Magyarországon, sokszor még búvópatakként elindult társadalmi változások nem múltak el nyomtalanul a televíziózásban sem. Az persze kérdés, hogy a televíziós és filmszakmai értelmiségi törekvések, kapcsolódva az újságírásban is tetten érhető változásokkal katalizálták a változásokat, vagy ezekre reagált a szakma értelmisége.

A megújulási törekvések már a hegemón helyzetben lévő Magyar Televízióban is tetten érhetőek. Az egyik legkorábbi jele ennek a körzeti televíziók létrejötte és önállósodó működése (1976). Jól dokumentálja ezt a folyamatot Békés Sándor: Első évtized című, napló jellegű könyve. Gerner András: A mi képernyőnk c. könyvének különösen a kezdetekre koncentráló részei. Babiczky László: Szabadság tér 17, avagy a közszolgálati televízió tündöklése és …című televízió történeti könyve.

Jó példája a változtatási törekvésnek az MTV Plusz11 napos műsorfolyama (1988). E kísérlet jelentőségét mutatja, hogy történetéről és tanulságairól közvetlenül az adássorozat után kis füzet készül Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter bevezetőjével. Az egy más kérdés, hogy nem lett folytatása ennek a törekvésnek,elkaszálta a politika és a történelem.

A rádiózás műhelyeinek is nagy hatása volt a magyarországi televíziózás átalakulására. (Krónika, 168 óra, Ütköző; Mester Ákos, Havas Henrik, Forró Tamás.)

Figyelemre méltó azonban az a tény, hogy a rendszerváltás hajnalán,a Könyves Kálmán körúti filmgyár falai között olyan szellemi potencia koncentrálódik, mely katalizátor szerepet tölt be a magyarországi televíziózás átalakulásában. Fontos televízió történeti pillanatok ezek. Annak ellenére, hogy már nem itt realizálódik az elindult folyamatok folytatása.

• Itt indul a Duna-Tv (Péterffy András),
• a Nap-Tv (Székely Ferenc, Havas Henrik, Forró Tamás és sokan mások),
• az ATV, a vidék televíziója (Harcsa Béla).

Ezek a törekvések független, magán, kereskedelmi jellegűek, civil bátorság és kezdeményezés jellemző rájuk. Történetük sorsa túlmutat e tanulmány keretein. Itt most csak a kezdeteket vizsgáljuk. A hitelesség megőrzése érdekében a szemtanúk, a résztvevők nyilatkozataira támaszkodunk. Fontosak az idézőjelek és a hivatkozások. Törekszem arra, hogy a lehetséges legkevesebb kommenttel lássam el a nyilatkozatokat.

Lehetett volna másképpen is?A MOVI,beszélgetés Duló Károly rendezővel

1986-tól újra önálló cég lett a nagy múltú rövidfilmgyár. Ennek az önállósodásnak voltak pozitívumai és negatívumai is. A legnagyobb gondot az jelentette, hogy bár a Magyar Mozi- és Videofilmgyárat 50 millió forintos forgótőkével alapították meg, ezt azonban a befejezetlen filmállomány „ellenértékeként” az osztozkodásnál azonnal lenyelte a MAFILM. Filmgyártást viszont forgótőke nélkül nem lehet folytatni, vagyis az önálló vállalatnak rögtön kölcsönt kellett felvennie. Amikor felszámolták a MOVI-t, összesen ez a – piaci kamataival megnövekedett – ötven millió volt a cég hiánya. Ha az alapító minisztériumon mindjárt induláskor számon kérjük az osztozkodás méltánytalanságát: azt, hogy gyakorlatilag a működés feltételeinek biztosítása nélkül indították útjára a vállalatot, akkor nem megy csődbe a MOVI, hiszen a hiány nem veszteséges gazdálkodás következménye volt. Mivel nem érvényesítette a törvényben rögzített alapítói felelősség iránti igényét, ez a vállalat gazdaságilag a csőd felé tartott. Ugyanakkor az önállósodással megteremtődött egy másfajta szemlélet, a filmes szakma társadalomba való beilleszkedésének korszerűbb lehetősége. A rendszerváltást megelőző években egyre nagyobb jelentőségűvé vált a műholdas csatornákkal kitágult televíziózás és az ezzel párhuzamosan megerősödő politikai újságírás. A MOVI elindul a reformújságírás és a még nem intézményesült és nem szabályozott szabad televíziózás irányába. Két fontos kezdeményezésünk volt. Az egyik az ATV, amely eredetileg „agro tévéként” indulva igyekezett a vidéki nézőket és a kisebb közösségeket megszólítani. Ekkorra már elterjedtek a központi antennák, és kiépült a kábeltévé-rendszer. Ezekbe a központokba kazettán el lehetett juttatni műsorokat, s így kerülhettek közönség elé. A másik különleges kezdemény a Nap Tv volt. A gyár felszerelkezett egy televízió stúdióval a „hordó” műtermet és néhány hozzá kapcsolódó helyiséget átalakítva erre a célra. És elindult egy, az MTV szerkezetébe beilleszkedő műsorfolyam. Kialakításában, működtetésében meghatározó szerepük volt a reformújságíróknak. Ebben a keretben jóval nagyobb volt az önállóságuk, a szabadságuk, és így a rendszerváltás közvetlen előkészítőivé, tényezőivé váltak.

