NSTV) „Vasárnap délután" cí­mű műsorában.

Június 25. Baranya, Tolna, Somogy és Bács megyék rendőrfőkapitányai stúdiónkban. Elha­tároztuk, hogy éves együttműködési tervet készí­tünk. Abban is megegyeztünk, hogy néhány fia­tal, jól képzett rendőrtisztet felkészítünk a tele­víziós szereplésre.

Június 26. A Dráváról készített, „örvények" cí­mű filmünkről írt a Dunántúli Napló, mely a ma­ga nemében egyedülálló vállalkozás, hisz egyet­len szó sem hangzik el benne, mindent a képek­re bíztunk.

„Szép és elgondolkodtató filmet készítettek a pécsiek, amelyben nagyszerűen érvényesült az a rendezői koncepció, hogy a néző felnőttként, maga fejtse meg a számára közvetített informá­ciókat." (Forgatókönyvíró: Kampis Péter, opera­tőr: Háda Sándor, rendező: Téglásy Ferenc.)

Július 1. Bozsó Ferenc gyártásvezető, aki 1976. november 1-én került a Politikai Adások Főszer­kesztőségének állományából stúdiónkba, vissza­költözött Budapestre.

Július 7. Bárdosi Németh Jánosról, a nemrég elhunyt pécsi költőről készített műsorunkat dicsé­ri a Tolna megyei Népújságban a neves írótárs, Csányi László.

„A szerkesztő-rendező Bükkösdi László átérez­te a feladat irodalomtörténeti jelentőségét, s el­sősorban neki köszönhetjük, hogy utolsó búcsút inthettünk Bárdosi Németh Jánosnak."

Július 21. Nagy Richárd Jan Zelenkának, a Csehszlovák Televízió elnökének kíséretében stú­diónkba látogatott.

Július 23. A Magyar Televízió elnöke elutasító levélben válaszolt Hoffmann Antal, görcsönyi termelőszövetkezeti elnök reklamációjára, mely­ben „A föld nem tud futni" című műsorral kap­csolatos tiltakozását közölte.

Ez a műsor - mely az MTV Politikai Adások Főszerkesztőségének vállalkozása volt, s amely­ben mi Gombár János szerkesztő-riporter útján voltunk érdekeltek -, a stúdió történetének „leg­kalandosabb" lefolyású forgatása volt. „Illeté­kes" helyekről tucatnyi telefonáló kérte a forga­tás leállítását - illetve meggyorsítását. Az is el­gondolkoztató „véletlen", hogy a műsor sugár­zásának időpontjában, Görcsönyben és környé­kén általános áramszünet volt. . .

Július 27. Komlóról készült dokumentumfilmün­ket kivették a műsorból. Valóban: lehetett volna „ünnepibb", de az Komlón nem tetszett volna.

Július 29. Aczél György látogatása Pécsett, ta­lálkozás a pécsi újságírókkal.

Augusztus 2. „Belváros holtponton" címmel reagált a Dunántúli Naplóban Hársfai István azonos című filmünkre. A film a város lakossága körében nagy érdeklődést, szakmai körökben vi­tát, a Városi Tanácson pedig indulatoktól sem mentes, vegyes véleményeket váltott ki.

A cikkíró így zárja írását: ,,A film jelentékeny vállalkozás invokációja. Kíváncsian és érdeklő­déssel várjuk a folytatást. Amint magát a belvá-iosí rekonstrukciót is!"

Augusztus 9. A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat hat fős munkásdelegációjának kíséreté­ben Pálfy István operatőr és Lajtai György se­gédoperatőr Szekszárd testvérvárosába, Tam-bovba utaztak.

Augusztus 15. Az MTV Beruházási és Építési Főosztálya levélben értesítette Pécs megyei vá­ros tanácsát, hogy a siklósi városrészbe tervezett új stúdiókomplexum felépítésére — a megválto­zott népgazdasági helyzetre tekintettel — nem kerülhet sor.

A kijelölt építési területről az MTV lemondott. Ugyanakkor a stúdió közvetlen szomszédságá­ban lévő, Alsóhavi u. 16. sz. alatt levő területen, az ott működő bölcsőde kisajátításával véglege­síteni, illetve komplettírozni kívánja a jelenlegi stúdióépületet.

Augusztus 18-31. Stangl Márta szerkesztő-ri­porter részt vett az NSZK Ifjúsági, Család- és Egészségügyi Minisztériuma által szervezett ifjú­sági csereutazáson.

Augusztus 20. Gombár János szerkesztő-ripor­ter és Háda Sándor operatőr is tagja volt annak a hőlégballonos expedíciónak, amely az MHSZ-MALÉV repülőklub kezdeményezésére, Szombat­helyről felszállva Nyíregyházáig repült.

Szeptember 3. Székelyhídi Attila műszaki osz­tályvezető írásban jelentette, hogy közvetítőko­csink műszaki állapota tovább romlott, s ma már az egész rendszer megbízhatatlan, a felvételek szinte egész ideje alatt folyamatos a műszaki hi­baelhárítás, javítás.

(A zalaegerszegi színházról készített műsornál a négy kamerából csak egy működött. Egy mű­szakra átlagosan három komolyabb meghibáso­dás esik.)

Szeptember 6. Elismerően írt Uhl Antal, bara­nyaszentgyörgyi prépost plébánosról készített portréfilmünkről az ,,Új ember".

(Az augusztus 19-én, az ünnep előestéjén, ké­ső éjszaka sugárzott műsor az antifasiszta plé­bános örökös segíteni akarását, tettrekészségét állította- mondanivalója  középpontjába.)

Szeptember 19-20. A Nicaraguai Rádió és Te­levízió delegációja stúdiónkban. A delegációt Frederico Lopez, az FSLN tömegtájékoztatási fe­lelőse, a Szandinista Népi Gyűlés tagja vezette. A delegáció tagjai voltak: Ivan Garcia, a Szan­dinista tv főigazgatója, Jessus Miguel Blandon, a Radio Sandino főigazgatója, Edren Zallah, a Népi Rádiótestület főigazgatója, valamint Noel Santos és Augustin Tierino hírközlési mérnökök.

Szeptember 29. A Somogy Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a „Tegyünk többet Somo­gyért" elnevezésű kitüntetést adományozta stú­diónknak. A kitüntetést a Megyei Tanács ülésén,

Sugár Imre elnöktől — meleg ünneplés közepet­te — vehettem át.

Szeptember 30. A Debrecenben megjelenő Napló sokadik lapként foglalkozott ,,Az első ci­gányfalu" című filmünkkel.

,,A film kapcsán jó ha szembenézünk tenniva­lóinkkal. Ebben a kérdésben se szenvelgés, se a dramatizálás nem segít. A cigányok közöttünk élnek, közénk tartoznak. Ami érték, a mi értékünk, ami rossz, az közösen irtandó. Mert nekik is, mint mindannyiunknak, a jövő a legfontosabb." — írja a kritikus. Hasonló gondolatokat megfo­galmazva, és ugyancsak elismerően írt a filmről a Kelet Magyarország, a Déli Hírlap és az Esti Hírlap is.

Október 7. Meleg szavakkal méltatta a Ma­gyar Hírlapban Zelei Miklós Wolfart János és Ba­biczky László ,,Ha a haza szót hallom" című film­jét, mely egy negyvenéves elemi iskolai találkozó ürügyén a magyarországi németek történetének legszörnyűbb időszakát, a második világháborút, s az azt követő, nem kevésbé nehéz éveket idé­zi fel.

,Ha félszavakkal is, ha a mondatok között egy-egy hosszabb szünettel is, de megkezdte mind­ennek a — jó értelemben vett, mert lelki gyógy­szerként ható — kibeszélését. . ."

Október 13. Ifjúsági Parlament a stúdióban. Nyolcvanhat belső munkatárs közül hatvan har­mincöt éven aluli.

Október 19. Együttműködési megállapodást ír­tunk alá a Tudományos Ismeretterjesztő Társa­ság Baranya megyei szervezetével.

A megállapodás értelmében a TIT vállalja, hogy a Mecseki Természettudományos Stúdió rendszeres vetítéseket szervez a stúdió munkái­ból, a stúdió pedig biztosítja, hogy műsorait — beleértve a nemzetiségi nyelvű műsorokat is —, a társulat a tudományos ismeretterjesztés szolgá­latában felhasználhassa.

November 2. A pécsi stúdió tudósítóinak első értekezlete. Zalaegerszegről Luif Ibolya és Zóka Gyula, Szolnokról Rónai Erzsébet és Rónyai Ba­lázs, Szegedről Király Zoltán (szegedi stúdió), Ta­táról Kerekes László vett részt a találkozón. (A tu­dósítói csoport tagjai mindenekelőtt a „Sorstár­sak" című .rehabilitációs magazin számára ké­szítenek anyagokat, a „Pannon krónika" jövőjét is nehéz elképzelni azonban helyszíni tudósítók nélkül.)

November 6. KISZ-alapszervezetünk szellemi vetélkedőt szervezett stúdiónk közelgő ötödik születésnapja alkalmából.

November 9. Véglegesítettük a november 26-án képernyőre kerülő „Pécsi est" műsorát. Ebben a műsorban emlékezünk meg az ötéves út legje­lentősebb állomásairól. A kétórás élőadás hely­színe a stúdió és a pécsi Nádor Kávéház. Vala­mennyi riporterünk részt vesz a műsorban, akik az 1976-os bemutatkozó műsornak Js részesei voltak. A rendező ismét Eck T. Imre. November 14. A pécsi Városi Sportcsarnokban rendezték meg a „Narodne novine" napját, me­lyen fellépett a neves jugoszláv énekes Predrag Zivkovic-Tozovac. Az est műsorvezetője Popovics István, a „Nas ekran" szerkesztője volt. A teljes műsort rögzítettük. November 16. Komlón, a Városi Pártbizottsá­gon bemutattuk a városról, illetve a bányászat­ról szóló dokumentumfilmünket, mely a Bányász­napkor nem kerülhetett képernyőre. (Mindenki­nek volt a filmhez valami hozzátennivalója, de senki sem értette, miért nem láthatták annak idején?)  . 

November 17. Simon Béláról készült emlékmű­sorunk sugárzása alkalmából Hallama Erzsébet stúdiónk sajátos lehetőségéről és felelősségéről írt a Dunántúli Naplóban. „Már több ízben szó volt arról, hogy a televí­zió felmérhetetlen szolgálatot tesz valamennyiünknek, s a jövőnek azzal (is), ha portrét készít kitűnő kortársainkról, művészekről, írókról, tudó­sokról, mindazokról, akinek életműve, gondolko­dása megismerésre méltó volt és maradhúsz percben jelentkező adásokat." — írja a Zalai Hírlapban Mihovics József, a nemzetiségi Katzirczról készülő portréfilmünk a stúdió ed­digi legnagyobb sportfilmvállalkozása. November 18. Hídvégi József szerkesztő-ripor­ter vezetésével háromtagú forgatócsoportunk utazott Londonba, hogy részt vegyenek a magyar labdarúgó-válogatott mérkőzésén, ahol is Katzirz Béla, a PMSC játékosa lesz majd a magyar ka­puvédő.

November 23. Ljubomir Lukic és Vereczkey Va­léria, az Újvidéki Televízió munkatársai részt vesznek a stúdió ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, s egyben vendégei voltak a,,Nas keran" novemberi számának is. November 26. ünnepi megemlékezés a pécsi stúdió ötödik születésnapja alkalmából Pécsett, a Mozgalmi Házban.Nagy Richárd bejelentette: belátható időn be­lül sor kerül a stúdió színesítésére. (A jubileumi megemlékezés keretében vehet­ték át Hárságyi Margit és Füzes János szerkesz­tő-riporterek a „Szocialista Kultúráért" kitünte­tést, valamint Álló Miklósné pénzügyi csoportve­zető, Gombár János szerkesztő-riporter, Sóvári Gizella főosztályvezető-helyettes és Velkovics Vilmos hangmester a „Kiváló Munkáért" kitünte­tést. Ugyanezt a kitüntetést kaptam én is.)  December 1. „Monstre élő műsorral ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját a Pécsi Kör­zeti Stúdió. Méltó ünneplés, stílszerű. Különösen, ha még hozzátesszük, hogy ez egyben a stúdió első ilyen nagy erőpróbája volt. Dolgoztak ugyan már élőben, de ilyen hatalmas — kétórás —, ön­álló estet még nem készítettek." — írta Hallama Erzsébet a Dunántúli Napló tv-rovatában. December 5. Sajtónapi központi ünnepség az ötödik születésnapját ünneplő pécsi stúdióban. Stúdiónk harminc perces, színes, humoros, ön­kritikus összeállítást készített a Dunántúli Napló, a Pécsi Rádió és a Pécsi Televízió munkatársai­ról, mindennapi életéről. (A Magyar Sajtó Napja alkalmából rendezett megyei ünnepség keretében vette át Dévényi György üzemmérnök és Pánics György szerkesz­tő-riporter ,,A pécsi stúdióért" emlékplakettet, valamint Hídvégi József szerkesztő-riporter a Belügyminisztérium által adományozott „Kiváló Társadalmi Munkáért" érmet. Wolfart Jánost a Hazafias Népfront kitüntető jelvényével jutal­mazták. Én „A Haza Szolgálatáért" érdemérem arany fokozatát vehettem át.)     

 December 11. Vendégünk Vitray Tamás. Mű­soraink véleményezését kértük tőle. Közösen megnéztük ,,Az élet szép" és a „Keserű örök­ség" című műsorokat. Témaválasztásunk egyér­telműen tetszett, a műsorok végkicsengése is, a kérdezés módja, a kérdések megfogalmazása azonban általában nem . December 18. Megbeszélés a Dunántúli Nap­ló szerkesztőségében. Újabb újságíróstúdió indí­tását határoztuk el. Az írott sajtó szekciójának vezetését Lombosi Jenőre, a tv-s szekciót Gom­bár Jánosra, a rádióst pedig Felső Pálra bíztuk. A tervek szerint tíz szemináriumot tartunk.

December 21. A Pécsi Nemzeti Színház klub­jában bemutattuk a „Stúdiónk vendége: Marczis Demeter" című portréfilmünket.

December 22. Elkészítettük az 1977-1981 kö­zötti időszak egyedi műsorainak tematikai össze­sítését. E szerint öt év alatt száztizenhat egyedi műsor készült stúdiónkban. Zenés, táncos, szó­rakoztató: húsz. Történelem, helytörténet, hagyo­mány: tizenhat. Településpolitika, településszo­ciográfia: tizennégy. Nevelés, munkásművelő­dés: tizenhárom. Művészet, irodalom: tíz. Táj, ter­mészet: kilenc. Tudományos kutatás, egészség­ügy: hét. Ipar, ipartörténet: öt. Ifjúságszocioló­gia: öt. Tv-játék: négy.

 

1982.

 

Január 9. Elkészült Jósfay György „Szigorított fegyház" című tv-játéka, amit saját, azonos cí­mű novellája alapján írt és rendezett. A két fő­szereplő Győry Emil és Fekete András, a Pécsi Nemzeti Színház művészei.

Január 15. Elkészült első játékfilmünk. Címe: „Szénporcsata". író: Czakó Gábor. Rendező: Ba­biczky László.

Január 22. Együttműködési megállapodást ír­tunk alá a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Karával.

A megállapodás értelmében stúdiónk riportfil­met készít az egyetem tevékenységéről, tudomá­nyos kutatásairól és eredményeiről. Az egyetem ugyanakkor vállalta, hogy az egész városra kiter­jedő hatáskörrel, televíziós tudósítói csoportot működtet.

Január 25. Megalakult stúdiónk második, szo­cialista címért dolgozó brigádja. A „Misina" el­nevezésű munkabrigádnak tizenhat tagja van, a brigád vezetője Kucsora Tiborné.

Február 16. Beszámoló KISZ-taggyűlés. Az új KISZ-titkár Popovics István szerkesztő-riporter, a délszláv szekció vezetője.

Február 23. Elkészült az a negyven perces ri­portműsor, melyet a Munkásőrségben szolgáló pécsi orvosokról, értelmiségiekről készítettünk. Dr. Hajnal József, dr. Tigyi András, dr. Tigyi Jó­zsef és dr. Kovács Sándor hitvallása tiszta és meggyőző. (A filmet — az MTV-ben történt sugár­zás, követően —, a Lengyel Televízió is be­mutatta.)

Március 10. Meghalt Kampis Péter író-újság­író, stúdiónk külső munkatársa. Negyvenkét éves volt.

Március 15. Pécsi est Baján, a Dózsa György honvéd laktanyában. Két teremben non-stop film- és video-programok.

Március 18. ünnepi rendezvény stúdiónkban a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásá­nak huszonötödik évfordulója alkalmából. Ven­dégeink: Ambrus Lajos, Futács Kálmán és Mitz-ki Ervin, a KISZ pécs-baranyai alapítótagjai.

A ,,Nas ekran" ettől kezdve negyedévente rendszeresen jelentkezik szlovén nyelvű riportok­kal, tudósításokkal.

Március 24. A pécsi stúdió estje a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen.

Március 25—29. Hídvégi József szerkesztő-ri­porter, Bárány György operatőr és Velkovics Vil­mos hangmester a Finn Air légitársaság támo­gatásával Lahtiba utaztak.

Április 1. A Munkásőrség Országos Parancs­noksága öt példányban megrendelte a ,,Más fegyverrel is" című filmünket, melyben a Pécsi Orvostudományi Egyetem munkásőr-szolgálatot ellátó professzorait mutattuk be.

Április 4. Bükkösdi László rendező „Kiváló Munkáért" kitüntetésben részesült.

Április 9. Befejeződött az újságíró-stúdió. A te­levíziós szekció hallgatói Füzes János vezetésé­vel vizsgaműsort rögzítettek stúdiónkban.