 

Mi volt ebben a folyamatban az Ön szerepe?

 

Én nem lelkesedtem a televíziózásért. Eredetileg a moziknak szánt, igényes filmkészítés szolgálatába szegődtem, és azt gondoltam, hogy minőségi mércénket ne adjuk alább. Igaz, hogy az oktatófilmgyártás a 35 mm-es filmszalagról ekkor már rég áttevődött a 16-os technikára, de az még mindig sokkal tökéletesebb hordozó volt, mint az akkoriban rendelkezésünkre álló videotechnika. Amikor a keretek szűkössége miatt U-maticlowband technikával kényszerültünk dolgozni, az a képek részletgazdagságában, a megvalósítható fényhangulatokban, a vágás pontosságában és még számos más téren igen nagy megalkuvásokba hajszolt bele minket. És bár az 1 collos videotechnika ennél sokkal jobb volt, annak lehetőségei is messze elmaradtak attól a mívességtől, amely a filmkészítés során vérünkké vált. Nem csoda hát, hogy sokan nehezen éltük meg ezt a váltást. Számunkra először egy nagyon tökéletlen – mondhatni mafla – videotechnika testesítette meg a televíziózást. Ezért nem is tartoztam azok közé, akik teljes szívvel a televíziózásra történő váltás mellé álltak. Szerencsére elég sokan voltak közöttünk, akik nálam sokkal jobban látták, hogy a televízióé a jövő. A mi filmjeink ugyanis közben teljesen kiszorultak a moziból. Megszűnt a filmhíradó is. Műveink csak televíziós csatornák révén találtak utat a nézőkhöz.

 

Ezekben az években egy beosztott rendezőnek hova kellett szinopszist benyújtania, ha filmet akart csinálni?

 

A stúdiók szerencsére egyre nagyobb önállóságot élvezetek. Egyre kevésbé kellett a Film-főigazgatósággal egyeztetni. Stúdióinkban az alkotókból verbuválódott művészeti tanácsok működtek, vagyis egyre nagyobb szerepet kapott a műhelymunka.

 

Hogy zajlott le a rendszerváltás a filmszakmában?

 

A reformgondolatok a filmszakmában azért kaptak lábra és erősödtek fel, mert a válságos nyolcvanas évek végére már nyilvánvalóvá vált, hogy az elüzletiesedés előbb-utóbb a kultúrát is eléri, és a várható új világ kihívásainak a szakma meg akart felelni. Világosan látszott, hogy piacgazdaságban az állami dotáció intézményét nem lehet majd fenntartani. Évekig tartó egyeztetés révén alakult ki az a szakmai szervezetek és az állam közötti konszenzus, amelynek mentén az állami és a politikai irányítástól független, pályázati alapú filmtámogatás valósulhatott meg a Magyar Mozgókép Alapítvány keretei között.

A rendszerváltás kapcsán vészesen gyorsan terjedt el egy olyan szűklátókörű menedzserszemlélet, amely a filmgyártásban is feltétlenül – sajnálatosan rövid távú – gazdasági érdekeket akart érvényre juttatni. Azt találták ki, hogy a nyereségesen működő részlegeket önállósítani kell: vagyonukat, tevékenységüket gazdasági társaságokba célszerű kimenekíteni, a többiek, illetve az anyavállalatok pedig legfeljebb összeomlanak! Ez a szemlélet vezetett ahhoz, hogy a kilencvenes évek első felében mind a MAFILM-et, mind a MOVI-t jogutód nélkül fölszámolták. A párhuzamos külföldi példák ezzel szemben azt bizonyították be, hogy ott tudott megmaradni, illetve újra talpra állni a filmgyártás, ahol egyben tartották a sokoldalú és a teljes technológia megvalósítására képes szakértelmet és kapacitásokat.

  A rendszerváltással egy időben rögtön elkezdődött a médiatörvény kialakítása. Tervezete eredetileg a Szabad Rádiózásról és Televíziózásról szóló törvény címet viselte. Szinte heti rendszerességgel tárgyaltunk a filmszakmában és a törvényhozás kulturális bizottságában ezekről a kérdésekről. Voltak már működő televíziós műhelyeink, egyre fontosabbnak láttuk a televízió szerepét. Ezek persze régi hagyományokra is épültek, hiszen például a Népszerű Tudományos és Oktató Filmstúdió több mint két évtizedes együttműködés keretében számtalan filmet készített a Magyar Televízió Közművelődési Főosztályának. Az Iskolatelevízió sorozatainak jelentős hányada is a filmgyárban készült. A rendszerváltással összefüggésben azonban szinte egy pillanat alatt tűnt el a palettáról az MTV, mint megrendelő televízió.