„Farsang a délszlávoknál" címmel sugároztuk a „Nas ekran" első különkiadását.

Április 14. A műsortanács ülése Fadd-Domboriban. (Ismét ötlet- és igényroham. Arányosab­ban a megyékről, többet a kultúráról. Kevés a műsoridő. Már csak a körzeti stúdiók műsorai fe­kete-fehérek az MTV-ben, s ez azt az érzetet kelti, hogy ez a dolog nem véletlen . . .)

Április 15. üdülőtelket vásároltunk Orfűn, a pécsi Dohánygyártól. A 900 m²-es ingatlanon egy kétszintes faház felállításával horgásztanyát, illetve hétvégi pihenőházat kívánunk kialakítani.

Április 16. A Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat Országos Elnöksége a „TIT aranykoszorús emlékplakett"-jével tüntette ki stúdiónkat a tu­dományos ismeretterjesztéshez nyújtott támo­gatásért.

Április 18. Az MSZMP KB illetékes titkárának döntése alapján kéthónapos továbbképzésen ve­szek részt Moszkvában, az SZKP Társadalomtu­dományi Akadémiájának vezető-továbbképző tanfolyamán.

Május 1. Országos körkapcsolásos közvetítés az ünnepségekről. A pécsi riporter Pánics György. Mondanivalónk középpontjában a kétszáz éves mecseki szénbányászat.

Május 10. Popovics István szerkesztő-riporter, a nemzetiségi szerkesztőség délszláv szekciója-

nak képviseletében, elkísérte görögországi tur­néjára a Pécsi Tanárképző Főiskola Baranya Táncegyüttesét.

Május 13. Koprodukciós megállapodást írtunk alá a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karával. A megállapodás értelmé­ben „Szentlőrinci kísérlet" címmel dokumentum­filmet készítünk, melynek rövidített változata te­levíziós felhasználásra kerül, módszertani eleme­ket is tartalmazó változatát pedig az egyetem az oktatásban használja fel.

Május 19. Véget ért a XXIII. Miskolci TV-Feszti-vál. Gombár János szerkesztő-riporter és Erdős Pál rendező megosztott kategória-díjat kapott a görcsönyi termelőszövetkezetről készített film­jéért, melynek készítését oly sok vihar kísérte, s mely végül is „A föld nem tud futni" címmel ke­rült képernyőre.

A Kossuth Könyvkiadó díját ugyanakkor stú­diónk „Első cigányfalu" című filmje kapta. (Szer­kesztő-riporter: Gombár János, operatőr: Háda Sándor, rendező: Téglásy Ferenc.)

Május 27. A MAHART Vezérigazgatósága en­gedélyezte, hogy öt fős forgatócsoportunk (szer­kesztő-riporter: Gombár János, rendező: Téglá­sy Ferenc) szeptemberben Budapest—Regensburg —Budapest, illetve Mohács—Izmail — Mohács útvonalon végigkísérje egy magyar folyami hajó útját, s riportfilmet készítsen arról.

Június 28. — július 6. Háromtagú stábunk fil­met forgat Szlovéniában „A szlovén tengerpart" címmel. (A forgatócsoport tagjai: Pánics György szerkesztő-rendező, Popovics István szerkesztő-riporter és Háda Sándor operatőr.)

Július 2. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsá­gának Agitációs és Propaganda Osztálya meg­tárgyalta ,,A tömegtájékoztató eszközök tevé­kenységének hatása a párt tömegkapcsolatainak alakulására" című előterjesztést.

A bizottság tagjai elismerően szóltak stúdiónk munkájáról, de sürgették a műsoridő további nö­velését. A leggyakrabban visszatérő kérdések: mikor lesz regionális adás, lesz-e kábeltelevízió?

Július 7. A Kossuth Könyvkiadó hét kópiát ren­delt „Az első cigányfalu" című filmünkről, mely a Miskolci TV-Fesztiválon elnyerte a kiadó által alapított különdíjat.

Július 20—21. Stúdiónk vendégei voltak a Ljub­ljanai Televízió vezetői, Igor Gruden és Boris Bergant.

Augusztus 10. A győri Kisalföld írja: „Az Unser Bildschirm - az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának német nyelvű nemzetiségi műsora — idei második különkiadásában igazi népi színházat kínál, amennyiben a magyarországi bajor nyelvjárás­ban előadott jelenetek forrása és előadásmódja is népi."

És ugyanezen a napon a Vas Népe: „Nem túl­zás itt kultúrateremtésről szólni, hiszen a pécsi stúdió egyik új műsora a hazai német anyanyel­vi színjátszás kezdetét jelentheti."

Augusztus 20. Pálfy István operatőr „Szocialis­ta Kultúráért" kitüntetésben részesült.

Szeptember 16. Megbeszélés a Pécsi Kábelte­levízió létrehozásáról a Nevelési Központban. El­határoztuk, hogy a stúdió és a Nevelési Központ erőinek és eszközeinek egyesítésével  még idén

megkezdjük az egész Lvov-Kertvárosra kiterjedő kísérleteket.

Szeptember 17. Megjelent a ,,Hírek, informá­ciók, események" című sokszorosított kiadvá­nyunk, melyet körzetünk párt- és állami vezetői­nek, a műsortanács tagjainak küldünk meg idő­ről-időre azzal a céllal, hogy a kábel-, illetve a körzeti televíziózással kapcsolatos nemzetközi, hazai és pécsi eseményekről, eredményekről, ter­vekről adjunk tájékoztatást.

Szeptember 27. A pécsi Nevelési Központ veze­tőjével, Szilágyi Jánossal a mai napon aláírtuk a pécsi kábeltelevíziós kísérletek Lvov-Kertváros­ban történő megkezdéséről szóló megállapodá­sunkat.

A Nevelési Központ vállalja, hogy megteremti a kábeles összeköttetést az intézmény művelődé­si háza és a Varsányi utcai nagyközösségi antenna központ között. A pécsi stúdió vállalja a mű­sorkoncepció kidolgozását, a kábeltelevíziós mű­sorok emblémájának és szignáljának megterve­zését és kivitelezését, valamint a bemondó; hely­szín díszletezését, világítástechnikai felszerelé­sét. A szerkesztés teljes egészében a stúdió feladata.

Szeptember 29. A „Hazádnak rendületlenül" sajtópályázaton, melyet a MUOSZ, a Honvédel­mi Minisztérium és a Belügyminisztérium közösen hirdetett meg, harmadik díjat nyert „A felügyelő vallomása" című filmünk, mely Juhász Andrásról, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűn­ügyi Osztályának vezetőjéről szól. (Szerkesztő-ri­porter: Gombár János, operatőr: Háda Sándor, rendező: Téglásy Ferenc.)

Október 6. Szerkesztőbizottsági ülésen a kö­vetkező év feladatairól, lehetőségeiről tárgyal­tunk. Áttekintettük az 1981. évi műsoraink nézett­ségi és tetszési adatait is. E szerint a legtöbb nézőt az „Ortopheadiai klinika" című műsorunk vonzotta (24%. kétmillió néző), s ez volt egyben a legkedvezőbben fogadott műsorunk is (86-os tetszési index). A második helyre a „Szép Zalá­ban születtem" című produkció került (23%, 84-es tetszési index).

Nagy meglepetésünkre és örömünkre a januá­ri „Pannon krónika" 16%-os nézettséget ért el. (E három műsor sikeréből akár egész további koncepciónk is megalkotható! Nézőink minde­nekelőtt igényes szórakoztatást, hasznos és konk­rét tanácsokat, valamint gyors és közérdekű in­formációkat várnak tőlünk Október 25. A Csurgói Művelődési Ház felké­résére stúdiónk bemutatkozó esten vett részt a somogyi nagyközségben.

November 7. Bárány György operatőr és Pánics György szerkesztő-riporter „Kiváló Mun­káért" kitüntetésben részesült.

November 19. Tudósítóink szakmai továbbkép­ző értekezlete. Zalaegereszeg, Szolnok, Szeged, Tata mellett immár Keszthelyen és Nagykőrösön is vannak tudósítóink. A keszthelyi tudósítói cso­portot dr. Pétervári András (Agrártudományi Egyetem), a nagykőrösit Kársai Gábor vezeti.

November 24. Kimutatást készítettünk arról, hogy milyen lehetőségeket biztosított Stúdiónk körzete művészei számára. E szerint 1977. és 1981. között, tehát öt év alatt 398 művész 521 alkalom­mal szerepelt műsorainkban. Részletezve: 198 színművész, illetve előadóművész 282 alkalom­mal, 46 táncművész 62 alkalommal, 144 zenész 163 alkalommal és 13 író 14 alkalommal

November 29. Lehet, hogy ez a nap egyszer még sajtótörténeti jelentőségű lesz?

Ma, 1982. november 29-én, Pécs város felsza­badulásának harmincnyolcadik évfordulóján, a pécsi Nevelési Központ Művelődési Házának át­adása alkalmából, annak könytvárterméből, ká­bel televíziós műsortovábbítási kísérletet hajtot­tunk végre. A „Városi Televízió" kísérleti adása 19 órától 21 óra 30 percig tartott, s Lvov-Kertváros azon lakásaiban volt látható, amelyeket a Varsány utcai nagyközösségi antennarenszer lát el televíziós műsorokkal.

December 2. „Der Königin von Ungarn Lied -A magyar királynő dala" címmel kétnyelvű mű­sort sugároztunk a német népzene és zenetörté­net kiemelkedő jelentőségű magyarországi mű­veiről. A műsor a magyar és a német kultúra gyümölcsöző egymásra hatását bizonyítja. (Szer­kesztő: Wolfart János, műsorvezető: Stangl Már­ta, rendező: Bükkösdi László.)

December 3. Az MTV elnökének képviseletében részt vettem a Művelődési Minisztérium Nemzeti­ségi Tanácsadó Bizottságának ülésén. A bizott­ság azt az előterjesztést pontosította, melyet a minisztérium az agitációs és propaganda bizott­ság számára készített. Az előterjesztés a nemzeti­ségi sajtóval, tájékoztatással kapcsolatosan meg­állapította: „Megvalósult a szerb-horvát, német és román nyelvű televíziós adás. A szlovák nyel­vű adás megindítása műszaki és gazdasági okok­ból késik. Ugyancsak műszaki okok miatt a nemzetiségi községek egy részében mind a rádió-, mind a televízióadások vételi lehetőségei mosto­hák."

December 7. ,,A Pécsi Stúdióért" emlékplakettet Kálmáncsi Árpád gépkocsivezető kapta meg.

December 11. Tamás István, Stúdiónk tevé­kenységének következetes szemlélője írja leg­újabb tv-játékunkról az ,,Új tükör"-ben: ,,A Szén­porcsata akár illusztrációként szolgálhatna, ho­gyan nem szabad szatírát csinálni."

Sajnos, a többi lap is hasonló véleményen volt. Népszava: „Eltekintve egy-egy jobb részlettől, az elismerésünkre méltó, időnkénti színészi felvilla­násoktól (Bánhidi László, Vállai Péter), az egész szatirikus filmet bizonyos avultság, nemegyszer a sablonos megoldások iránti vonzalom jellemezte."

Népszabadság: ,, . . . szórakozásnak humorta­lan, társadalmi szatírának pedig semmitmondó volt ez a produkció . …"

 

1983.

 

Január 1. Belső munkatársaink száma nyolc­vannyolc fő.

Január 6. Hajdú János Pécsett.

Megállapodtunk, hogy az ,,A HÉT" egyik köze­li számában pécsi blokkot sugároznak. A belváro­si rekonstrukcióról, a pécsi szennyvíztelepi gon­dokról, a kábeltelevízióról és a barcsi tanács ügyfélszolgálati újításairól javasoltunk riportokat ké­szíteni.

Február 2. A „Sorstársak" szerkesztőségére alapítva megalakult Stúdiónk Információs szer kesztősége, mely a jövőben a „Pannon krónika" szerkesztéséért és gyártásáért is felel. A szerkesz­tőség vezetője: Füzes János.

Február 3. Első német nyelvű város-szocioló­giai filmünk a képernyőn. Az „Ungarndeutsche in der Stadt" - „Városi nemzetiség" című filmjé­ben Stangl Márta az utóbbi években Pécsre köl­tözött németajkú családok városi életéről szól: hogyan tudnak beilleszkedni az új életformába, miképpen képesek megőrizni nyelvüket, hagyo­mányaikat, szokásaikat?

Február 10. Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agi­tációs és Propaganda Osztályának vezetője Pé­csett. Megbeszélés a helyi sajtó vezetőivel a Pé­csi Rádióban. A Pécsi Televízióról szóló általános tájékoztatóm részeként ismertettem a nagyközös­ségi antennarendszerben rejlő, eddig kihaszná­latlan lehetőségeket. A megyei és városi párt­vezetők bátorítása után Lakatos Ernő mondja ki elsőnek: csinálni kell!

Március 1. Közönségtalálkozó Koppányszán-tón, a „Barangolás a Kapos-Koppány mentén" című film bemutatásával egybekötve. (Szerkesz­tő: Pánics György, rendező: Bükkösdi László)

Március 3. „A vidám élet háza" címmel bemu­tattuk Pécs új büszkeségét, a Ivov-kertvárosi Ne­velési Központot. (Szerkesztő-riporter: Pánics György)

Március 7. A német és szerb-horvát nemzetisé­gi szekciók összevonásával megalakult Stúdiónk nemzetiségi szerkesztősége. A szerkesztőség ve­zetője Wolfart János.

Március 8. A nemzetközi nőnap alkalmából su­gároztuk a „Traktorista lányok" című dokumen­tumfilmünket, melyet Leskó László író-újságíró irodalmi riportja alapján Sóvári Gizella szerkesz­tő, Hídvégi József riporter, Háda Sándor opera­tőr és Litauszky János rendező készített.

Március 16. „Televíziós alapismeretek" címmel megkezdődött az a május 18-ig tartó tanfolya­munk, melynek keretében a pécsi kábeltelevízió leendő társadalmi munkatársait kívánjuk kiké­pezni, illetve kiválasztani.

A Baranya Megyei Tanács Nemzetiségi Bizott­sága - előterjesztésemben -, Stúdiónkban tár­gyalta meg „Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának szerepe a nemzetiségi közművelődésben" című anyagot.

Március 21. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Stúdiónk vendége volt. Tá­jékoztattuk a kábeltelevíziós kísérletekről is. An­nak a véleményének adott hangot, hogy óriásiak még a körzeti televíziózás lehetőségei: ezen a té­ren is megszűnik előbb-utóbb a nyomasztó egy-központúság.

Április 1. Füzes János szerkesztő-riporter veze­tő-szerkesztői, Bárány György operatőr pedig főoperatőri kinevezést kapott.

Április 4. Berdó László fővilágosító és Karádi Lászlóné filmvágó „Kiváló Munkáért" kitüntetést kaptak.

Április 8—10. Amatőr filmszemle a dombóvári Művelődési Házban. Babiczky László vezető-ren­dezővel részt vettünk a zsűri munkájában.

Április 19. A Horvát Szocialista Ifjúsági Szövet­ség Eszék Községközi Választmányának négytagú delegációját fogadtuk Stúdiónkban. Az Erdeles Sanda vezette delegáció a nemzetiségi szerkesz­tőség délszálv szekciójának munkatársaival kü­lön megbeszélést is tartott.

Április 23. A Baranya Megyei Tanács Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Osztályának támogatá­sával az újpetrei Mezőgazdasági Termelőszövet­kezettel együttműködve, megszerveztük a volt traktorista lányok első országos találkozóját Egerágon. A megnyitót dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára tartotta. Levetítettük a„Traktorista lányok" című dokumentumfilmünket, kiállítást rendeztünk egykori fotókból, újságcikkekből, s módot adtunk az él­mények felidézésére, a filmmel kapcsolatos vé­lemények kifejtésére. A találkozóról újabb doku­mentumfilm készült. A két film immár egymást teljessé téve, rövidesen ismét képernyőre kerül.

Május 1. Hagyományos május 1-i felvonulá­sunkon részt vett Nagykónyiból Molnár János tsz-elnök vezetésével a szövetkezet néptánc­együttese is.

Molnár Jánosai és a népiegyüttessel a „Ba­rangolás a Kapos-Koppány mentén" című fil műnk készítésekor ismerkedtünk és barátkoztunk össze. A felvonulást követően a Stúdió udvarán vidám majálist rendeztünk vendégeink részére, illetve tiszteletére.

Május 15. Az MTV Híradó Főosztályának állo­mányából Stúdiónkhoz került Kovács Sándor operatőr (1935), aki a Híradó pécsi szerkesztősé­gének munkatársa volt.

Május 17. Egyórás nemzetiségi fórumműsort sugárzott a Magyar Televízió. A műsort a Szegedi Stúdióval közösen készítettük. A nézők előzetesen feltett kérdéseire az MSZMP KB, a Művelődés­ügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a nemzetiségi szövetségek illeté­kesei válaszoltak.

Június 8. Nagy Richárd, a Magyar Televízió el­nöke, Lukács Jánosnak, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága első titkárának írt levelében meg­erősítette, hogy ,,a Stúdió további fejlesztése mind helyi, mind pedig országos szempontból to­vábbi nagy lehetőségeket ígér, s éppen ezért a fejlesztés politikai érdek."

Véglegessé vált a terv: Stúdiónkat a jelenlegi helyén, az Alsóhavi utcai bölcsőde kisajátítása útján bővítjük.

Június 12. Stúdiónk „Sorstársak" című műsora elnyerte a MUOSZ és az Egészségügyi Miniszté­rium „Bugát Pál" díját.

Június 14. Stangl Márta és Balázs Mihály, a nemzetiségi szerkesztőség munkatársai kétéves tanulmányuk befejeztével sikeres államvizsgát tettek a MUOSZ Újságíró Iskoláján.