Fokozódó gazdálkodási nehézségei miatt a MOVI például a Nap Tévét is eladni kényszerült. (Ekkor került a vállalkozás Gyárfás Tamás kezébe.)  A gyár rákényszerült arra, hogy eladja azt a részét, amelyik nyereségesen működött. Egyébként nem sokkal ez előtt még Berlusconi képviselői is megjelentek a színen, én pedig ott lehettem egy olyan tárgyaláson, ahol azt mondták, hogy megveszik és rendbe hozzák a MOVI-t és a MAFILM-et is, ha ígéretet kapnak arra, hogy a kiosztani tervezett kereskedelmi csatornák egyikének frekvenciahasználati jogát megkapják. Ez a filmszakma számára mentőövet jelentett volna, de mi akkor még hittünk abban, hogy a majdani pályáztatás tiszta, áttekinthető és megalkuvások nélküli lesz.

A felszámolás még az utolsó időszakban is elkerülhető lett volna. Az állami vagyonkezelő munkatársainak segítségével ugyanis a vállalatvezetés kimunkált egy olyan csődegyezséget, amelynek keretében, haa telep egyik felét eladjuk, vételárából fedezni lehetett volna nemcsak az adósságainkat, hanem még némi fejlesztésre is jutott volna. Ehhez azt kellett volna tennie az Állami Vagyonkezelőnek, hogy azt a jelzálog-összeget, amely a kérdéses épületekre volt terhelve, megelőlegezi, hogy ingatlanjaink eladhatók legyenek. Május táján kellett volna az előleg, amelyet őszre vissza is kapott volna az állam, hiszen érvényes vételi szándéknyilatkozat volt a Bajtárs utca egyik felén lévő telepre. Az eladásból leróhatta volna az adósságait és a kapott előleget, és tovább élhetett volna a MOVI. A két választási forduló között azonban, amikor már látszott, hogy az MDF elveszti a választást, az APV Rt. úgy döntött, hogy nem adja meg ezt a lehetőséget. Ez a döntés Magyarország legrégebben működő filmgyárát jogutód nélkül megszüntette, és alaposan megkárosította az államot is. A gyárat felelőtlenül a földdel tették egyenlővé.

Az önálló MOVI még két, korszerű, távlatos lehetőség bölcsője volt, amelyek szintén megmenthették volna ezt a műhelyt. Filmrendezőből lett, koncepciózus igazgatónk: Péterffy András, aki jól eligazodott az átalakuló televíziós világban, látta az európai tendenciákat, műszaki lehetőségeket is. Elképzeléseit különösen a franciák támogatták. Így férhettünk hozzá a műholdas próbaadások lehetőségéhez, aztán a Duna Televízió állandó műholdjához, melynek révén az országhatáron túl is nézhetővé váltak magyar műsorok. Ez változtatta meg az én hozzáállásomat is a televíziózáshoz, mert ebben az új lehetőségben már én is nagy fantáziát találtam. Amikor a MOVI-ban kialakultak ennek a műholdas televíziózásnak a csírái, és próbaadásaink is sikeresnek bizonyultak, tágabb érdekkörök is felfedezték az ebben rejlő lehetőségeket. Ezek az érdekkörök a Magyarok Világszövetsége támogatásával végül is kisajátították az akkor már négy hónapja mindennapi adással működő Duna TV-t.  Ehhez a vállalkozáshoz a játékfilmes lobbi egy jelentős része kapcsolódott, Csoóriék-Sáráék mentén.  Kőhalmi Ferenc elmenedzselte, hogy egy „szegényházból” a nemzeti kormány révén egy, a határon túli magyarok számára adó, önálló televízió lehessen. Sokunknak fáj, hogy míg a kísérleti adások nem kis mértékben a MOVI archívumában lévő filmekre épültek, és az ötlet ittszületett meg, a kibontakozás már nemcsak hogy elkerült tőlünk, de műhelyként nem is lehettünk a részesei. Közülünk nem kevesen később ugyan találtak ott állandó vagy alkalmi munkát maguknak, a MOVI viszont nem vált tényezővé a későbbi DunaTV életében. Mi azt szerettük volna, ha általunk a televíziónak nem az egyen-hagyománya folytatódik. Nem műsorperc-gyártást szerettünk volna, hanem több, míves egyedi műsort. A kísérleti adásokban ez karácsonyig jellemző is volt. Ekkor vették el tőlünk hirtelen a vállalkozást, és került át ripsz-ropsz az I-es telepre, az átalakított zeneterembe, és azóta már csak azt hirdetik, hogy akkor és ott indult el a Duna Televízió. (Lejegyezte: Babiczky László)

Mikroszkóp alatt a Duna Televízió születése

Interjú Péterffy András rendezővel(Babiczky 2017)

 

1988-ban már voltak tüntetések. Volt Lakitelek, volt Monor. A Duna-tüntetésen együtt meneteltünk Schiffer Pállal, Lányi Andrással. Nem politizáltan, de benne voltam valamiféle pezsgésben.

Volt állásod vagy szabadúszó rendező voltál?

A MAFILM utód MOVIalkalmazottja voltam. A Tudományos Stúdiónálmára főiskola elvégzése óta. Decsak néhány tudományos ismeretterjesztő filmet készítettem. Főként dokumentumfilmeket rendeztem. Dénes Gabival megcsináltam a Szent-Györgyi és a Neumann portréfilmet. Mozogtam a stúdiók között, de a filmgyárak között is, játékfilmeket is fényképeztem, rendeztem (Nyom nélkül, Eszterlánc)

Hogy lesz igazgató egy izgő-mozgó rendezőből?

Erdélyi filmjeimmel a figyelem középpontjába kerültem. Vízkereszt táján forgattam egy filmet, amit Húsvétkor tűztek adásra az MTV2 esti műsorában. Nagy visszhangja volt, mert arról szólt, hogyan védjük meg a falurombolást ellenzőket. A filmet Belgiumban és Hollandiában is ugyanakkor vetítették le.  Egyszerre voltam bátor ember és egyszerre „felelőtlen”, mert kitettem ezeket az embereket a szekuritáte támadásainak. Feszült volt a helyzet, de én elküldtem a filmet a Pápának, a jogvédő szervezeteknek is. Rengeteg külföldi újság reagált rá. Centrális szereplő lettem. A filmgyárban ugyan nem javult lényegesen a helyzetem, de a Filmfőigazgatóságon, Kőhalmi Ferenc érezve az új idők szelét azt mondta:a MOVIdolgozói választhatnak szakmai alapon maguk közül vezetőt. És akkor a stúdiók leültek és csináltak egy ötös listát. Úgy emlékszem benne volt Lakatos Iván, Buglya Sándor és Duló Károly is, hogy jelöljenek a főigazgatóság számára valakit, aki elvezetné ezt a gyárat. Megválasztottak. Nem tudtam, hogy ez egy nagy csapda, mert pénzügyileg és technikában teljesen lepukkant helyzetvolt. Alacsonyak voltak a bérek, volt adósság is bőven, de kitűnő szakembereink voltak. Az MMKAekkor kezdte a filmprojekteket támogatni. Működésrea gyárnem kapott egy krajcárt sem. A filmek elkészülését támogatták,a stúdiók önálló vállalkozások lettek, minket meg áthelyeztek a kultúra területétől a „gyárak” közé. Az APV Rt-hez kerültünk. Olyan termelési mutatókat kívántak tőlünk, mint egy kapitalista termelő vállalattól. Hanem termel, ha nem tudja hozni az eredményeket, akkor meg kell szüntetni. Szentisten, miből fogunk mi profitot termelni, hisz fenntartani sem tudjuk magunkat. Be volt programozva a tönkremenés.

Néhány barátommal 1991-ben – nyilatkoztad valahol – kidolgoztam a Duna Tv tervét. Elindítottuk az első műholdas adást (1992 Húsvét). Az általam elképzelt többnyelvű tévé csatorna nem csak a MOVI-nak jelentett volna mentőövet, de kitörési lehetőséget kínált az egész magyar filmszakmának is. A Duna Tv, a név is és a koncepció is a MOVI-ban született meg. Javasoltam egy alapítvány létrehozását az MMA, a Magyar Filmintézet, az MTA, a MOVI, Magyarok Világszövetsége részvételével.

 

Az egyetlen mentőöv volt. Ott működött az ATV,és évekig a Nap Tv is. Rengeteg televíziós műsornak voltunk beszállítói, pl. a Gazdakörnek. Az élőadások rendszeresek voltak. Működő tévéstúdió volt, vágószobák voltak. Buglya Sanyival meg a Poros Lacival kitaláltuk, hogy televíziózni akarunk. Bevontuk a Video Stúdió vezetőjét, a Sótonyi Jóskát a tervezgetésbe.

Honnan tudtad, hogy már létezik műhold?