Június 17. Dr. Cserháti József pécsi püspök kérésére az Országos Egyházművészeti és Műem­léki Tanács ankétján bemutatjuk a „Látjátuk feleym" című filmünket.

Július 5. Újabb BL-Aryflex hangosfilm-felvevő­gépet kapott Stúdiónk.

Július 8—10. Forgatócsoportunk tudósítást ké­szített az I. országos nemzetiségi ifjúsági találko­zóról Békéscsabán.

Július 11. Kibővített elnökségi ülés keretében beiktatták hivatalába dr. Kornidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökét. Dr. Nagy Richárd a Fő­városi Tanács elnökhelyettese lett.

Július 13. Elkészült a Tömegkommunikációs Kutatóközpont gyorsjelentése a pécsi kábeltele­víziós adások fogadtatásáról. A felméréseket 1983. március 1. és július 4. között végezte, kérdő­íves módszerrel Szekfű András, pécsi egyetemis­tákból alakított munkacsoportja. A fél éve folyó kísérleti adásokról a megkérdezettek 86,5%-a tu­dott. A május 30-i adást 46,1%-uk látta. Minden harmadik kertvárosi úgy nyilatkozott, hogy ismeri az adások műsorvezetőit. 22,5%-uk azt mondta, hogy személyes ismerősük is megjelent a képer­nyőn. A nézők túlnyomó többsége a rendőrségi tudósításokat tartotta a legérdekesebbeknek.

Július 27. Keszthelyen értékeltük az 1982. ja­nuárjában kötött együttműködési megállapodás eredményeit, s új programokkal egészítettük ki azt. E szerint Stúdiónk vállalta, hogy saját készí­tésű - mezőgazdasági, honismereti tárgyú, illet­ve az értelmiségi fiatalokkal foglalkozó -, műso­rait az oktatásban való felhasználás céljából az egyetem rendelkezésére bocsátja.

A korábban megszervezett tudósítói csoport­nak egy szovjet márkájú, Krasznogorszk típusú filmfelvevőgépet adtunk át.

Július 29. Nagy Richárd búcsúlátogatást tett Stúdiónkban.

Július 31. Babiczky László kétéves szerződésé­nek lejártával visszatért Budapestre. Új munka­helye a Magyar Televízió drámai főszerkesztősé­gének irodalmi osztálya.

A TIT Baranya Megyei Szervezete huszonötödik alkalommal rendezi meg a Népek Barátsága Nyári Egyetemet. A szervezőbizottság kérésére, a program keretében bemutatjuk a ,,Der Königin von Ungarn Lied - A magyar királynő dala" cí­mű produkciónkat.

Augusztus 4. Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára telefonon tájékoztatott: Klotz Miklós a jövőben nem tudja vállalni a titkári tisztet, helyébe Wolfart Jánost szeretnék megválasztatni.

Augusztus 5. Esti Hírlap. „Váratlan és meglepő volt tegnap a M-es csatornán adott kettős doku­mentumfilm. A Pécsi Körzeti Stúdió produkciója valósággal berobbant az álmosítóan szürke nyári tv-programba, a jelentéktelenség hét szűk esz­tendejébe. A negyven perces „Traktorista lá­nyok" ismétlés volt, köszöntésnek szánták a nem­zetközi nőnapra. Szivet ütőén szép, drámai vallo­más volt, a közelmúlt valóságának olyan össze­tett igazságait hozta felszínre, amire rég nem volt példa a Tv dokumentumműfajában."

Augusztus 8. „A kábeltelevíziózás hazai lehe­tőségeiről" címmel tájékoztató jelentést terjesz­tett az Agitációs és Propaganda Bizottság elé az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya.

A jelentés szerint százhuszonhét nagyközössé­gi antennarendszer működik hazánkban. Az ál­lásfoglalás leszögezte: „a kábeltelevíziózás po­litikai felügyeletét mindenütt az MSZMP területi­leg illetékes szervezetei lássák el: a szakmai fel­ügyeletet országosan a Magyar Televízió elnöke biztosítsa."

Augusztus 9. Pécs Megyei Város Tanácsának vezetőivel aláírtuk azt a megállapodást, melynek értelmében — tizenkilencmillió forint térítés el­lenében —, a város kiüríti és rendelkezésünkre bocsátja az Alsóhavi u 16. sz. alatti nyolcvan fé­rőhelyes tanácsi bölcsődét.

Augusztus 19. Sóvári Gizella stúdióvezető-he­lyettes és Popovics István szerkesztő-riporter, a Baranya Megyei Tanács kitüntetési ünnepségén „Szocialista Kultúráért" kitüntetésben részesült.

Augusztus 20. „Babits Emlékérem"-mel tüntet­te ki Tolna megye Tanácsa Bükkösdi László ren­dezőt, a Csányi Lászlóról és Rósner Gyuláról ké­szült portréfilmekért.

Augusztus 30. Dr. Szende Béla vezetésével szakértői csoport értékelte az „Unser Bildschirm" irodalmi pályázatát. A pályázatra, melynek célja egyrészt a magyarországi németek jelenkori iro­dalmának serkentése, másrészt az irodalmárok televízióval kapcsolatos érdeklődésének felkelté­se, kilenc pályamű érkezett.

Szeptember 4. A Bányásznapi Randevú alkal­mából ismét pavilont állítottunk a Sétatéren. Ter­veink szerint a Képújság pécsi „premierjére" pavilonunk programja keretében került volna sor. A térerő azonban gyengének bizonyult, a képújság oldalai „szétestek", s így olvashatatlanná váltak.

Szeptember 5. Hamburgi egyetemisták népes csoportja kereste fel Stúdiónkat.

Szeptember 7. Óvári Miklós, az MSZMP KB tit­kára, a Politikai Bizottság tagja, Stúdiónkba lá­togatott. A kábeltelevíziózás eddigi tapasztala­tairól és a regionális adással kapcsolatos tervek­ről tájékoztattuk.

Szeptember 10. A ll-es programon sugárzott, több mint kilencven perces „Pécsi est"-ről ír a Szabad Föld. A .Kinek mondjam el?" című össze­állításunk dokumentumfilmjeink felidézett rész­leteire épült.

„Hozzáértéssel szólaltatnak meg embereket, jó érzéssel keresik meg a társadalmi ellenpontokat, a súrlódások helyét, az itt-ott adódó közgondok forrásait.

Tudnak elemezni, beavatottként közös­ségeket ábrázolni, mértéktartással beleszólni." - írja a lap. (Szerkesztő: Sóvári Gizella, műsorveze­tő: Gombár János.)

Szeptember 14. Elkészült a Nevelési Központ­ban a Városi Televízió stúdiója. Kicsiny, alacsony - de megszületése mégis óriási esemény, hisz ez Magyarország első ilyen célra kialakított létesít­ménye.

Szeptember 15. A Dunántúli Napló szerkesz­tőségéből - áthelyezéssel -, Stúdiónkhoz került Kurucz Gyula (1946).

Szeptember 18. Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, a pécsi Ifjúsági Ház és a Baranya Megyei KISZ Bizottság közös szervezésében nemzetiségi gála­műsorra került sor az Ifjúsági Házban. A műsor­ban felléptek a hazai németek és délszlávok leg­jobb amatőr együttesei, szólistái. Két nemzetisé­gi szekciónk közös, hatvanperces műsort rögzí­tett.

Szeptember 19 - 20. Vitray Tamás a „Teleráma" szerkesztőjeként Stúdiónkban. Érdeklődésének középpontjában a nemzetiségi műsorok, illetve a kábeltelevíziós kísérletek álltak.

Szeptember 27. „Egy módszer embere" címmel

sugároztuk Gombár János, Háda Sándor és Téglásy Ferenc portréfilmjét, a pécsi dr, Horváth Lászlóról, aki az úgynevezett dotterezés magyar­országi meghonosítója.

Szeptember 28. A bajai helyőrség művelődési otthona - Erdős László alezredes, helyőrségpa­rancsnok kezdeményezésére —, felvette Mészáros Lázár, 1848-as honvéd-tábornok nevét.

Ebből az alkalomból tudományos emlékülésen méltatták a volt hadügyminiszter és hadsereg­szervező érdemeit, majd a bajai temetőben sor került szépen felújított sírjának megkoszorúzá­sára.

Stúdiónk a „Pannon krónika" keretében be­számolt az eseményről, a laktanyában pedig egész délutánt betöltő videoprogramot tartott hazafias és honismereti témájú műsorainak fel­használásával.

Szeptember 29. Az országos sajtó is reagált dr. Horváth Lászlóról készült portréfilmünkre.

„Háromezer - érbetegség miatt - frissen am­putált ember él közöttünk. Ezt az információt is a műsorból tudtuk meg. Ez pedig olyan megrázó adat, amelynek mindenképpen el kellene simíta­nia az új módszer elterjedését gátló körülménye­ket. A műsor fontos állomás volt ebben a törek­vésben." - írja a Magyar Nemzet Dotter című tv-jegyzetében.

Szeptember 30. Díjat nyertünk a „Hazádnak rendületlenül" című sajtópályázaton „Mind hő­sök ők" című filmünkkel, melyet a Bjelorussziá-ban harcolt egykori magyar partizánokról készí­tettünk. (Szerkesztő: Füzes János, operatőr-ren­dező: Bárány György.)

Október 2-23. Stangl Márta háromhetes ta­nulmányúton vett részt az NSZK-ban, a Friedrich Ebért Stiftung meghívására.

Október 4. Az MSZMP KB Agitációs és Propa­ganda Bizottsága a Televízióról, s ezzel összefüg­gésben, a helyi televíziózásról, azaz a kábeltele­víziózásról is tárgyalt. Szabad az út!

Október 27. Elkészítettük a Pécsi Városi Tele­vízió szerkesztőségének működési és szervezeti rendjét.

A főszerkesztői feladatokat én látom el, felelős szerkesztő Füzes János. A szerkesztőbizottság el­nöke Egyed Kálmán, a Nevelési Központ Művelő­dési Házának igazgatója. Információs rovatveze­tő: Kurucz Gyula, várospolitikai rovatvezető: Gombár János, közművelődési rovatvezető; Gál-donyi Tamás (Dunántúli Napló), oktatási és ne­velési rovatvezető: Bertalan János (Nevelési Köz­pont), sportrovatvezető: Lázár Lajos (Dunántúli Napló).

November 7. A szocialista jellegű családi szer­tartások szervezésében nyújtott kiemelkedő mun­kájáért Czente Gyula, Pécs Megyei Város Taná­csának elnöke, dicsérő oklevéllel jutalmazta Da­rabos Máriát, KISZ-alapszervezetünk volt titkárát, akit ugyanezen a napon az MTV elnöke „Kiváló Munkáért" kitüntetésben részesített.

Ugyancsak „Kiváló Munkáért" kitüntetésben részesült Hídvégi József szerkesztő-riporter.

November 16. Torma Tamás és Salamon Jó­zsef, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat antennaüzemének vezető munkatársai, elkészítették a három pécsi nagyközösségi antennarendszer összekap­csolására vonatkozó javaslatukat. A javaslat a Városi Televízió technikai megalapozása mellett, az általános televíziós ellátás színvonalának emelését is célozza.

November 17. „Napjaink valósága" címmel filmsorozatot indítottunk Pécsett, az Ifjúsági Ház Teleklubjában. A program indítása alkalmából Stúdiónk szociográfiai jellegű munkásságát mél­tató füzetet adott ki az Ifjúsági Ház „Teleújság" címen.

November 18. A Magyar Hírlap tv-jegyzetében a „Mura menti magyarok" című filmünkről ír.

Ha nem is hibátlan, de tanulságos, okos, oly­kor torokszorító volt a pécsi stúdió filmje. Jó, hogy megcsináltuk. Jó, hogy figyelünk azokra, akik a határon túlról miránk figyelnek." (Rendező: Bükkösdi László.)

November 26. A szerb-horvát nyelvű szekció harmincperces élőadást sugárzott a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetsége IX. kongresszusáról.

December 2. Ifjúsági parlament a Stúdióban.

December 7. A magyar sajtó napja alkalmából Füzes János szerkesztő-riportert a „Hazafias Népfront Kitüntető Jelvényével" jutalmazták.

Máté Lajos, kiemelt szakmunkás, dolgozóink szavazatai alapján, elnyerte „A Pécsi Stúdióért" elnevezésű emlékplakettet.

December 8. Főszerkesztői értekezlet az MTV-ben. Napirenden egyebek mellett, a novemberi műsorok értékelése. Az értékelő Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára.

Külön kitért a „Magyarok a Mura mentén" cí­mű produkciónkra. Ez meglehetősen ritka dolog e testület színe előtt: a körzeti stúdiók műsorai valahogy még mindig elkerülik az értékelők fi­gyelmét.

December 12. „A hét embere" című rovatában írt a Hétfői Dunántúli Napló Wolfart Jánosról, nemzetiségi szerkesztőségünk vezetőjéről, akit a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsé­gének kongresszusán a szövetség országos titká­rává választottak. (Wolfart János 1984. január 1-vel veszi át új hivatalát.)

December 15. Elkészült és átvettük a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermétől a Martyn Ferencről - megrendelésünkre — készített animációs filmet. A film rendezője Kismányoki Károly, az aktív köz­reműködésre is rá tudta venni a mestert. Vala­mennyien úgy érezzük, valami olyasmi született, ami nélkülünk nem jöhetett volna létre,

 

 

1984.

 

Január 5. MTV főszerkesztői értekezlet. Az új év új feladatairól tárgyaltunk. Az érdeklődés, a felszólalások középpontjában a műszaki-techni­kai fejlesztés kérdései álltak. Ez érthető is. Az azonban nehezen, miért kell nekünk, szegediek­nek, pécsieknek újra meg újra bizonyítani: az MTV részei vagyunk . . .

Január 24. „Szelet kiabálunk" címmel közel negyven perces műsorban mutattuk be a „Ki, mit tud?"-győztes pécsi Szélkiáltó együttest. (Szer­kesztő-riporter: Gombár János, rendező: Bükkösdi László.)

Január 31. A mecseki ércbányászok tizenöt fős csoportjának látogatása Stúdiónkban, Deák László csapatvezető vájár, az MSZMP KB tagja vezetésével.

Február 1. Az MSZMP Pécs Városi Bizottsága és a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója mű­sorbemutatót és fejlesztési ismertetést tartott a Pécsi Városi Televízióval kapcsolatban.

A város intézményi pártbizottságainak vezetői, a nagyüzemek képviselői voltak jelen. Szentirányi József, városi első titkár, már megnyitójában jelezte: nagyon elégedettek az eddig tapasztala­tokkal és a pártbizottság szilárd elhatározása, hogy Újmecsekalját és a szigeti városrészt is mielőbb bekapcsolják a Városi Televízió műsor­szolgáltatásába.

Hídvégi József szerkesztő-riportert kikérte Haj­dú János, az ,,A HÉT" főszerkesztője. A további együttműködés ígéretével válunk el.

Február 9. Miskolci tanácsi vezetők és leendő kábeltelevíziósok tanulmányútja Pécsett.

Február 23. Vendégeink: dr. Ábel László határ­őr-vezérőrnagy, dr. Szabó Egon honvéd-vezérőr­nagy és dr. Varga Sabján László, a KISZ KB tit­kára.

A honvédelmi és hazafias nevelés segítésének új lehetőségeit keressük. A megbeszélés együtt­működési megállapodás aláírásával zárul. Egye­bek mellett azt vállaltuk, hogy filmet készítünk a határőrség születésének negyvenedik évforduló­jára, bemutatjuk dr. Berki Mihály vezérőrnagyot. És egyáltalán: folyamatosan, az élet természetes részeként, napirenden tartjuk a témát.

Március 12—24. Székelyhídi Attila műszaki osz­tályvezető vezetésével üzemviteli csoportunk tag­jai, a színes közvetítőkocsi üzemeltetését tanul­mányozták Budapesten.

Március 16—18. Forgatócsoportunk a ,,Rába menti szlovének napjain" forgatott Ljubljaná­ban. (A stáb tagjai Popovics István szerkesztő-ri­porter, Lajtai György operatőr, Kókány Zoltán segédoperatőr.)

Március 24. Megyeri Károly, a Magyar Újság­írók Szövetségének főtitkára látogatást tett Stú­diónkban.

Március 25. Stúdiónk bekapcsolódott a Szóra­koztató Főosztály „Vasárnap délután" című kör-kapcsolásos élő műsorába.

Március 30.-április 4. Sóvári Gizella stúdió­vezető-helyettes és Simon Márta, a Magyar Rá­dió Pécsi Körzeti Stúdiójának munkatársa az Uk­rán Kommunista Párt Lvov Területi Bizottsága meghívására látogatást tettek a Lvovi Rádió és Televízió Bizottságnál.

Április 1. Komlódi Józsefnével, Pécs Megyei Város Tanácsának elnökhelyettesével és Szilágyi Jánossal, a pécsi Nevelési Központ igazgatójá­val aláírtuk a Pécsi Városi Televízió Szervezeti és Működési Rendje című dokumentumot, mely le­szögezi: „A Pécsi Városi Televízió Pécs Megyei Város Tanácsának tömegtájékoztatási fóruma, melyet a Magyar Televízió a Pécsi Körzeti Stúdió útján, a pécsi Nevelési Központtal (és más helyi erők, eszközök bevonásával) közösen üzemeltet."

Április 3. A XXIV. miskolci tv-fesztivál intézőbi­zottsága értesítése szerint az „Egy módszer em­bere" című filmünk részt vesz a versenyen. (Szer­kesztő-riporter: Gombár János, operatőr Háda Sándor, rendező: Téglásy Ferenc.)

Ez a film kalandos sorsú műsoraink egyike. Fő­szereplője dr. Horváth László orvos, az érszűkületes megbetegedések operációk nélküli gyógyí­tója. A sugárzást követően levelek százait kap­tuk, gyógyulást remélők sokasága keresett meg bennünket és ezzel együtt: fellángoltak a szak­mai viták is

Április 4. „Mecsekalja" szocialista brigádunk elnyerte a Magyar Televízió Kiváló Brigádja cí­met.

Kucsora Tiborné műsortitkár „Kiváló Munká­ért" kitüntetést kapott.

Április 11 -  16. A KISZ Televíziós Bizottsága szervezésében a „Láz" című tv-játékunk sikerrel szerepelt Pamporovóban, a fiatal televíziós alko­tók fesztiválján. (Forgatókönyvíró: Lippanszky István, rendező: Babiczky László.)

Április 10.

Regős Sándorral, a Szegedi Körzeti Stúdió ve­zetőjével Szegeden elkészítettük a Magyar Tele­vízió elnöksége számára a regionális adások megindításával kapcsolatos közös előterjeszté­sünket. Eszerint a regionális adásokat 1985. ápri­lisában javasoljuk beindítani. Az első év kísérleti év legyen - kéthetenként jelentkező, hatvanper­ces műsorokkal. A regionális adások jelentkezési napjának a keddet javasoljuk, a jelentkezés idő­pontjául a 17 - 18 óra közötti sávot, az MTV ll-es programján.

Előterjesztésünk a körzeti adások megkezdésé­nek előfeltételeként említi a két stúdió színesíté­sével kapcsolatos, évek óta jelzett igényeket, il­letve az úgynevezett könnyűelektronika („hír­gyűjtő") rendszeresítését. A körzeti adások opti­mális jelentkezési sűrűsége egyébként, meggyő­ződésünk szerint, a heti jelentkezés.

Április 12. Grécsi László „A televízióban el­hangzó beszéd nyelvművelő szemmel" címmel tartott előadást az MTV Nyelvi Bizottságának fel­kérése alapján, a főszerkesztői értekezleten.

A jelentés megállapította, hogy a hangképzés, a kiejtés, a hangsúly, a hanglejtés, a szóhaszná­lat, a ragozás, a mondatszerkesztés, sőt még az insertek helyesírása terén is gyakoriak a hibák. (Rólunk nem esett szó, de mindez ránk is vonat­kozik . . .)

Április 15. Stúdiónk új munkatársa Eszterhai Katalin (1949), a Baranya megyei Szövetkezetek című megyei szövetkezetpolitikai lap volt felelős szerkesztője.

Április 16—18. Popovics István szerkesztő-ripor­terrel és Osztermayer Miklós főgyártásvezetővel tanulmányúton vettünk részt az Újvidéki Televí­zióban (NSTV).

Április 17. Budapesten, az MTV műsorigazga­tóságának keretében, Sándor György vezetésével megalakult a kábeltelevíziós munkabizottság.

Április 24. Stúdiónk filmet készít Hideg János­ról, a népszerű kaposvári autóversenyzőről A ka­posvári Volánnal kötött megállapodásunk értel­mében Bárány György rendező-operatőr, Gom­bár János szerkesztő-riporter és Berdó László fővilágosító elkísérik riportalanyunkat a „Béke és Barátság Kupa" versenyeire, Bulgáriába, Cseh­szlovákiába és Romániába.

Május 1. Stúdiónk nemzetiségi szerkesztősége német szekciójának új munkatársa Gerner Éva (1961), szerkesztő-riporteri munkakörben.

Az információs szerkesztőség új munkatársa Rózsavölgyi Erzsébet (1943), aki a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójából került Stúdiónkhoz - szerkesztő-riporteri munkakörbe.

Május 3. Ismét egy fontos lépést tettünk előre a kábel- (városi televízió jogi megalapozása te­rén: a Szerzői Jogvédő Hivatal és Pécs Megyei Város Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztálya szerződést írt alá a legégetőbb szerzői jogi kér­désekről.

Május 3—4. Országos kábeltelevíziós bemutató á pécsi Nevelési Központban.

Valamennyi megyéből delegáció érkezett, az ideológiai titkárok, kulturális tanácselnök-helyet­tesek  vezetésével.   Itt van Lakatos Ernő,  az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályá­nak vezetője, s itt van elnökünk, dr. Kornidesz Mi­hály is.

A pécsi kábeltelevíziózás vizsganapja ez, s egyben a nyitás nagy pillanata! Részleteket mu­tatunk be az eddigi adásokból, de különösebb érvelésre már nincs szükség. Senki sem kérdezi már: szabad-e, kell-e? Mindenki arra a kérdésre keresi a választ: mikor, hogyan, miből?

Május 16. A XXIV. tv-fesztivál zsűrije a ,,Zsűri díja"-vaI tüntette ki az „Ablak" című sorozatot, s azon belül a pécsi stúdió tevékenységét.

Június 6. A pécsi művészeti élet reprezentán­sainak jelenlétében, a dél-dunántúli írócsoport szervezésében, a Jelenkor klubtermében bemu­tattuk a Pannónia Filmstúdió által — megrende­lésünkre -, készített Martyn-filmünket.

Június 8. Füzes János, a „Sorstársak" című re­habilitációs magazinunk szerkesztője elnyerte, s ezen a napon Lisszabonban vette át a Nemzet­közi Rehabilitációs Társaság XV. kongresszusán az amerikai alapítású Henry Kesler-díjat.

Június 21. Rózsa Ibolya vágóasszistens filmvá­gói oklevelet szerzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Június 2. A Dunántúli Naplóban Füzes János átvehette a Nemzetközi Rehabilitá­ciós Társaság XV. kongresszusán a Henry Kesler-díjat.

Június 29. Miután az MTV elnöke 1984. június 12-i főszerkesztői értekezleten megerősítette a regionális adások 1985. áprilisi indításának ter­vét, forgatókönyv-pályázatot hirdettünk. A pályá­zat első díja 25 000 Ft és - természetesen -, az első körzeti adás elkészítésének lehetősége.

Július 2. Balázs Mihály és Füzes János szer­kesztő-riporterek társaságában Ljubljanában és Koperban tárgyaltunk. Elhatároztuk, hogy közös műsorokat készítünk az egymás országaiban élő nemzetiségekről, illetve Mátyás királyról, aki máig élő alakja a szlovén néphagyományoknak.

(A koperi kollégák megmutatták azt a város­kát, ahol a mi Capistranoi szent Jánosunk rend­házat alapított. Ő is megérdemelne egy mű­sort . . .)

Július 9. Stúdiónk képviselői átvették Budapes­ten az elnökség által számunkra kiutalt színes közvetítőkocsit. Az SZ-3-as üzemjelű közvetítő­kocsi kétkamerás és egy beépített, 2 zollos, rög­zítővel is rendelkezik.

A 'Semmelweis Orvostudományi Egyetem meg­vásárolta az MTV-től stúdiónk dr. Kerpel Frónius Ödönről készített műsorát, melyet 1984. június 19-én sugároztunk.

Július 20. Vajda György, az MTV új, politikai műsorokat felügyelő elnökhelyettese, bemutatko­zó látogatáson Pécsett.

Július 21. „Keveset tudunk róluk" címmel tudó­sításban számolt be a Magyar Hírlap a magyar­országi németek antifasiszta mozgalmáról készü­lő filmünk forgatásáról. A „Hűséggel a hazához" mozgalom eredetéről, céljairól, eredményeiről és korlátairól az egykori tagok nyilatkoznak Lajtai György kamerája előtt. (A szerkesztő: Sóvári Gi­zella, riporter: Gombár János, rendező: Litausz-ky János. Az irodalmi forgatókönyvet Wallinger Endre, a Dunántúli Napló munkatársa készítette.)

Augusztus 1. A közművelődési főszerkesztőség­gel együttműködve élő adásban közvetítettük Pécsről, a pécsi Nevelési Központ díszteréről az országos tanévnyitó ünnepséget.

Augusztus 16. Első ízben dolgozik külső hely­színen színes közvetítőkocsink. A magyarlukafai néprajzi táborról Hárságyi Margit szerkesztő-ri­porter és Bükkösdi László rendező készít műsort.

Augusztus 28. Az MSZMP Zala Megyei Végre­hajtó Bizottsága állást foglalt a nagyközösségi antennarendszerekre épülő helyi televíziós adá­sok Zala megyei lehetőségeivel kapcsolatban. Az állásfoglalás szerint Zalaegerszegen, Nagykani­zsán és Keszthelyen viszonylag rövid időn belül megteremthetők a helyi adás feltételei, de Lenti és Zalaszentgrót számára sem elérhetetlen ez az új tájékoztatási eszköz.

Szeptember 4. Megbeszélés Vajda György el­nökhelyettessel Pécsett, az 1985. évi tervekről. Célunk a körzeti adások mielőbbi megkezdése. Az elmúlt hónapok alatt megerősödött a buda­pesti regionális adások iránti igény is. Ez jó do­log, minket azonban hátráltat, mert ott még na­gyon sok a nyitott kérdés. Végül is megegyezünk ubban, hogy 1985 tavaszán a szegedi és pécsi regionális adás akkor is elindulhat, ha a buda­pesti feltételek még nem értek volna meg.

Szeptember 15—18. Popovics István szerkesztő-riporter, a budapesti Szerb-horvát Gimnázium művészegyüttesével részt vett a „Vukov Sabor" ünnepségein, a szerbiai Tisic, Zvornik és Lozmica helységekben.

Szeptember 28. Elnökünk, dr. Kornidesz Mihály megnyitotta a pécsi Janus Pannonius Múzeum Amerigo Tot emlékszobáját, majd látogatást tett Stúdiónkban.

Október 8-12. Stangl Márta és Hoffmann György, a nemzetiségi szerkesztőség munkatár­sai, az NDK Televízió intervíziós műsorcseréjén vettek részt Weimarban.

Október 12. Nyílt pártnapunk vendége Piti Zol­tán, Pécs Megyei Város Tanácsának elnöke.

Október 15—16. Határ menti találkozó a Ljubl­janai Televízió képviselőivel a szlovéniai Lendván és Szombathelyen. A határ két oldalán élő nem­zetiségiekről szóló közös műsorunk minden rész­letét sikerült tisztázni. A magyar szerkesztő: Pá nics György, a szlovén: Péter Kuhar. Rendező: dr. Jósfay György. A műsorban mindenki az anya­nyelvén beszél majd, a nyilatkozatokat feliratoz­zuk.

Október 22. Szerveződik a Miskolci Városi Te­levízió. Az előkészítőbizottság kérésére megküld­tük részükre a Pécsi Városi Televízió Szervezeti és Működési Rendjét.

Október 25—26. „Sorstársak" című műsorunk tudósítóinak és külső munkatársainak szakmai továbbképzése és baráti találkozója Keszthelyen, az agrártudományi egyetemen.

Október 26. Keszthely Város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága megtárgyalta és elfogadta a városi televízió indításával kapcsolatos előter­jesztést.

November 6. Értékeltük az első körzeti adás forgatókönyvére kiírt pályázatot.

Az első díjat Sóvári Gizella és alkotócsoportja nyerte el.

A pályázatra egyébként hét forgatókönyv érke­zett, tehát gyakorlatilag minden szerkesztőnk, il­letve rendezőnk pályázott. A díjnyertes pályamű megvalósítására a nyertesek (Sóvári Gizella, Gombár János, Pánics György, Litauszky János és Popovics István) megbízást kaptak.

November 7. Popovics István szerkesztő-ripor­ter és Krámos Lajos fizikai csoportvezető „Kiváló Munkáért" kitüntetést kaptak.

November 12. Beruházási megbeszélés a Stúdió bővítéséről. Az MTV Gazdasági Igazga­tósága képviseletében Tófalvy József igazgató­helyettes megbízást adott a Kisipari Termeltető

Vállalat pécsi irodájának a munkák kisiparosok­kal történő elvégeztetésére.

Szalontai István építési vállalkozó, megkezdte a munkát.

November 13. Együttműködési megállapodást írtunk alá Keszthely város Tanácsával, a Keszt­helyi Városi Televízió létrehozásának segítése ér­dekében.

November 14. Megjelent a Dunántúli Napló­ban a Városi Televízió és a lap közös felszabadu­lási rejtvénye. (A Pécsi Városi Televízió Stúdiónk „szerelemgyereke", ez nem vitás. De az sem két­séges, hogy ennek a gyereknek a Dunántúli Napló a „keresztapja" November 16. Együttműködési megállapodást írtunk alá a Dombóvári Művelődési Központtal. Elkészítettük és a művelődési központ rendelke­zésére bocsátottuk vetítésre javasolt műsoraink filmográfiáját. A művelődési központ ugyanakkor vállalta, hogy dokumentumfilmjeinket bevonja a társadalmi forgalmazásba.

Századik ,,Ablak"-adás!

November 19. A Dombóvári Városi Tanács de­legációja, Brunner Zoltán elnökhelyettes vezeté­sével, kábeltelevíziós tapasztalatainkat tanulmá­nyozta.

November 21. Berkics Jánosnak, a Tv-híradó pécsi kirendeltsége szerkesztő-riporterének közre­működésével, híradó-tudósítást készítettünk a Ljubljanai Televízió számára. Az anyag egyebek mellett beszámolt a körzeti adások előkészületei­ről, s térképvázlat segítségével közölte a Jugosz­láviát is érintő besugárzási körzet határait

November 21. Benke Valéria, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, ismét Stúdiónk vendé­ge. A legnagyobb érdeklődést a „Sorstársak" cí­mű műsor, illetve a nemzetiségi műsorok iránt tanúsította.

November 26-30. A Lvovi Rádió és Televízió Bizottság delegációjának látogatása.

November 29. Pécs és Baranya felszabadulá­sának negyvenedik évfordulója alkalmából ren­dezett kitüntetési ünnepségen Horváth Lajostól, a megyei tanács elnökétől átvehettem a Baranya Megyei Tanács „Közművelődési díját".

December  5.  Tóth   Károly   rögzítő - technikus nyerte el a Pécsi Stúdióért" elnevezésű emlékpla­kettet.

December 9. Az „Új Tükör"-ben Mórványi György méltatja a Pécsi Városi Televízió munká­ját. „Kábel a rengetegben" című írásában a szer­ző ismerteti Stúdiónk jövővel kapcsolatos kon­cepcióját, melynek lényege a többszintű televízió­zás. Meggyőződésünk, hogy a jövő az országos, a körzeti és a helyi programok jól működő rend­szerét alakítja majd ki.

December 10. Megbeszélés Kun Lászlóval, a Pannónia Filmstúdió Pécsi Műtermének vezető­jével. Megállapodást kötünk a „Bauhaus" című film elkészítésére. Ez a műsor tulajdonképpen a Martyn-film folytatása, hisz ugyanazt akarjuk bi­zonyítani vele: bárhol is él az ember, európai le­het a teljesítményei alapján.

December 23. ötvenperces műsorral köszön­töttük a huszonöt éves pécsi operát. (A rendező: Bükkösdi László)

 

  

Február 3. Megbeszélés a nemzetiségi szer­kesztőség munkatársaival. Elhatároztuk, hogy a nemzetiségi nyelvű műsorblokkok a körzeti műso­rokban is helyet kapnak. A körzeti adások har­minc percre tervezett műsorideje már a tervezés időszakában is szorongat bennünket, e műsor háromnyelvű jellegét azonban már az első perc­től kifejezésre akarjuk juttatni.

Február 8. Termelési tanácskozás.

Stúdiónk megalakulása óta az állandóságra és folyamatosságra törekszünk a rendezvények terén is. Minden héten vezetői értekezlet a szű­kebb vezetői kör számára. Minden hónapban úgynevezett összvezetői értekezlet, amikor is a szerkesztők, rendezők, csoportvezetők, szocialista brigádvezetők is jelen vannak. Évente kétszer ter­melési tanácskozás.

(Számadás, programadás és egy kicsit szer­tartás is e rendezvény. Úgy hozta a sors, hogy ed­dig minden évnek volt valami sajátos jellege, központi feladata. 1976 — magától értetődően —, a születés éve volt. 1977 a műszaki feltételek meg­teremtésének éve. És folytathatnám a sort. 1984 a kábeltelevízióé. És ez a mostani, az 1985-ös: a második születés éve. Mi legalábbis azt akarjuk, hogy így legyen. Ennek az évnek meg kell hoznia a körzeti adások elkezdődését, és a technikai színesítést is.)

Február 14. A Magyar Televízió elnöksége a kábel- — az az a helyi televíziózás — MTV általi támogatásának lehetőségeiről tárgyalt.

Február 23. A Tolna megyei Népújság „Hét­végi beszélgetés" című interjúsorozatában Ékes Lászlóval, Stúdiónk eddig megtett útjáról, a kü­szöbön álló körzeti televíziózás céljairól, lehető­ségeiről beszélgetünk. A négyhasábos írás ismét bizonyítja: a Népújság, s általában Tolna me­gye, fokozódó érdeklődést tanúsít munkánk iránt.

Február 25. Ma 19 óra 30 perckor megkezdte adását a Keszthelyi Városi Televízió. A sikeres adást követően ünnepi fogadás az agrártudo­mányi egyetem klubjában. A városi tanács elnö­ke egyedi készítésű díszplakettel jutalmazott meg.

Március 2. Stúdiónk - az Sz3-as közvetítő­kocsi felhasználásával -, esemény-összefoglalót sugárzott a „Híradó" első kiadásában a Baranya megyei pártértekezletről.

Március 5. Az MSZMP Baranya Megyei Párt Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a Pécsi Kör­zeti Stúdió munkájáról szóló jelentést.