Négyszer voltam Amerikában. Megnéztem a korai CCN működést. Interjúkat is készítettem ott. Azt láttam, ha van hálózat, akkor van erő. Egy ütemmel később már hallottam az Astra műholdról is. Az Antenna Hungária vezetőjétől, a Bartha Józseffel hallom, hogy a többi műholdat is fel fogják lőni. És bérelni lehethullámsávot. Volt egy másik nagyon fontos impulzus is! Sokat jártam Erdélybe és Máthé Ferenc katolikus pap barátom, azt mondja nekem: az volna jó, mert itt nem tudjuk a magyar adást fogni, ha műholdról vehetnénk a műsort. De ha nincs is magyar adás, ő beszerezne egy tányért, hogy legalább a külföldi adások foghatók legyenek, hogy a Sóvidéken is tudják, hogy mi van a világban. Azt mondta neki valaki, hogy a faluból az ASTRA műholdra rálátnak. Korszerű gondolkodású ember volt. Akkor már Magyarországon hozzá lehetett jutni adapterhez, mert voltak „vadászok”, akik kutatták az étert. Vittem neki egyet, 1988. november elején.Akkoriban az új stílusú, új hangvételű MTV2 adásai már folytak, de csak földi sugárzással.

 

 

Ebben az időben a Magyar Televízió Szabadságtéri épületében az ahír járta, hogy egy műsorválogatást kellene sugározni a külföldön élő magyarok számára. Ez azonban akkoriban az aulában jól értesült pletykának számított.

 

Nekem, mint igazgatónak meg az volt a leckém, hogy valami feladatot találjak ki a MOVI-nak. Az Antenna Hungária vezérigazgatójával összejőve megtudtam, hogy hamarosan fellövik a franciák az Eutelsat műholdat és ennek a „lábnyoma” egész Európa. Megkerestem az Eutelsatot, Jean Grenier főigazgató urat és mivel az Antenna Hungáriának volt egy nagy (up-link) parabolája Szabadság hegyen, amivel fel lehetett „lőni” a jeleta műholdra. Megkérdeztem Baretta urat, az Eutelsat program vezetőjét, hogy van-e mód próbaadásra. Eközben írtam egy rövid levelet a Kőhalmi Ferencnek a Filmfőigazgatóságra, hogy szeretnénk egy próbaadást készíteni. Nagyon jó,mondta, de tartsuk titokban. Én majd szólok a Gombár Jóskának és ő ad filmeket vetíteni. Kőhalmi lelkes is volt, de pénzt nem adott, ez próba,mondta. Én úgy gondoltam, hogy ennek a kísérletnek van jövője. A MOVI video stúdióját összekötöttük mikrohullámmal, a szabadsághegyi parabolával és az lőtte fel az adást a műholdra. A filmek között egy tábla jelent meg, hogy „Önök az Antenna Hungária próba adását látják”. Kőhalmi a MOVI-tnem engedte kiírni. Nem vettem észre, hogy nem akarja, hogy a MOVI neve hozzákötődjön ehhez a kísérlethez. Klasszikus filmek mentek adásba, mint például a Szindbád, a Szirmok, virágok, koszorúk. Lement az adás 1992 Húsvétkor teljes titokban. De ennek ellenére jöttek a levelek az Antenna Hungáriához Osloból, Rejkjavikból: „az adás nagyon jó”, „vettük az adást, várjuk a rendszeres adást”. Van is hat-nyolc ilyen levelem otthon. Erdélyből jött visszajelzés, egy korondi fiú írta:„Mikor lesz már rendszeres adás, mert a kertek alatt már húzzuk ki a kábelt”!!!Az első próba-adás sikeresen lement. Jankovics Marcell hívott: „Láttam, remek, lehetek-e a szerkesztőség tagja…” Mi a neve? Mondom, egyelőreDuna. Jó! „Dunának Oltnak egy a hangja.” Jó. Adni a határon túli magyarságnak. És elkezdünk gondolkozni azon, hogy akkor mi a következő lépés!  Létrehoztam egy szerkesztőséget: Jankovics Marcell, PestyLászló, Dóka László, Szakály István, Kulics Ági, Tölgyesi Ági, Sótonyi József, Buglya Sanyi. Én személyesen vezettem a szerkesztőséget.