Március 8. Ma jelentkezett utoljára a „Pannon krónika". A „búcsúszámban" közreműködtek mindazok a vezető szerkesztők, riporterek, akik az elmúlt nyolc év alatt dolgoztak a „Króniká"-ban: Füzes János, Gombár János Hídvégi József, Pánics György. Egykori riportjaik, tudósításaik nyomába szegődtek, újra felkeresve a régi hely­színeket: mi történt azóta?

Ez a műsor a mi számunkra azt jelentette, amit a katonák számára az úgynevezett hídfőállás je­lent. Ezzel a műsorral vetettük meg a lábunkat az információs műsorok területén és ebből a hídfő­ből kiindulva készültünk fel a körzeti adások meg­indítására is.

Március 12. „Elbúcsúzott a Krónika" címmel méltatta a „Pannon krónika" szerepét, tevékeny­ségét a Tolna megyei Népújság, a Tévénapló cí­mű rovatában.

,,A Pannon krónika csak látszólag volt egy táj­egység krónikája, mindig tudott az egész ország­hoz szólni, akár egy riporttal, akár csak azzal, hogy hírt adott kiállításról, hangversenyről, egy új szobor felállításáról. Szóval, közérdekű volt.

Március 13-14. Stúdiónk vendége Ernest Ru-zic, a Tv Llubljana muraszombati tudósítója, a szlovéniai magyar tv-műsor, a ,,Hidak" szer­kesztője.

Március 17. ,,Reicht brüderlich die Hand" dél­magyarországi döntőjén, Szekszárdon, Wache Jánosné, komlói szájharmónikás vette át Stú­diónk különdíját.

Március 19. A „Hűségesek" című dokumentum­filmünkről Tamás István írja az „Új Tükör"-ben: ,,A Hűségesek mozgalmáról mindeddig csak fe­lületes ismereteink voltak. Ezek a vallomások az egyszerűség erejével győztek meg arról, hogy mi­lyen magasrendű hovatartozás-tudatot, hazafiúi érzést őriztek meg azok a német honfitársaink, akik évszázadok óta nemcsak kaptak e hazától, hanem adtak is: becsületet, szolgalmat, munkás erényeket."

Március 20. „Bemutatjuk szovjet barátainkat" címmel vetélkedőt és baráti estet szerveztünk a TIT Baranya Megyei Szervezetével együttműköd­ve. A vetélkedőn hét szocialista brigád vett részt, a műsorvezető Kurucz Gyula volt.

Március 22. Beszámoló KISZ-gyűlés. A Stúdió új KISZ-titkára Gerner Éva, a nemzetiségi szer­kesztőség német szekciójának munkatársa.

Március 25. Kedves meghívót hozott a posta:

Március 27. Megbeszélés a misinai tv-adó ve­zetőivel. Tájékoztattuk őket a körzeti adások áp­rilis 2-i indulásáról. Khun Béla, az állomás veze­tője ismét kitűnő partnernek bizonyult. Megálla­podunk, hogy még a nap folyamán kapcsolási fő­próbát tartunk. A megbeszélés során arra is fény derült, hogy működési körzetünk jelentős részén nem látják majd műsorunkat, mert nem minden alállomás a misinai adó jelét sugározza. A leg­fájóbb hír: Szekszárd sem lát majd bennünket, bár ezen viszonylag könnyű segíteni, amennyiben a szekszárdi kisadót átállítják a csávolyi csator­nára. Ezt azonnal kezdeményezzük!

Április 1-én este fél 7 órakor megkezdi működé­sét a Zalaegerszegi Városi Televízió.

Április 1. Az RTV Újság egész oldalas cikkben ismerteti a pécsi, szegedi, és budapesti körzeti műsorok koncepcióját, illetve indításának tényét. A cikk mellett közölt térképvázlatból kiderül, hogy a pécs - misinai adó 400 kW teljesítménnyel a he­tes csatornán sugározza majd ezentúl minden kedden, a M-es programon Stúdiónk körzeti mű­sorait.

Április 2. Este 18 óra: az első körzeti adás! A Posta tájékoztatása szerint adásunkat kb. 14 ezer km²-en lehet jó minőségben fogni, s a potenciá­lis nézőszám megközelíti a másfél milliót. Ez az adás — a felszabadulás 40. évfordulójára tekin­tettel — 60 perces, egyébként a továbbiakban kedd esténként 30 perces körzeti műsorokkal je­lentkezünk.

Április 4. Bikádi Mihály gyártásvezető és Hoff-mann György adásrendező „Kiváló Munkáért" kitüntetést kaptak.

Popovics István szerkesztő-riportert a KISZ KB „Arany Koszorús KISZ-jelvény" kitüntetésben ré­szesítette.

Április 8. Az első német nyelvű blokk a körzeti cdásban A műsor vendége Wache Jánosné, kom­lói szájharmónikás.

Április 10. „Egy óra itthon" címmel üdvözölte a körzeti adások megkezdését a Tolna megyei Népújság Tévénapló rovata. A kritikus külön ki­emelte, hogy a bemutatkozó adásban a szerkesz­tőség programját magyar, német és szerb-horvát nyelven is láthatták-ha11hatták a nézők.

Megbeszélés Dránovics Istvánnal, a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban működő Német Bemutató Színpad vezetőjével. Megálla­podtunk, hogy német nyevű adásaink keretében rögzíteni és sugározni fogjuk Artúr Schnitzler: Anatol házasodik című német nyelvű színművét.

Április 11. A Dunántúli Napló Tv-rovatában Parti Nagy Lajos „Régió" címmel köszönti az áp­rilis 2-án indított körzeti adásokat. Köszönti, de egyben hangot is ad aggályainak. „ ... az előze­tes nyilatkozatokból nem derül ki kristály tisztán, hogy változik-e a vidéki stúdiók országos adásba kerülő műsorainak száma, nem szorul-e ki a Stúdió, mint műhely, némileg a „nagy televízió­zásból". Ez lenne kár, ha így lenne, hisz az el­múlt évek alatt mindkét alkotóközösség bebizo­nyította, hogy a fontos helyi információs felada­tok mellett van, nem kevés „országos" mondani­valója is."

Április 22 - 26. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya Megyei Szervezete első ízben rendezte meg az „Anyanyelv hete" elnevezésű programsorozatát.

A magyar nyelv mellett immár az együtt élő nemzetiségek nyelvei is a figyelem középpontjába kerültek ezen a héten. A prog­ramban nemzetiségi szerkesztőségünk német szekciója aktívan részt vett.

Április 23. Az első szerb-horvát nyelvű blokk a körzeti adásban. Bemutatkozott a Pécsi Horvát-Szerb Gimnázium amatőrszínpada.

Április 26. Megkezdődött a Baranya megyei Művelődési Központ szervezésében az első pécs— baranyai videótanfolyam. Munkatársaink egész sora tart előadásokat: Babics István, Bükkösdi László, Bognár János, Dévényi György, Háda Sándor, Horváth László, Litauszki János, Oláh Imre, Pálfy István.

Április 27. A Magyar Nemzet „Kábelkapcsola­tok" címmel publicisztikai írásban foglalkozik a kábeltelevíziókkal. Ezt írja: „másfél-két évtizede ottól féltek a szakemberek, hogy a televízió négy fal között tartja az embereket, elsorvasztja a kö­zösségi kapcsolatokat. Nos, a kábeltelevízió - ta­pogatózó kísérletei ellenére is -, arról tanúsko­dik: a készülék össze is köthet bennünket."

Május 1. Az MTV Belpolitikai Főszerkesztőségé­nek kikérése alapján Budapestre került Gombár János szerkesztő-riporter.

Május 8. Tízéves a solymári asszonykórus Meg­tiszteltetés számunkra, hogy az ünnepi megem­lékezés középpontja a mi, róluk készített, műso­runk lehetett.

Május 15. Kókány Zoltán segédoperatőrt fel­vették a Színház- és Filmművészeti Főiskola kameramani szakára, Litauszki János rendezőasszisztenst pedig a rendezői szakra.

Május 17. A szekszárdi Művészetek Házából je­lentkezett körzeti adásunk. Ez az első külső hely­színű regionális adásunk, melyet nagyon sok ha­sonlónak kell követnie. A helyszíni közvetítések ígérik számunkra a legeredményesebb közönség­kapcsolati munkát. Egy-egy felvétel, élő közvetí­tés az adott város, község szinte egész közössé­gének érdeklődése mellett zajlik. Nézik, figyelik a felvételeket, s persze nézik, figyelik az adást is. Reklámnak se rossz egy-egy ilyen „kiszállás", hisz nap mint nap tapasztaljuk: nagyon sokan még mindig nem értik, mi is a körzeti adás, és mikor lesz látható?

Május 29. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Baranya és Pécs város párt- és állami vezetőinek társaságában, Stú­diónkba látogatott.

Május 31. ülésezik a Magyar Újságírók Szö­vetségének küldöttértekezlete. A vita első napján az elsők között kaptam szót. Felszólalásom cím­szavai: A sajtó új funkciói, decentralizáció, együttműködés, új kezdeményezések, demokrá­cia.

Június 4. „Hála a szakembereknek, végre tisz­tán vehető volt Szekszárdon is kedden, a M. csa­tornán az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának körzeti adása" — írja a Tolna megyei Népújság. Ebben a számban egyébként a Szekszárdon élő Csányi László író, Csepeli György szociológus (JPTE) és dr. Bán Endre pécsi plébános arról beszélgettek munkatársunkkal, dr. Jósfay Györggyel: tudunk-e ünnepelni?

Június 6. A Magyar Hírlapban egy magas be­osztású postai vezető nyilatkozik. Az írás címe: „A kábeltelevízióé a jövő". (Sok víz folyt le a Du­nán, hisz két évvel ezelőtt népes postai delegáció még azt a kérdést szegezte nekem: ki engedélyez­te önöknek ezeket a kísérleteket?

Június 11. Pécsi programja keretében Stú­diónkba látogatott Williem Unwin, Nagy-Britan­nia és Észak-Írország Egyesült Királyság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete.

Június 16. A körzeti adás keretében közvetítést adtunk a Pécs mellett Üszögpusztáról, a lovasna­pok alkalmából. (Úgy véljük, a különleges spor­tokról szóló közvetítésekkel  nagyon  sok  nézőt nyerhetünk. A jövőben rendszeresen foglalkozni kívánunk a lósporttal, az autó- és motorsporttal, s esetleg a sízéssel is.

Az üszögi közvetítés műsorvezetője Pánics György. Sikeresen mutatkozott be mellette ma­gyar nyelvű riporterként, Gerner Éva. (Rendező: Litauszki János.)

Június 24. Az elmúlt hónapokban körzeti adá­saink keretében többször is kértük nézőinket, hogy jelezzék: melyek azok a legtávolabbi hely­ségek, ahol még fogni lehet adásunkat. Jó ötlet volt ez a felhívás, több meglepő adat birtokába jutottunk. Horváth Jenő Zalakarosról, Kerti János Balatonalmádiból, Iván János a Fejér megyei Igar községből, Kocsis Ferenc pedig Fertődről (!) jelezte, hogy látja adásainkat.

Június 25. Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségé­nek stábjával Vietnamba utazott Pálfy István, Stú­diónk operatőre.

Június 25—30. A Pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Baranya Táncegyüttese kíséretében az  

NSZK-beli Bayreuth-ba utazott Balázs Mihály szerkesztő-riporter, nemzetiségi szerkesztőségünk délszláv szekciójának munkatársa.

Június 30. A fonyódi Karikás Frigyes Gimná­zium diákjainak egy csoportjával az NSZK-beli Bambergbe utazott Pánics György szerkesztő-ri­porter és Bárány György rendező-operatőr. Az utazásról ,,A barátság nem ismer határokat" cím­mel színes riportfilmet készítenek.

Július 9. Vajda György, az MTV elnökhelyette­se Stúdiónkban.

Megbeszélésünk középpontjában a Stúdió szí­nes technikájának további fejlesztése áll, jelen­leg ugyanis az SZ—3-as közvetítőkocsi kamerájá­val kell minden feladatot megoldanunk, a hely­színi közvetítéseket és a stúdióműsorok rögzíté­sét, sugárzását is. Egész jövőnket érintő kérdés­ként vetettük fel: hogyan alakul a körzeti adások beindítása után országos jelenlétünk?

Július 12—14. Idegenforgalmi és helytörténeti film- és videóműsorok szemléje Keszthelyen, a Zala Megyei Tanács szervezésében. Bárány György a „Balátai ősláp" című filmjével elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat.

Július 16. Együttműködési megállapodást ír­tunk alá a Baranya Megyei Könyvtárral Eszerint a könyvtár rendelkezésére bocsátottuk Stúdiónk pécs—baranyai vonatkozású műsorainak filmogrófiáját, s a könyvtár igényei alapján megkezdjük azok átírását VHS-kazettákra. A könyvtár ugyan­is vállalta, hogy a pécs-baranyai témájú, illetve vonatkozású televíziós műsorokat a jövőben ar­chiválja.

A nagykanizsai Elektromos Karbantartó Kisvál­lalat értesítése szerint a nagykanizsai városi nagyközösségi antennarendszert, Stúdiónk körze­ti adásaira való tekintettel, átállították, s így a város 8000 lakásában jó minőségben láthatják műsorainkat.

Július 17. ,,Otthonosabban talán még sohasem hangzott fel lengyel szó a Magyar Televízió prog­ramjában, mint a Pécsi Stúdió regionális adásá­ban. (...) Ami az adásban különös és egyszeri volt, hogy a beszélgetést elejétől végig lengyelül sugározták, s csak a felirat volt alatta magyar. Egyfajta jóízű tisztelgés és tiszteletadás volt ez a pécsi belváros felújításán, illetve a mecseki szen­es ércbányákban serénykedő lengyel dolgozók előtt." — írja Sáfrán István a Népszabadságban.

Valóban, ezzel a lengyel nyelvű blokkal tiszte­letünket szerettük volna kifejezni a mintegy há­romezer lengyel előtt, akik térségünkben dolgoz­nak, s egyben bizonyítani: a legkisebb közösség­nek is joga van saját nyelvét használnia a tömeg­kommunikációban. A lengyel nyelvű riportokat Hárságyi Margit készítette.

Július 23. Szinkronizált változatban, körzeti mű­sorként sugároztuk ismét Balázs Mihály „Dráva-menti ingázók" című dokumentumfilmjét.

Július 27. Megkezdődött a Stúdió műtermének klimatizálása. A program azt ígéri, hogy a mint egy nyolcmillió forintos beruházás eredménye­képpen télen-nyáron azonos hőmérsékletet tu­dunk a felvételek ideje alatt biztosítani. A beru­házás fővállalkozója a Csőszerelőipari Vállalat.

Augusztus 6. Körzeti műsorunk helyszíne: Ka­posvár, a roncsautók versenye. Díjat is alapítot­tunk.

(A riporter Gombár János, rendező: Bárány György.)

Augusztus 23. A Dunántúli Napló kritikusa Parti Nagy Lajos, nagy elismeréssel írt „Szent István-nap" című műsorunkról, melyet augusztus 20-án sugároztunk a Dél-Dunántúl számára.

Vajda György elnökhelyettes külön engedélyé­vel ez a műsor 60 perces volt. Ez lehetővé tette számunkra, hogy megkíséreljünk egy valóban ün­nepi műsort készíteni, ugyanakkor azt is lehetővé tette, hogy elkészítsük a majdani, rendszeresen 60 perces körzeti adások „próbaszámát" . . .

A helyszín Orfű, Malommúzeum, illetve a nem­régiben felavatott nemzetközi kemping. Saját közvetítőkocsink mellett egy Budapestről kölcsönkért kocsi is a produkció rendelkezésére állt. A Stúdió szinte valamennyi munkatársát mozgósította ez a vállalkozás. A szereplők száma - néptáncosok, zenészek, riportalanyok - megközelítette a szá­zat.

„Tetszett a kocepció, mely nemzeti ünnepként, kenyérünnepként, Szent István-napként fogta fel augusztus 20-át, s ebből már következett a mű­sor nagyon bensőséges, nagyon jó hangulata is." - írta kritikájában Parti Nagy Lajos (Szerkesztő: Sóvári Gizella, riporterek: Stangl Márta és Pá-nics György, rendező: Litauszki János.)

Augusztus 23-24-25. „Hétvége" címmel há­romnapos, sok helyszínes, non-stop műsort szer­vezett a Magyar Televízió. A vállalkozásban az MTV szinte valamennyi főszerkesztősége részt vett, s bekapcsolódtak a körzeti stúdiók is. Pécs­nek két élő helyszíne is volt: a misinai tv-torony, illetve a Pannónia Szálloda és étterem terasza.

Szeptember 1. A Bányásznapi randevú kereté­ben „öné a pódium" címmel tehetségkutató pá­lyázatot hirdettünk. A pécsi Sétatéren felállított színpadon bárki felléphetett kameráink előtt. Az érdeklődés óriási volt, a színvonal . . .

Szeptember 2. Elkészült Stúdiónk melegítő­konyhás étterme. Közel tíz év után végre kulturált körülményeket biztosíthatunk ezen a téren is. Az étteremben egyidejűleg huszonnégy fő tud étkez­ni.

Látogatás Nagykanizsán, a Városi Televízió­ban. Megállapodtunk Szentgyörgyi Leventével, a helyi stúdió vezetőjével, hogy műszaki szakembe­reink segítséget nyújtanak új stúdiójuk megter­vezéséhez, ők ugyanakkor hétről hétre nagyka­nizsai hírekkel látják el információs szerkesztő­ségünket.

A World Rehabilitation Fund INC meghívására Füzes János, minta „Sorstársak" felelős szerkesz­tője, egyhónapos tanulmányútra az Amerikai Egyesült Államokba utazott.