Az adás nagyon tetszett a franciáknak is és ígérték, hogy minden kísérleti adásra biztosítják a traszpondert. Mikor kérjük legközelebb? Mondom: jön a Magyarok Világszövetségének kongresszusa, s mi ezt élőben fogjuk sugározni. Írtam erről egy feljegyzést Kőhalmi Ferencnek, hogy ez lenne jó. Csend volt. Rákérdeztem,mi lesz az élő közvetítéssel? Most nem érek rá még vele foglalkozni, mert most hozzuk létre a Hungária közalapítványt - mondta - s ezzel rengeteg a munka, de hamarosan visszatérünk rá. Tudod, a politikai erőtér, a Konrád meg a Haraszti nyomnak. Mi az, hogy nyomnak? Nem akarják, hogy az Antal kormány politikai szócsöve legyen ez a televízió. Na, de ez kulturális csatorna. Nézd meg a terveket! Ebben még hír sincs! Közben a filmszakma és a politika létrehozta a Hungária közalapítványt. Ennek a székhelye a Városligeti fasor 38 egyik szobája lett. Az első gyanús jel számomra az volt, amikor Jankovics Marcell jelezte, hogy kurátornak hívják az alapítványhoz, s elvállalja, mert ott többet segíthet. Antalhoz közel álló emberekből létrejött ott egy kuratórium, ahova engem nem hívtak. Semmi tájékoztatást nem kaptam. Közben azt találták ki, hogy ezt a Csoórinak kell bejelentenie a Magyarok Világszövetsége előtt, hogy létrejön a műholdas magyar adás. Szégyen ide, szégyen oda,Duna ötletünket Csoóri köre annektálta. A nevet is, a koncepciót is. Én még mindig reménykedtem. Mint aMOVI igazgatója, augusztusbanírtam egy levelet a Hungária alapítványnak, melyben jeleztem, hogy készen vannak a tervek az őszi kísérleti adáshoz és 1993-ban indulhat a rendes adás is. Közben egy szót sem szóltak arról, hogynem közvetíthetőa Magyarok Világszövetségének kongresszusa. A kísérleti adás során megteremtődött jó munkakapcsolatom lehetőséget adott egy újabb adássor megvalósítására. 1992 őszén volt a Telecom kiállítás. A vásáron kialakítottunk egy stúdiót és csináltunk egy kereskedelmi jellegű, de műszaki újdonságokkal teli, több napos élő televíziós adást. Azt akartam bizonyítani, hogy a MOVI alkalmas a műholdas televíziós adás lebonyolítására. Az emberek rengeteget dolgoztak, ingyen dolgoztak a jövő reményében. A Hungária alapítvány sem erre a sikeres adás sorozatra, sem a beadott tervekre nem reagált. Ellenben egy szép őszi napon Illés papi (Illés György operatőr) behívott a Városligeti fasorba, hogy üljünk le beszélgetni. Jó, hogy ezt a műholdas közvetítést a MOVI-ban csinálod, de ez nem a MOVI ügye, ez az egész filmszakma ügye. Az egész filmszakmának kell ebben teret, munkalehetőséget biztosítani. (Közben volt egy másik kísérlet is. Zelnik József is bejegyzett egy alapítványt a Selyemgombolyítóban működő technikai bázisra alapítva.) Ősszel megkeresett egy Kőhalmi Ferenc vezette csapat, hogy megvizsgálja, hogy a MOVI alkalmas-e egy ilyen projekt lebonyolítására, a Duna működtetésére. Én akkor már láttam, hogy keresik a kákán a csomót. Az a félelmük támadt, hogy a MOVI túl fontos lesz. És azt a döntést hozták, hogy az adás nem innen, hanem egy közvetítő-kocsiból, a zeneteremből menjen!

 

Ezt a francia közvetítő kocsi segítségével, André Szöts producer csapata realizálta.

 

Novemberben (1992) azt mondja nekem Kőhalmi Ferenc, hogy Karácsonykor lesz már műsor, és számítanak ránk és negyven millió Forint értékben rendeltek műsorokat az adáshoz. Ránk bízták, hogy mit készítünk ebből a pénzből, csak beleférjen a koncepcióba. Akkor én azoknak az embereknek, akik eddig ingyen dolgoztak, tudtam adni pénzes feladatokat. És a szerkesztőség elkezdett dolgozni. De kezdték elszipkázni a MOVI embereit. Az elszívás vége, hogy lényegében egyedül maradtam. Ekkor én elővettem az iker-tervemet egy többnyelvű közép-európai csatorna létrehozását, ez volt a Mozaik. Benne volt Szlovénia, Románia, Bulgária, Németország. Elkezdtem egy nemzetközi konzorciumot nyomni. Egymás műsorait kínáljuk többnyelvű feliratokkal segítve a befogadást. A cél egy kifejezetten kulturális csatorna, nem titkolt turisztikai élménnyel, de nem kereskedelmi jelleggel. Ez a kettő bennem egyszerre mozgott, de látva, hogy az egyikre már nincs lehetőségem, ebbe kapaszkodtam. A visegrádi hármak politikai gondolatát, amit Hável és Antall megfogalmazott, én ebben a „Mozaikban” akartam kulturálisan realizálni. 1993 márciusában elindulhatott a Mozaik. Helyszíne a „hordó-műterem” a MOVI-ban. A franciák nagyon értékelték, hogy profi minőséget tudunk produkálni. Élő adásainkban ismert televíziósok dolgoztak, voltak délelőtti magazinok, de szerepelt szinte minden nagykövet, meg Peták István, az MTV elnöke, aki nagyon segített engem. Kaptam műsorokat. Mindent, amit kértem. Anyanyelvi műsort, néprajzi műsort, mindent pénz nélkül. Úgy tekintett erre a projektre, mint egy lehetőségre és nem, mint egy konkurenciára.