Szeptember 3. „Negyvenéves a határőrség" címmel sugároztuk Kurucz Gyula szerkesztő-ri­porter és Bucsky Csilla rendező riportfilmjét, melynek forgatására Honvédelmi Minisztérium­mal, illetve a BM Határőrséggel kötött korábbi megállapodásunk alapján került sor.

Szeptember 9. Megbeszélés Pécs párt- és álla­mi vezetőivel. Napirenden a Városi Televízió hely­zete, perspektívái. A regionális adások megkez­désére való tekintettel azt javasoltuk a város ve­zetőinek, hogy mindaddig amíg csak a Lvov-Kert-várost látja el a Városi Televízió, a Nevelési Köz­pont legyen az üzemeltető.

Szeptember 17. Szigetváron megrendezték a népi játékok Muszola elnevezésű szemléjét, illet-

ve versenyét. Körzeti adásunk egészét ez a téma töltötte ki. (Rendező: Bükkösdi László, a riporter: Balázs Mihály.)

A népi játékok felelevenítését, népszerűsítését Stúdiónk következetesen segíteni kívánja a jövő­ben.

Szeptember 25—28. Bayer József kereskedelmi főigazgató társaságában a moszkvai nemzetközi filmvásáron jártam.

Szeptember 28. Tökölön rendezték meg a III. országos délszláv zenekari találkozót. A ,,Nas ekran" szerkesztőségének különdíját, egy Zsolnay-vázát, a dusnoki zenekar kapta.

Szeptember 30.-október 3. Az MTV, Bayer Jó­zsef főigazgató vezette delegációja tagjaként a London Marketten vettem részt. Azzal a meggyő­ződéssel térhettem haza, hogy műsoraink egy ré­sze iránt igenis lenne megfelelő propaganda ese­tén nemzetközi érdeklődés.

Október 1. A bajai honvéd helyőrség nyilvá­nos eskütételi ünnepségéről adtunk helyszíni köz­vetítést körzeti adásunkban. (A riporter Müller István, a rendező Bucsky Csilla.)

A Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójából áthelyezéssel Stúdiónk állományába került Reil József szerkesztő-riporter (1952). A nemzetiségi szerkesztőség német szekciójában ezzel már háromra emelkedett az újságírók szá­ma.

Október 10. A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Baranya Megyei Művelődési Központ emléklappal ismerte el Stúdiónk közművelődést segítő tevékenységét.

Október 24. Dr. Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke kinevezeti, az MTV legmagasabb szintű koordinációs és tanácsadó testületének,az elnökségnek a tagjává, amit a közelmúltban újjá­szerveztek.

November 1. Székelyhídi Attila műszaki osz­tályvezetőt az MTV elnöke főosztályvezető-helyet­tessé léptette elő, s ebben a minőségében, mű­szaki helyettesi munkaköre mellett, 1986. január 1 -el a stúdióvezető általános helyettesítésének feladatát is átveszi.

Pánics György szerkesztő-riporter és Popovics István szerkesztő-riporter vezetőszerkesztői kine­vezést kaptak, s ebben a minőségükben a társa­dalompolitikai és közművelődési, illetve a nemze­tiségi szerkesztőség vezetői.

November 7. Stangl Márta szerkesztő-riporter és Máté Lajos kiemelt szakmunkás „Kiváló Mun­káért" kitüntetést kaptak.

November 11. A körzeti műsorok színvonalának további emelése céljából körzeti nívódíjat alapí­tottunk, melynek kiadására a jövőben minden évben a Magyar Sajtó Napja alkalmából ke­rül sor.

A zsűribizottság tagjai: dr. Borsos József, a Pé­csi Rádió vezetője, Gáldonyi Tamás újságíró (Du­nántúli Napló), Gergely János, a Janus Panno­nius Tudományegyetem főtitkára és Parti Nagy Lajos költő.

A bizottság az első körzeti műsorért járó nívó­díjat az 1985/28-as számú adásnak ítélte, melyet az európai kulturális fórum nyitónapján sugároz­tunk. (A műsor szerkesztői: Füzes János, Popo vics István és Stangl Márta, rendező Hoffmann György.)

November 13. A Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége sajtóbizottsága a Pécsi Rádióban tartotta kihelyezett ülését. Stúdiónk képviseletében az „Unser Bildschirm" egyértel­műen kedvező közönségfogadtatásáról, nemzet­közi visszhangjáról adhattam számot. A nemzeti­ségi televíziózás megkezdése olyan kiemelkedő jelentőségű belpolitikai eseménynek bizonyult, ami Stúdiónk egész tevékenységének nemzetközi dimenziókat is adott.

November 15. KRESZ-vetélkedő Budapesten, az MTV Szállítási Főosztályának szervezésében. (Ez a kezdeményezés, melynek keretében a Sze­gedi és a Pécsi Körzeti Stúdió, valamint a Csong­rád megyei, a Baranya megyei, a szegedi és a pé­csi rendőrkapitányságok mérik össze elméleti és gyakorlati tudásukat, a mi Stúdiónkból indult 1982-ben.)

November 25. Stúdiónk közelgő tizedik szüle­tésnapjára készülve KISZ-alapszervezetünk szer­zői estek rendezését határozta el. A pécsi klub­moziban elsőként Bükkösdi László rendezői est­jére került sor.

November 25.—december 8. Az MTV Drámai Főosztályának felkérésére Hárságyi Margit volt a riportere a „Lengyel színházi körkép" című pro­dukciónak.

(A lengyel hadsereg nagy jelentőségű politikai fellépése óta ez az MTV első, a lengyel értelmi­ség tevékenységéről, hangulatáról képet adó mű­sora.)

November 28. ,,ltt a jövő" - írja a Magyar Nemzet háromhasábos cikkében a kábelteleví­ziókról, a keszthelyi adások méltatása ürügyén.

(Mi itt Pécsett, akik annyi értetlenséggel talál­koztunk néhány évvel ezelőtt a kábeltelevízióval kapcsolatban, most már csak mosolygunk . . . Úgy látszik, ezt a kezdeményezést is utolérte a „ma­gyar sors": divattá lett, majdhogynem kötelező­vé. . .)

December 2. Véglegesítettük az első regioná­lis karácsonyi műsor tartalmát.

Eszerint az ezzel kapcsolatos forgatókönyv-pá­lyázat nyertesei - Bucsky Csilla, Füzes János és Müller István — kapnak megbízást az ünnepi mű­sor elkészítésére. Pályázatunk témája egy Tolna megyei tizenhét gyermekes család ünnepi készü­lődésének bemutatása. Az ötlet egyébként Gemenczi Józsefé, a Tolna megyei Népújság mun­katársáé, aki a műsor elkészítésében is vállalta a közreműködést.

December 3. A Pécsi Szikra Nyomdából jelent­kezett körzeti adásunk: harmincperces élő műsor keretében mutattuk be a nyomdát, a Dunántúli Napló „születésének" eseményeit, a magyar saj­tó napja alkalmából. (Riporterek: Eszterhai Kata­lin és Pánics György, rendező: Bárány György.)

December 5. Ma sugározta az MTV az első ma­gyarországi német nyelvű tv-játékot, Stúdiónk „Anatol házasodik", című produkcióját. A műsort a szekszárdi Német Színpadon rögzítettük. Ar-thur Schnitzler osztrák szerző darabját magyar művészek játszották németül. Főszerepben Gera Zoltán.

December 7. A magyar sajtó napja alkalmá­ból „Kiváló Határőr" jelvénnyel és oklevéllel tün-tete ki Stúdiónkat a BM Határőrség Országos Pa­rancsnoksága. Ugyanezt a kitüntetést kapta Bucsky Csilla rendező, Pallós Györgyi gyártásve­zető, Kurucz Gyula szerkesztő-riporter és Háda Sándor operatőr. Cserepes Károly csoportvezető a „Tűzbizton­sági Érem" ezüst fokozatát kapta.

A „Pécsi Stúdióért" emlékplakettet Kiszely At­tila felvételvezető vehette át.

December 10. Rendőr-főkapitányok a mikrofon és a kamerák előtt.

A Pécsi Rádió immár évek óta minden eszten­dő végén fórumműsort sugároz a régió rendőr­főkapitányainak részvételével. Idén először közös szervezésben és sugárzásban valósult meg a mű­sor: 17 órától 18 óráig a rádió mikrofonjai, 19 órától 19.30-ig pedig kameráink előtt válaszolt dr. Adrián Zsigmond, dr. Böröcz István, dr. Gelencsér István és Orbán István a rádióhallgatók, il­letve a nézők kérdéseire. (A műsor közös riportere Müller István volt.)

December 15. üzembe helyeztük a stúdió új, központi épületét.

A volt Alsóhavi utcai bölcsőde átalakítása ti­zenegy hónap alatt befejeződött. Az új épület­ben kap helyet három szerkesztőségünk, valamint a központi adminsztráció. Az épület megvásárlá­sa és átalakítása mintegy negyvenmillió forintba került.

December 17—20. Balázs Mihály és Popovics István  szerkesztők  műsorválogatás  céljából  a belgrádi tv-ben jártak. Kilencven percnyi szóra­koztató műsor került a ,,Nas ekran" tekercsére.

December 19—22. Ljubljanában közös átvételi eljárás keretében átvettük az egymás országai­ban élő nemzetiségiekről szóló koprodukciós mű­sort.

A produkció végleges címe: „Kétnyelven szól­va". Ez az ötvenperces dokumentumműsor az MTV és az LRTV eddigi legnagyobb közös vállal­kozása. Megállapodtunk abban, hogy a sugár­zásra a két országban egyidőben kerül sor. Ezt megelőzően azonban sajtóbemutatókat tartunk a szlovéniai Dobranakon és Szentgothárdon

 

 

Január 1. Az MSZMP Baranya Megyei Bizott­sága kikérésére áthelyezéssel, tanári beosztás­ba, az Oktatási Igazgatóság állományába került Sóvári Gizella.

Január 3. Megérkezett Pécsre az a Betacam-rendszerű elektronikus képfelvevő és rögzítő be­rendezés, mely az immár hatvanperces körzeti adások hétről hétre való elkészítésének előfelté­tele volt.

A berendezés egy vállról is üzemeltethető ka­merából, ellenőrző monitorból, valamint komplet montírozó egységből áll.

Január 7. Mától egyórás a körzeti adás!

Hatvanperces információs magazinunk műsor­vezetője Müller István. A műsor középpontjában az új esztendőben életbe lépő új rendeletek áll­nak. Elgondolásunk szerint az egyórás körzeti adásoknak négy típusa lesz. Minden hónap első jelentkezése az adott hónap és az ak­tualitások jegyében zajlik majd. A második és harmadik héten az információs blokkok mellett riport- és dokumentumfilmek, illetve művészeti műsorok váltják majd egymást. A negyedik hét a fórumok, helyszíni közvetítések hete. Nemzetisé­geink nyelvén kéthetenként jelentkezünk tíz-tíz percben. Körzeti hatvan perceink összefoglaló cí­me egyébként mától ismét: „Pannon krónika".

Január 14. Első ízben jelentkezett tízperces szerb-horvát blokkunk az immár hatvan percre növekedett körzeti adáson belül.

A délszláv és a német szekció a jövőben két­hetente rendszeresen jelentkezik tíz -  perces önálló blokkjával.

Január 15. önálló film- és videóarchívum fel­állítását határoztuk el.

Műsorainkat eddig az MTV központi archívu­ma vételezte be, illetve tárolta, a körzeti adások azonban megkövetelik, hogy bármikor és azonnal hozzáférhetőek legyenek korábbi műsoraink. A film- és videóarchívum kezelője Tímár Lajosné.

A párizsi „Liberation" cikket közölt a magyar­országi kábeltelevíziókról, a gazdagréti (Buda­pest) adások ürügyén. „A párt először nemet mondott rá, majd nagy óvatosan engedett egy kí­sérletet, s azóta már ott tartunk, hogy a gazdag­réti kábel-tv-ben vallatóra fogták a polgármes­tert" — írja a szerző.

Január 21. A körzeti adásokban rendszeressé kívánjuk tenni a fórumműsorokat. Miután — meg­győződésünk szerint — nézőink jelentős része idős ember, az első hatvanperces fórumot a nyugdí­jasoknak szenteljük. A helyszín a mohácsi könyv­tár, a szerkesztő-riporter: Rózsavölgyi Erzsébet.

Január 22. ötéves a „Sorstársak" című maga­zinunk. Ebből az alkalomból interjút készített a Dunántúli Napló Füzes Jánossal, a sorozat fele­lős szerkesztőjével, aki elmondta, hogy öt év alatt hatvannégyszer jelentkezett ez a műsorunk. Az' átlagos nézőszám egymillió körül van, a tetszési index pedig minden esetben nyolcvan pont fölöt­ti. A műsor gyakorlati szolgáltatásokat is végez: csupán 1985-ben ezerkétszáz gyógyászati segéd­eszközt közvetített az arra rászorulók között.

Január 28. Körzeti adásunk helyszíne a Pécsi Munkás Sport Club új klubháza.

A Dunántúli Naplóval közös rendezvény kere­tében köszöntöttük a „Baranya legjobb sportoló­ja" címet elnyert versenyzőket.

A Dunántúli Napló főszerkesztőjével egyetértésben úgy határoztunk, hogy a jövő évtől regio­nális szinten is meghirdetjük ezt a versenyt.

Január 28—30. Stúdiónk vendége Fehér Gyula műsorigazgató vezetésével, az Újvidéki Televízió (NSTV) delegációja.

Két közös műsor elkészítését határoztuk el. Az egyik a magyar—jugoszláv gazdasági együttmű­ködéséről szól (szerkesztő-riporterek: Pánics György és Popovics István), a másik az első ma­gyarországi szerb-horvát nyelvű tv-játék lesz. „Megfelezettek" címmel. (Forgatókönyvíró: Pred-rag Stepanovic)

Január 29. A Hallássérültek Országos Szövet­sége levélben kereste meg dr. Kornidesz Mihályt, az MTV elnökét, újabb televíziós szolgáltatáso­kat kérve. (Külön műsor, feliratozás stb.)

Stúdiónk vállalta, hogy 1987. januárjától évi négy alkalommal a „Sorstársak" mellékleteként, hallássérült nézőink számára. Külön műsort ké­szít.

Február 1. Gerencsér Ferencet a Miniszterta­nács a Magyar Televízió elnökhelyettesévé nevez­te ki. Ebben a minőségében az úgynevezett po­litikai műsorok — köztük Stúdiónk tevékenységé­nek —, felügyeletét látja el a jövőben.

Február 3. Megállapodtunk az „Express" című, hirdetéseket közlő lap szerkesztőségével, hogy a jövőben rendszeresen közlik „Sorstársak" című műsorunk „Képújság"-híréit.

Február 4. Szabadszentkirályról jelentkezett körzeti adásunk.

Az élő közvetítést a Budapestről kölcsön kapott Sz—2-es üzemjelű közvetítőkocsival valósítottuk meg.

Szabadszentkirályról még sohasem közvetített a televízió egyenes adást, igazi népünnepély így hát jelenlétünk.

(Szerkesztő-riporter:: Eszterhai Katalin, a ren­dező: Bucsky Csilla.)

Február 5. Stúdiónk vendége dr. Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Köz­pontjának igazgatója.

Megállapodásunk értelmében évi három-négy alkalommal jelentkező sorozatot indítunk a dél-dunántúli tudomány kiemelkedő személyiségei­nek bemutatása céljából. Dr. Enyedi György a ri­porteri teendők ellátást is vállalta.

Megbeszélés Horányi Özsébbel, a JPTE taná­rával, az egyetem kommunikációs szemirániuma vezetőjével.

Megállapodunk: Stúdiónk a kommunikációs szeminárium hallgatóinak egyik gyakorlati bázisa lesz. Február 12-én kezdi az első csoport Stú­diónkban egyhónapos gyakorlati idejét.

Február 9. A JRT híradójában ma sugározták a „Nas ekran" által forgatott, mohácsi maszkfara­góról készült riportunkat.

Február 10. Piti Zoltán elnök vezetésével Pécs megyei Város Tanácsának tisztiségviselői Stú­diónkban. Együttműködési szerződés aláírását határoztuk el.

Február 17. Megbeszélés Pécs város vezetőépítészeivel.

Elhatároztuk, hogy a körzeti adásokban ezen­túl rendszeresen bemutatjuk a kiemelkedő jelen­tőségű új épületeket: meghonosítjuk az építésze­ti kritikát.

Február 19. Tömeges halállal járó bányaka­tasztrófa Vasason.

Berkics János, a Tv-híradó pécsi szerkesztője Stúdiónkból — élő bejelentkezés formájában — tudósította az országot a legfrissebb események­ről.

A szerencsétlenség hírét egyébként az ország­ban elsőként mi közöltük, február 18-án 19 óra 18 perckor, az éppen zajló regionális adás kere­tében.

Február 21 - 22. Nemzetközi sajtótájékoztató a szlovéniai Dabranokon és Szentgothárdon a „Két nyelven szólva" című magyar-szlovén koprodukciós műsor elkészülte alkalmából.

Február 25. Körzeti adásunk indító anyagaként Belénessy Csaba és Hárságyi Margit összeállítá­sában még egyszer felidéztük a vasasi szeren­csétlenség legdrámaibb mozzanatait. Az ötödik szinti fejtésomlás nyolc magyar és hét lengyel bá­nyászt temetett maga alá, közülük tizenegyen éle­tüket vesztették. A vasasi temetőben adásunk napján kísérték utolsó útjára Szanda László csa­patvezető vájárt, így az ő temetésének alkalmá­ból vettünk búcsút a szerencsétlenség áldozatai­tól. A lengyel hősi halottaktól Hárságy Margit anyanyelvükön búcsúzott.

Március 2—15. Gerner Éva tizennégy napos ta­nulmányúton vett részt az NSZK-ban, a Friedrich Ebért Stiflung meghívása alapján.

Március 9. A magyar-szlovén televíziós együtt­működés történetében először került sor egy koprodukciós műsor egyidejű sugárzására Magyarországon, illetve Szlovéniában. „Kétnyelven szólva" című műsorunk az MTV és az LRTV hálózatában vasárnap délután ugyanabban az időpontban került képernyőre. (A műsorról a Dunántúli Nap­ló március 11-i számában Gállos Orsolya, a Kri­tika áprilisi számában pedig C. Szálai Ágnes írt a vállalkozás politikai jelentőségét méltató is­mertetést.)

Március 11. Megbeszélés Sóvári Gizellával, aki az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási tási Igazgatósága tanáraként is folytatni kívánja szociográfiai ihletésű dokumentumfilm-sorozatát.

Elsőként Siójut népszerű tanítójáról, Róka Gyu­láról, illetve az ő életén, tevékenységén keresztül a falusi közösségek belső életéről, a nemrégiben megszervezett közművelődési kísérletekről, nép­főiskoláról készít műsort.

Március 18. Ma került képernyőre a kaposvári Ifjúsági Házban rögzített hatvanperces összeállí­tásunk.

A körzeti adások keretében az idei esztendő­ben még további három művelődési házból je­lentkezünk: Dombóvárról, Nagykanizsáról és Komlóról.

Március 28. Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyék szakszervezeti vezetői stúdiónkban

Április 2. Aczél György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja Stúdiónkba látogatott. Elisme­réssel szólt stúdiófejlesztési eredményeinkről. Minden eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsí­tott a helyi televíziózással kapcsolatos tapaszta­lataink iránt.

Április 4. Székelyhídi Attila főosztályvezető-he­lyettes, a műszaki osztály vezetője „Szocialista kultúráért" kitüntetést kapott.

Április 4 - 5. A délszláv amatőr színpadok I. ta­lálkozóján Pécsett, a ,,Nas ekran" különdíját (tv-felvétel) a pomázi szerb klub amatőr színpada kapta.

Április 7. Mikrohullámú rádió adó-vevőt telepí­tett Stúdiónkba a Pannon Volán Vállalat, mely­nek segítségével részt vehetünk a taxik rádió­forgalmában. Azt reméljük, hogy ezen az úton minden rendkívüli eseményről azonnal értesülhe­tünk.

Április 14. Együttműködési szerződést írtunk alá a Pa nnon Volán Vállalattal. A megállapodás célja a vállalat tevékenységével kapcsolatos kö­zönségszolgálati munka javítása.

Április 18. ünnepi filmbemutató keretében ta­lálkoztunk a „Hajóra magyar" című filmünk sze­replőivel, segítőivel, a MAHART Balatoni Hajó­zási Leányvállalatánál. (Rendező-operatőr: Ko­vács Sándor).

Április 24. Befejeződött a Stúdió 20/100-as te­lefonközpontjának szerelése.

Május 1. ünnepi körkapcsolásos élő adás. A mi helyszínünk Pécsett, a Tettyén van. Megpró­báljuk felidézni a valamikori tettyei munkásünne­pek hangulatát. (Szerkesztő-riporter: Pánics György.)

Május 5. „Megy a gőzös" című koncertfilmünk ősbemutatója Pécsett, a Vasutas Művelődési Ott­honban.

Május 8 - 14. Tv-filmfesztivál Miskolcon.

Az „Égig érő fa" (szerkesztő-riporter: Müller István, rendező: Bucsky Csilla) és a „Hűségesek" (szerkesztő: Sóvári Gizella, riporter: Gombár Já­nos, rendező: Litauszki János) a versenyfilmek kö­zött.

A „Hűségesek" című film elnyerte a Reflektor Kiadó díját.

Május 10 - 19. Az MTV Szórakoztató Főosztálya „Pécs—Llubljana" címmel koprodukciós műsort készít az LRTV-vel.

A Szórakoztató Főosztály felkérésre a műsor „Leg-leg-leg"-blokkjának szerkesztését Füzes Já­nos végzi.

Május 13. Fórum a kisiparról. Körzeti adásunk helyszíne a pécsi Mozgalmi Ház. Témája a kisipar, a kiskereskedelem, a kis­iparosok közérzete, illetve megítélése.

A megyei lapokban közzétett felhívásunk nyo­mán több száz kérdés érkezett. (A műsorvezető: Rózsavölgyi Erzsébet.)

Május 13-15. Vereczkey Valéria szerkesztő, Vicsek Károly rendező, Csala János gyártásvezető - az újvidéki televízió munkatársai -  műsorcsere céljából Stúdiónkba látogattak. A két szerkesztő­ség (a pécsi nemzetiségi és a novi sadi szórakoz­tató) körülbelül százhúsz percnyi műsort cserélt.

Május 16. Az újvidéki Magyar Szó beszámolt az Újvidéki Televízió és Stúdiónk együttműködé­séről, külön kiemelve, hogy a két televízió közösen készíti el - szerb- horvát nyelven -, Pregrad Stepanovic „Megfelezettek" című tv-játékát.

Május 30. Terjedelmes, fényképes tudósításban számol be „Őszintén, nyíltan kell beszélnünk" cí­mű összeállításában a Magyar Ifjúság Gerner Éva felszólalásáról, melyre a KISZ XI. kongresszu­sán került sor. Gerner Évát, Stúdiónk KlSZ-titkárját a kongresszus a KISZ KB tagjává választotta.

Immár két színes közvetítőkocsija van Stúdiónk­nak!

Az MTV elnökének döntése értelmében a sze­gedi és a pécsi stúdió is átvett az MTV központi állományából egy-egy négykamerás színes köz­vetítőkocsit.

A Pécsre települt kocsi az SZ—2-es üzemjelet viseli.

Június 5. Rehabilitációs pályázatot hirdetett a Baranya Megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osz­tálya, a MOTESZ Szociálrehabilitációs Szövet­sége és Stúdiónk. A pályázat célja, hogy a reha­bilitációs gyakorlatban szerzett jó tapasztalato­kat, illetve a lehetséges új rehabilitációs model­leket népszerűsítse, kidolgoztassa.

Június 9. Az 1987. évi műsorterv előzetes egyez­tetése Budapesten. A tervek szerint januártól a budapesti, a szegedi és a pécsi körzeti adások különböző időpontokban jelentkeznek és orszá­gos sugárzásban kerülnek képernyőre. Ez nem je­lenti azt, hogy a szerkesztési elveken változtatni kell, a változás célja: költségnövelés nélkül bőví­teni az MTV műsoridejét, illetve tovább erősíteni a vidék jelenlétét az MTV képernyőjén.

Június 16. Eltemettük Stúdiónk első halottját, Fehér János nyugalmazott rendőr őrnagyot, a rendészeti csoport munkatársát.

Június 23 - 28. A XVI. veszprémi tv-szemlén, in­formációs vetítés keretében, a „Megy a gőzös", a „Hét kívánság" és a „Bauhaus" című filmeket mutattuk be.

Először szerepeltek pécsi műsorok a veszprémi tv-szemle keretében zajló filmvásáron. A nemzeti­ségi szerkesztőség német szekciója által készített „Hartai festett bútorok", „Kékfestők Magyaror­szágon", „Nagynyárádi búcsú" és „Orbán-napi ünnep Hajóson" című műsoraink iránt a vártnál is nagyobb volt a német nyelvű tv-állomások kép­viselőinek érdeklődése.

Július 1. Befejeződött a Budapestről Pécsre te­lepített színes filmbontó berendezések szerelése.

Pálfy István operatőr főoperatőri kinevezést ka­pott.

Egyórás helyszíni élő közvetítés a körzeti adá­sok keretében Keszthelyről. Az adást az SZ-2-es követítőkocsival valósítottuk meg, amely immár Stúdiónk tulajdona.

Július 3. Elkészült Stúdiónk klimatizáló beren­dezése !

Az év eleje óta -  a stúdiótérben folyó nagyará­nyú építkezések miatt - minden műsorunkat az alig 18 m²-es könyvtárhelyiségből voltunk kény­telenek sugározni. Érthető tehát az öröm.

Július 5. Fényképes hírben számolt be a Film Színház Muzsika „Valóságos legenda és legen­dás valóság" című koprodukciós műsorunkról.

A műsort, mely Mátyás királyról szól, a Ljublja­nai Televízióval közösen készítjük. (Forgatókönyvíró  - rendező: dr. Jósfay György.) Mátyás király szerepében a frissen diplomázott Baráth Attila. Partnernője a szlovén Majda Korosa. Bonfini szerepében Nagy Attila.

Július 19 - 22. ülőröplabda - világbajnokság Pécsett.

Vasárnap és kedden húsz-húsz perces össze­foglalóval jelentkeztünk a Telesport keretében, 22-én pedig - a körzeti adás részeként - , több­ször is kapcsoltuk a világbajnokság helyszínét. A versenyeknek helyet adó Nevelési Központhoz mindkét közvetítőkocsink kivonult, az akcióban résztvevő munkatársaink száma 44.

Július 18—28. Forgatás Szlovéniában. „Feléb­redt Mátyás király" címmel közölt fényképes tu­dósítást a ljubljanai Rádió és Televízió Újság

koprodukciós műsorunk forgatásáról melynek szlovéniai helyszínei Celje, Maribor, Trogir, Kam-niski Bistrica, Sibenik, Dubrovnik, valamint a Peca hegy és a Postojanai barlang voltak.

Július 21. Hatoldalas képes összeállításban számol be az ,,Ez a divat" arról az akcióról, mely­nek keretében munkatársaink egy csoportját „át­változtatták" a Magyar Divatinézet szakemberei. A képernyőn való még kellemesebb megjelenés érdekében Hárságyi Margit, Körmöczi Zsuzsa, Rózsavölgyi Erzsébet, Füzes János és Kurucz Gyu­la vettek részt az „Ez a divat" szerkesztősége és Stúdiónk közös akciójában.

Július 22—24. Az Újvidéki Televízió delegációja Pécsett. Predrag Stepanovic „Megfelezettek" cí­mű tv-játékának forgatókönyvét véglegesítettük. Az első magyarországi szerb-horvát nyelvű tv-já­tékot a két televízió koprodukciójaként még eb­ben az esztendőben rögzíteni kívánjuk.

A delegáció kíséretében búcsúlátogatásra Stú­diónkba érkezett Fehér Gyula, az NSTV volt mű­sorigazgatója, író, az Újvidék és Pécs közötti te­levíziós kapcsolatok lelkes támogatója, aki a Vaj­dasági Autonóm Tartomány kormányának tagja­ként 1986. október 1-től kulturális titkár (minisz­ter) lesz.

Július 29. Egyórás közvetítés körzeti adásunk keretében a nagybereki Állami Gazdaságból - egyebek mellett a 40 éves forintot köszöntve. (Ri­porterek: Hídvégi József és Pánics György, ren­dező: Litauszki János, operatőr: Kókányi Zoltán.)

Augusztus 11. Megbeszélés a Szegedi Körzeti Stúdióval  a  jubileumi  műsorral   kapcsolatban.

Úgy döntöttünk, hogy a két stúdió egységesen szerkesztett, közös műsorban ad számot az elmúlt évtizedről.

Augusztus 19. Az Alkotmány ünnepe alkalmá­ból, a Baranya Megyei Tanács Művelődési Osztá­lyának felterjesztésére Darabos Máriát, dr. Jósfay Györgyöt és Pánics Györgyöt „Szocialista Kultúráért" kitüntetésben részesítette a művelő­dési miniszter. Balázs Mihály kiváló munkáért ki­tüntetést kapott.

Augusztus 20. Pálfy István operatőr, az MTV Külpolitikai Osztályának szervezésében Benda Lászlóval Afganisztánba utazott. Kéthetes útjuk során az afganisztáni konszolidációs folyamat új tendenciáiról, eredményeiről készítenek műsort.

Tizedik születésnapjára készülő stúdiónk nem­zetközi kapcsolatairól ír a Dunántúli Napló alkot­mány-napi számában Gállos Orsolya. E kapcso­latok kereteit a testvérvárosi mozgalom, illetve nemzetiségeink anyaországi kapcsolatai adják.

Augusztus 21. „Kábeli zűrzavar" címmel több­oldalas összeállításban foglalkozik a kábel (vá­rosi) televíziókkal az ötlet. A lap szerint 22 váro­sunkban működik ma már városi televízió. A ká­belrendszerekre „felfűzött" lakások száma 162 ezer. A legtöbb lakást - 20 ezret - Dunaújváros­ban látnak el a közösségi televízió műsorával. (Pécsett, a lap szerint 16 ezer lakásban láthatják a VTV műsorát.) Az összeállítás kiindulópontja Pécs, a mi egykori kísérletünk. A mai helyzet, az új eredmények ismertetésekor azonban már egy szó sem esik városunkról.

Augusztus 25 - 27. A „Megfelezettek" című tv- játék rendezői terepszemléje Pécsett. Az Újvidéki Televízió Branislav Mitic rendező, Dusán Nedelj-kovic operatőr és Sredjan llic főgyártásvezető sze­mélyében véglegesítette a koprodukcióban részt­vevő jugoszláv csoport vezetőit. A produkció szer­kesztője stúdiónk képviseletében Popovics István, a magyar gyártásvezető Németh István.

Augusztus 27-30. A sikeres pécsi - nemzetkö­zi - terepszemlét követően az újvidéki kollégák­kal a vajdasági székvárosba utaztunk a koprodukciós szerződés aláírása céljából. A szerződés szerint a forgatás 1986. október 7-én kezdődik Pécsett. Időtartama 16 nap. Az Újvidéki Televízió 4 színészt szerződtetett a produkcióhoz. Szerepet kapott a tv-játékban Matoricz József, a Pécsi Nemzeti Színház tagja is. Megállapodásunk ér­telmében a tv-játék vágási és egyéb utómunká­latai Újvidéken zajlanak majd, s legkésőbb de­cember végéig be is fejeződnek.

Augusztus 30. Balázs Mihály szerkesztő-riporter vezetésével forgatócsoport utazott a jugoszláviai Brodanciba, a népi játékok olimpiájára. Ez a ren­dezvény a szigetvári Muszola - játékok partner­rendezvénye és egyben mintája.

Szeptember 7. A nagy rendezvények napja! Pé­csett minden eddiginél gazdagabb programmal zajlott a Bányásznapi Randevú. A Dunántúli Nap­ló, a Pécsi Rádió és stúdiónk mellett pavilont állí­tott a „Sajtó utcában" a Népszabadság is, sőt politikai fórumot is rendezett. A fórum vendégei - Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, Laka­tos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője, Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője, Lukács János, a Baranya Megyei Pártbizottság első titká­ra, Hajdú János, az ,,A HÉT" főszerkesztője és Ki­rály Ferenc, a Népsport főszerkesztője — tartal­mas, nyílt hangvételű politikai show keretében válaszoltak a közönség kérdéseire. A fórum prog­ramját Bárány György rendezésében, egy későbbi műsor számára rögzítettük. Nagy siker volt az ,,öné a pódium" elnevezésű tehetségkutató ak­ciónk is, melyet ismét a Dunántúli Naplóval kö­zösen rendeztünk. A vállalkozó kedvű amatőrök produkcióit dr. Jósfay György rendezte és rögzí­tette.

Balázs Mihály vezetésével a szigetvári Muszola-játékokon is forgattunk. A negyedik stábunk — Kovács Sándor operatőr-rendező vezetésével, a szigetvári vár hősi védelme 420. évfordulója al­kalmából rendezett esti ünnpeséget örökítette meg. Ezeknek az ünnepségeknek hagyományos eseménye a városi tanács által adományozott ki­tüntetések átadása. Stúdiónk képviseletében a „Szigetvárért" Zrínyi-emlékplakettet vehettem át.

Szeptember 15. Hosszabb nyári szünet után új­ra műsort sugároz a Pécsi Városi Televízió. Kato­na Ágnes felelős szerkesztő úgy nyilatkozott, hogy a VTV a jövőben is kéthetente jelentkezik majd adásaival. Tervezik szórakoztató programok — já­tékfilmek sugárzását is. A kábeltelevíziót irányító társadalmi szerkesztőbizottságnak - stúdiónk képviseletében — tagja Füzes János, aki egyben műsorszerkesztési szaktanácsadó is. Az adások technikai megvalósításában, munkatársaink kö­zül Berdó László fővilágosító, Ternecz Péter tech­nikus és Bucsky Csilla adásrendező vesz részt.

Szeptember 16. Körzeti adásunkban helyet ka­pott - és nézőink körében figyelemre méltó sikert aratott - a nemzetiségi szerkesztőség német szek­ciójának 30 perces, szinkronizált összeállítása. Ezzel az adással visszatértünk a régi „Pannon krónika" gyakorlatához, aholis a 13. szám minden éven ilyen, szinkronizált nemzetiségi anyagokból állt. Magyar nyelvű nemzetiségi blokkunkat Stangl Márta szerkesztette- az adás műsorvezetője Gerner Éva és Müller István volt.

Szeptember 79. Hárságyi Margit, aki az MTV Drámai Főosztálya felkérésére Radó Gyula ren­dezővel a „Lengyel színházi körkép" újabb epi­zódját forgatta Krakkóban és Varsóban, interjút készített Andrzej Wajdával és Tadeus Kantorral.

A MUOSZ és a Friedrich-Elbert Alapítvány megállapodása alapján három tagú NSZK-beli újságíró-delegáció tartózkodott hazánkban szep­tember 16-23. között. A német kollégák: Ernst Hebeker (Südkurier), Wolfram Pabel (ZDF) és Ru­dolf Schwinn (PP) látogatást tettek stúdiónk nem­zetiségi szerkesztőségében.

Szeptember 23. A Népszabadság bányásznapi fórumát sugároztuk körzeti adásunkban.