Tíz napra létrejön egy párhuzamosság. Mennek a Duna adásai a „zene-teremből” és megy a Mozaik a MOVI „hordó” műterméből.

És akkor jött egy vásárlási ajánlat, hogy 100 millió forintért megveszik a MOVI-t. Nem írtam alá, mint igazgató, mert ez 400 milliót is ér! De az adósság 100 millió, annyiért elviszik. Másnap jött Csepi Lajos levele, hogy felmentenek. Kinevezték Darabos Jánost. Ő aláírta. Jött a buldózer. Ma buszpályaudvar van a MOVI helyén.

Te voltál a vörös posztó? Siker-sztori után kerültél ki a Duna és a Mozaik projektből?

Autonóm embernek gondolom magam és így cselekszem. De ez a történet arról szól, hogy ez a projekt valakiknek megtetszett. Nekem semmi politikai kapcsolatom nem volt, egyik párt sem gondolkodott bennem, én csak dolgoztam. Ezért nem voltam ellenfél, nem kellett velem számolni. Politikai mezőben dőlt el a Duna sorsa. De csökönyös ember vagyok, ezt az is mutatja, hogy háromszor is adtam be elnöki pályázatot a Duná-ra és MTV-s elnökségre is kétszer pályáztam. Ennyi.

Babiczky László interjúja (2017. január 23.)

 

„Akkoriban még egy figyelemreméltó kezdeményezés zajlik a MOVI „hordó” műtermében. Tíz napos kísérleti adása egy többnyelvű, több országot összefogó, kulturális műholdas televíziónak. Ez volt a Mozaik névre hallgató, közép-európai televízió. Ennek ötlete is Péterffy Andrástól származik, és ennek a kísérleti adásait is megcsináltuk. Ezt is kisajátították, de tényleges szárnyra bocsátása, működtetése még a nálunk nagyobb játékosoknak sem sikerült.” (aP.A.-interjúból)

Vándor Ágnes részletes dolgozatban foglalkozik a Nap TV-vel. Most csak egy rövid részletet idézünk, mely a kezdetekre vonatkozik:

„1989. augusztus 19-én elindult tehát a Nap TV műsora. A MOVI viszontagságos, televíziós műsorkészítésre korántsem ideális körülményei közepette, de farmerben, pólóban, a “mindent szabad” igézetében.Ezekben a frekvenciamoratórium előtti utolsó pillanatokban “szerzett” a MOVI egyik szürke eminenciása, Székely Ferenc Pozsgaytól pecsétet egy, a Magyar Televízió által nem használt és Budapest körzetében fogható televíziós frekvencia használatának engedélyére, majd hozott tető alá Nap TV néven elsősorban a MOVI, a Mai Nap Rt és az MTI közreműködésével egy társaságot (alapító okiratának kelte: 1989. VII. 30., székhelye ekkor még a Könyves Kálmán krt. 13-15.). A Nap TV a térség, ezen belül Magyarország első magán-televíziójaként először tett kísérletet arra, hogy megtörje az államilag és politikailag kontrollált Magyar Televízió monopolhelyzetét a televíziós műsorszolgáltatás terén.Néhány hét múlva azonban kiderült, elfogyott a műsorra szánt pénz. ’Nem csoda: dolgozott ott hat tűzoltó, húsz világosító, mindenkit fizetni akartak, miközben reklám egy darab nem volt.’— mondja Havas Henrik, akinek bevillant az ötlet, mi lenne, ha mentőövként megpróbálkoznának Gyárfás Tamással, akit ő akkoriban ’zseniális üzletembernek’ tartott. Így történt, hogy pont azon a napon, amikor a Nap TV anyagilag befuccsolt, a Fradi pálya vendéglőjében Havas összehozta Székelyt aGyárfással. Ez az a történelmi pillanat, amikor a Nap TV szellemi atyja és gazdasági megmentője először találkozik egymással. A konstrukció ekkor válik teljessé: a lehetőség, amit a frekvenciaengedély és a tudás, amit a stáb jelent, ekkor talál rá az őt működtetni akaró, s mint ez később kiderül, működtetni is tudó producerre. ’Pénz kellene!’—mondja Székely és Havas, s Gyárfás számára enégy betű, hogy pénz, olyan volt, ’mint katonalónak a trombita’ (Havas Henrik). Október 14-én a Nap TV tulajdonosai egy értekezleten éppen bejelentik a műsor megszűnését, félórás késéssel betoppan Gyárfás, s azon melegében közli, hogy reklámokból legalább még három hónapig biztosítja a műsor fenntartásához szükséges napi 500 ezer forintot. Így lett Gyárfás a Nap TV elnöke.”