Szeptember 26. A Magyar Újságírók Szövetsé­ge vendégeként 3 fős nyugat-német újságíró-de­legáció tett látogatást stúdiónkban. Vendégeink voltak: Joachim Angerer (Bajor Rádió), Thomas Leif (Südwestfunk, Mainz) és Helmut Lorscheid (München).

Baján, a Honvéd Helyőrség klubjában találkoz­tunk a Szegedi Stúdió vezetőivel - Regős Sándor főszerkesztővel és helyettesével Tandi Lajossal -, hogy részleteiben is tisztázzuk közös, jubileumi műsorunk felépítését, illetve tartalmát.

Műsoridő: 70 perc. Adás: 1986. november 16., vasárnap. A műsor gerincét korábbi - jellemző és sikeres - műsoraink részletei képezik majd. összeállításunk középpontjában ez a kérdés áll majd: változott-e és miképpen a vidék értéke, ér­tékelése - és: önbecsülése? A bajai megbeszé­lésen mindhárom szerkesztőségünk vezetője jelen volt.

Szeptember 30. Körzeti adásunk helyszíne az új pécsi kamaraszínház. Az élő adást közvetlenül megelőző órákat drámai esemény tette emléke­zetessé: méreg került a városi vízvezetékrend­szerbe!

A Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság 17 óra 20 perckor az alábbi közleményt adta ki:

„Pécsett a déli órákban gondatlanul végzett munka következtében mérgező anyag került a ve­zetékes vízrendszerbe … A rendszert délután a Pécsi Vízmű szakemberei lezárták, a rendszer át-öblítését megkezdték. Kérjük a lakosságot, hogy ellenkező intézkedésig a vizet semmilyen formá­ban ne fogyassza. (…) figyeljék a hírközlő rend­szerek adásait, mert az eseményekről folyamatos tájékoztatást adunk."

Mint kiderült: a méreg éppen a kamaraszín­házból került a vízvezetékrendszerbe, ahol a cső­szerelők a klímaberendezés feltöltését végezték. Az adás megkezdéséig 30 színészt szállítottak kór­házba, köztük jó néhányat azok közül is, akik mű­sorunk tervezett szereplői voltak...

A váratlan események által „átszerkesztett"

adós természetesen a rendőrségi közlemény be­olvasásával indult, sőt a műsor közepe táján a Vízművek és a KÖJÁL szakembereit is sikerült le­ültetni a kamerák elé.

Ez a drámai este - mely végülis komolyabb kö­vetkezmények nélkül zárult -, ismét bizonyította: a gyors, őszinte és pontos helyi tájékoztatás éle­tünk nélkülözhetetlen része, sőt előfeltétele.

A műsor rendezője Bükkösdi László volt. Műsor­vezetők Pánics György és Belénessy Csaba. Mű­szaki vezető Horváth László, aki szintén kórházba került, s így helyét Kordik Ferenc vette át.

Október 3. Stúdiónkba látogatott Stein Savik, a norvég ,,Aftenposten" című lap Ausztriába és Magyarországra akreditált állandó tudósítója. A magyarországi nemzetiségekről írandó cikkével kapcsolatban ,,Nas ekran" és „Unser Bildschirm" című műsorainkkal ismerkedett.

Október 4. ,,A hazai nemzetiségek nemzeti tu­data és társadalmi beilleszkedése" címmel tartott szigetvári - országos - konferencia résztvevői, a TIT szervezésében megtekintették stúdiónk több, nemzetiségi témájú dokumentumfilmjét. A konfe­rencia résztvevőit Popovics István vezető-szerkesz­tő tájékoztatta nemzetiségi műsorainkról. A látot­tak és hallottak hatására a Janus Pannonius Tu­dományegyetem képviselői felkérték nemzetiségi szerkesztőségünk munkatársait, hogy vegyenek részt a nemzetiségek tudatának alakulását vizs­gáló egyetemi kutatásokban.

Október 7. Elcsattant az első csapó: megkezdő­dött az Újvidéki Televízióval közös tv-filmünk for­gatása.

A mintegy 50 tagú nemzetközi stáb vállalkozá­sa minden kétséget kizáróan kultúrtörténeti jelen­tőségű, hisz az első magyarországi szerb-horvát nyelvű tv-film realizálását kezdték meg.

Október 10. Stúdiónk vendége volt Szilágyi Já­nos, a pécsi Apáczai Nevelési Központ igazgató­ja, aki egyben a Pécsi Városi Televízió főszerkesz­tője is. Megbeszélésünk témája: miképpen kap­csolódhatna be stúdiónk ismét a VTV munká­jába?

Megállapodásaink: 1. 1987. első negyedévében közös riportertanfolyamot szervezünk. 2. 1987. ja­nuárjától a VTV rendszeresen megismétli stúdiónk 60 perces információs magazinját. A VTV-nek eze­ken az adásnapjain az egyik műsorvezető a mi munkatársunk lesz. 3. A Pécsi Városi Televízió a jövőben rendszeresen felhasználhatja stúdiónk Pécsről készített riport-, illetve dokumentumfilm­jeit.

Az új alapokra helyezett együttműködés lehe­tővé teszi, hogy a Nevelési Központ televíziós stábja a jövőben nagyobb figyelmet fordítson a lakótelepi élet eseményeire, jelenségeire és fel­adataira, az úgynevezett várospolitikai funkciók jelentős részét ugyanis a mi magazinunk ellátja.

Október 11. Névadó a stúdióban. Az ünnep­hez illően berendezett stúdióban ez alkalommal hat munkatársunk gyermeke kapott nevet, köztük Molnár Csenge Réka, aki ötvenedikként kapta in­tézményünk rendezvénye keretében a nevét. A kis jubilánst Gerner András köszöntötte, akinek ugyancsak ebben a házban volt a névadója.

Október 15. Véglegesítettük a Szegedi Stúdió - val közös jubileumi műsorunk stábját és gyártási menetrendjét. Felelős szerkesztők Tandi Lajos (Szeged) és Békés Sándor (Pécs). Vezető-rende­ző: Kun Zsuzsa (Szeged). A pécsi stáb vezető munkatársai: műsorvezetők: Pánics György és Gerner Éva, vezető-operatőr: Pálfy István, rende­ző Bükkösdi László. A műsor élőszerű rögzítésére november 5-én, a két stúdió mikrohullámú össze­köttetésével kerül sor.

Gerner Éva - mint a KISZ KB tagja -, az ifjú­sági szövetség hivatalos delegációjának tagja­ként öt napra Dániába utazott.

Dr. Richárd von Weizsacker, a Német Szövetsé­gi Köztársaság államfője, hivatalos magyarorszá­gi látogatása keretében Pécsre, illetve Baranyá­ba látogatott. Forgatócsoportunk - Reil József szerkesztő - riporter, Lajtai György operatőr, Tóth Károly technikus és Berdó László fővilágosító -, a délutáni órákban Bóly - Békáspusztán rövid in­terjút készített a magas rangú vendéggel. Ez volt stúdiónk történetében az első államfői nyilat­kozat.

Október 17. Miután a Magyar Televízió elnöke október 8-án jóváhagyta az MTV 1987. évi mű­sorstruktúráját, stúdiónkban is megkezdődött az új esztendő műsor-előkészítése. Az új struktúra legfőbb újdonsága, hogy 1987. januárjától az ed­dig keddi napokon sugárzott körzeti műsorok csü­törtökönként jelentkeznek - az országos sugár­zás keretében. Csütörtökön 18-tól 19-ig minden héten a ll-es programon országos jelleggel adjuk tehát a Pannon krónikát! Havonta egyszer a Pan­non krónika 60 percéhez egy további 30 perces műsorhely járul. Nemzetiségi műsoraink és a Sorstársak című magazin gyakorlatilag változat­lan helyen és módon jelentkeznek. Újdonság Ugyanakkor, hogy a Sorstársak évi négy, úgyne­vezett mellékletet készít a hallássérültek számára.

Jovan Komsic igazgató vezetésével Pécsre lá­togatott az Újvidéki Televízió három fős delegá­ciója. Látogatásuk célja a „Megfelezettek" című koprodukciós produkció munkálatainak megte­kintése, a tapasztalatok értékelése. A filmfelvéte­lek utolsó előtti napján elégedetten állapíthattuk meg, hogy programunk percnyi pontossággal megvalósult, a forgatások kitűnő légkörben, ma­gas szakmai igényességgel zajlottak.

Október 20. Négynapos belgiumi tanulmány­útra utaztam dr. Jósfay Györggyel Brüsszelbe, aholis az RTBF regionális stúdióinak munkáját ta­nulmányozhattuk. Az RTBF és az MTV körzeti mo­dellje meglepően hasonlít egymásra. Ott is há­rom körzeti stúdió van: Brüsszelben, Liegeben és Charlerioban. A brüsszeli regionális stúdió a fő­városi agglomerációval kapcsolatos információs munka mellett gyakorlatilag az RTBF művelődési szerkesztőségének feladatát látja el. Liegeben gazdaság- és kultúrpolitikai magazinok, valamint könnyű- és komolyzenei szórakoztató műsorok egészítik ki az információs munkát. Chaleroiban ugyancsak rendszeresen készülnek a gazdaság­os kultúrpolitikai magazinok mellett a helyi mű­vészeket foglalkoztató produkciók, és itt - éppen látogatásunk időpontjában -, indították útjára a belga televízió rehabilitációs szolgáltató műso­rát, mely a mi Sorstársak című magazinunk ottani megfelelője. A belgiumi körzeti televíziók műsorait is orszá­gosan sugározzák. Legérdekesebb vállalkozásuk a „Ce - Soir" című információs magazin, mely hét­főtől péntekig jelentkezik, a nemzeti tv-híradót megelőzően 19 órától 19.30-ig. Ezt a magazint a három körzeti stúdió állítja össze — s amolyan elő-híradónak tekintendő. A műsort Charleroiban szerkesztik, s innen is sugározzák!

A ,,Ce Soir" a legnépszerűbb információs mű­sorok egyike, hisz az úgynevezett „kis esemé­nyek", a vidéki történések fóruma.

Október 27. Az MSZMP Baranya Megyei Bizott­sága politikai tájékoztatójával egybekötött baráti beszélgetést szervezett a pécs-baranyai sajtószer­vek fiatal munkatársai számára. A találkozón stú­diónk képviseletében Altorjai Anita, Gerner Éva, Hoffmann György, Körmöczi Zsuzsanna, Stangl Márta és Szűcs Imre vettek részt.

Október 29. Dr. Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazga­tója - Füzes János vezető-szerkesztővel együtt­működve -, megkezdte Napház című tudományos ismeretterjesztő műsorának forgatását. Enyedi György, egy korábbi megállapodásunk értelmé­ben, több epizódból álló műsorsorozatban mutat­ja be a dél-dunántúli tudományos élet jeles kép­viselőit, nemzetközileg is értékelhető eredményeit.

Benő Hvala igazgató-h. vezetésével stúdiónkba érkezett a Ljubljanai Televízió delegációja. A lá­togatás keretében vettük át és minősítettük a Má­tyás királyról szóló közös műsorunkat, melyet a tervek szerint ez év decemberének végén sugároz majd a LRT és az MTV.

Október 30. Ifjúsági parlament stúdiónkban. Az ifjúsági parlamenten résztvevő 35 éven aluli mun­katársaink száma 43fő. A tanácskozáson részt vett 10 állandó, fiatal külső munkatársunk is.

Október 31. Közlekedésbiztonsági és politikai vetélkedő stúdiónk és a Baranya Megyei Közleke­désbiztonsági Tanács szervezésében - a pécsi és szegedi körzeti stúdiók, az MTV Szállítási főosztá­lya, pécsi és baranyai, valamint a fővárosi KBT és a Budapesti Rendőrkapitányság csapatai részvé­telével.

 

 

November 1. Stúdiónk szervezete és dolgozóink névsora:

1. Információs és ismeretterjesztő műsorok szerkesztősége:

Vezető-szerkesztő: Füzes János

Újságíró munkatársak: Eszterhai Katalin, Hár-ságyi Margit, Kurucz Gyula, Rózsavölgyi Erzsébet. Külső munkatársak: Altorjai Anita, Körmöczi Zsu­zsanna, Müller István (MR Pécsi Stúdió).

Realizációs munkatársak: Bárány György fő-operatőr, Bárány Györgyné fotóriporter, Bucsky Csilla adásrendező, Kovács Sándor operatőr, Szűcs Imre rendezőasszisztens, Rózsa Ibolya vágó. Külső munkatársak: dr. Beke Andrásné gépíró. Csóka Béláné jeltolmács, Füzesi Gézáné jeltol­mács, dr. Jung Mária jogtanácsos.

Gyártásszervezők: Nagy István gyártásvezető, Dominó Katalin felvételvezető, Sziráczki Beatrix felvételvezető.

 

1. Nemzetiségi műsorok szerkesztősége:
   Vezető-szerkesztő: Popovics István

Újságíró munkatársak a német szekcióban: Stangl Márta szekcióvezető, Gerner Éva, Reil József.

Újságíró munkatársak a szerb-horvát szekció­ban: Balázs Mihály, Pavlov Milica.

Realizációs munkatársak: Hoffmann György adásrendező. Külső munkatársak: Balázs Attila, Hoffmanné Balatinácz Ilona, Matoricz László ren­dezőasszisztensek.

Gyártásszervezők: Németh István gyártásveze­tő, Szűcs Enikő gépíró (külső munkatárs).

Nyelvi lektorok: Dr. Barics Ernő (szerb-horvát), dr. Szende Béla (német).

 

III.   Társadalompolitikai és közművelődési műsorok szerkesztősége:

Vezető-szerkesztő: Pánics György

Újságíró munkatársak: dr. Jósfay György fő­munkatárs. Külső munkatárs: Sóvári Gizella, Be-lénessy Csaba (MR Pécsi Stúdió)

Realizációs munkatársak: Bükkösdi László ren­dező, Karádi Lászlóné vágó, dr. Litauszki János adásrendező. Külső munkatársak: Bóta Ildikó, Nagy Anikó rendezőasszisztens, Győri Béláné vá­góasszisztens.

Gyártásszervezők: Bikádi Mihály gyártásvezető, Freppán Gábor felvételvezető, Kiszely Attila fel­vételvezető.

Szerkesztőségi titkár: Benkőné, Simon Edit.

 

1. Műszaki osztály:

Osztályvezető: Székelyhídi Attila főosztályveze­tő-helyettes, a stúdióvezető általános helyettese.

Műszaki üzemviteli csoport: Horváth László üzemmérnök, csoportvezető, Babics István techni­kus, Kordik Ferenc technikus, Ternecz Péter tech­nikus.

Képrögzítő csoport: Tóth Károly technikus, megbízott csoportvezető, Bognár János techni­kus, Geng János üzemmérnök, Oláh Imre üzem­mérnök.

Hangtechnikai csoport: Dani János mérnök, csoportvezető, Kókány Jenő üzemmérnök, Maro-sics Kálmán mérnök, Pólai György mikrofonos.

Karbantartó és fejlesztő csoport: Hajdú István üzemmérnök, csoportvezető, Kopjár Ejnár techni­kus, Strasszer László technikus, Ursprung József technikus.

Erősáramú csoport: Berdó László fővilágosító, csoporvezető, Kenyeres Sándor, Schaffer Zoltán, Szabó Károly, Varga Sándor, Váradi István vilá­gosítók.

Díszletgyártó és berendező csoport: Németh Orsolya díszlettervező, Palotás Béláné grafikus.

Krámos Lajos kárpitos, csoportvezető, Máté La­jos asztalos, Zámbó Imre festő, Zóka Gyula kábel szerelő, Völgyi Gyula kábelszerelő.

Szállítási csoport: Cserepes Károly megbízott csoportvezető, Armbruszt György, Árvái Alajos, Erdei Gábor, Eltér Ferenc gépkocsivezetők.

Gondnok: Kaposi László. Külső munkatárs: Bánhidi Károly kertész.

Osztálytitkár: Balázsovics Sándorné.

 

1. Stúdióvezető-közvetlenek:

Titkársági csoport: Darabos Mária stúdiótitkár, Kucsora Tiborné műsortitkár, Nagy Anna Mária könyvtáros, Szabó Károlyné telefonközpont-keze­lő, Tímár Lajosné archívumkezelő. Egészségügyi tanácsadó: dr. Bihari Lajos (külsős).

Diszpécserközpont: Osztermayer Miklós főgyár­tásvezető, Dévényi György üzemmérnök, műszaki diszpécser, Salamon Lászlóné gépíró (külső mun­katárs).

Operatőri csoport: Pálfy István főoperatőr, cso­portvezető, Háda Sándor, Kókány Zoltán, Lajtai György megbízott operatőrök, Mayer Zoltán, Sós Nagy Zsolt, Szondi Imre segédoperatőrök. Külső munkatársak: Bessenyei Sándor, Lajos Tamás, Nemes Csaba segédoperatőrök.

Gazdasági csoport: dr. Álló Miklósné csoport­vezető, Baka Lászlóné előadó, Berdó Lászlóné előadó, Vinkó Máténé pénztáros.

Takarítók: Átol Józsefné, Horváth Jánosné, Kun Jenőné, Nagy Jánosné, Temesi Nándorné. Külső munkatársak: Hőgyes Lászlóné étteremvezető, Farkas Jánosné éttermi gondnok, Kovács Dezső-né üdülőgondnok.

Rendészeti csoport: Kakas József csoportveze­tő, Farsang Mihály, Pilisvári Károly, Sztraka János rendeszek. Külső munkatárs: Ditrich József ren­dész.

1986. november 1-én gyermekgondozási sza­badságon lévő munkatársaink: Grúberné Pallós Györgyi felvételvezető, Háda Sándorné vágóasszisztens, Molnárné Markó Judit rendezőasszisz­tens