És viszi át hamarosan a műsort az Angol utcában felépített saját stúdiójába. De innen ez már egy másik történet, a Nap TV 10 éves történelme. Erre vonatkozólag érdekes és hiteles adalékokkal szolgál Havas Henrik, interjúkönyvében, a kérdező:Odze György. (2001 SensuS k.)

Az AGRO TV, későbbi nevén ATV születése szintén a MOVI-hoz kötődik. Történetéről hiteles szakdolgozat készült. (Harcsa Zsuzsanna: A politikai-és médiademokrácia fejlődése, kölcsönhatásai és kommunikációs színterei a rendszerváltástól az első médiatörvényig.)

Részleteket közlünk a szakdolgozat szerzőjének interjújából,amit édesapjával, Harcsa Bélával, az Agro TV Kft. első ügyvezető igazgatójával készített. Az idézőjelek érzékeltetik a kompilációt, melyre terjedelmi okokból is szükség volt, másrész kihagytunk olyan részleteket, amik gondolatmenetünk szempontjából részletkérdésnek tűntek.Harcsa Béla 1976-tól 1989-ig több funkcióban dolgozik a MAFILM-nél, a MOVI-ban pedig rendezőként több díjnyertes filmet készít.

 

Miért határoztátok el, hogy televízióztok?

 

A filmgyár, a MAFILM egy hatalmas gyártóbázis volt,ha jó emlékszem, kilenc teleppel,a kor színvonalának nagyjából megfelelő kiszolgáló-technikával. Készültek itt játékfilmek, kisfilmek,TV-filmek,nemzetközi produkciókstb. Nagyjából minden profilnak volt egy telepe,mi kisfilmeket készítettünk a II.telepen. Itt készült a Filmhíradó is. Annak idején egy mozi előadás úgy nézett ki,hogy a filmhíradóval nyitott,aztán jött egy aktuális kisfilm,majd ezt követően a játékfilm. A nyolcvanas évek közepén ez megváltozott,a filmhíradó maradt,de a kisfilmek vetítését már nem tették kötelezővé,így a mozik ezzel igyekeztek rövidíteni a programjukat. Mi a II. telepen voltunk,amely 1986-ban átalakult egy új gyárrá: ez volt a Magyar Mozi-és Videofilmgyár,a MOVI. Ekkor a korábbi hagyományoknak megfelelően, négy profilban készültek kisfilmek: dokumentum, propaganda, katonai, belügyi témákban. Egyre inkább úgy tűnt azonban, hogy nincs igazán piaca a gyár által készített alkotásoknak, és éreztük a változások szelét is. Egyre szabadabb hangvételű dokumentumfilmek készültek,melyek igyekeztek megmutatni a társadalom bajait. Így nagyon jó kis mozikat készítettünk: szociografikus igénnyel,társadalom-kutató szemmel és sokat forgattunk vidéken is. A másik dolog a technika.1982-ben Székely Ferenc vezetésével,egy fiatalokból álló stáb,melynek én is a részese voltam, elkezdett videóra dolgozni. Akkor még ez elég nehézkes volt,például a II. telepnek nem is voltak ilyen professzionális készülékei,ezért ezeket béreltük a Számalk-tól,de kis propaganda-műsorokat gyártottunk,melyeket szívesen vettek a cégek,hiszen nyugaton már a prezentáció elengedhetetlen eszközei voltak. Ezért egyfelől beletanultunk a technikába, másfelől bevételeket termeltünk, melyekre egyre inkább szüksége volt a gyárnak a szűkülő források miatt. Később ugyan szétment a stáb, de megtanultuk a technikát és kapcsolatokat teremtettünk a piaccal. Én például elsősorban mezőgazdasági témákban forgattam, így itt tettem szert jelentős kapcsolatrendszerre.

 

Hogyan alakult ki az Agro TV Kft. és mikor,milyen körülmények között?

 

A MOVI egyfelől a gazdasági nehézségek miatt, másfelől amiatt,hogy egyre-másra alakítottak különféle társaságokat a társasági törvény nyomán a dolgozók,ahol nem mindig készültek filmek,pénz híján,de együtt voltak csapatok,akik hasonlóan gondolkodtak. És persze a szerencsésebbjének film is jutott. A Filmhíradó éléről Bokor László nyugdíjba ment, egy fiatal operatőrre, Ónody Györgyre hagyva a vezetést. A Filmhíradó stábjának egyik része tovább készítette még kb. 1 évig a híradót, aztán végképp elhalt a Magyar Filmhíradó. A megújítási programok nem sikerültek. A stáb másik része, maga Ónody is egy dokumentumfilmes csapathoz szerveződött,több filmet is készítettek a vidék,a magyar falu törekvéseiről, problémáiról. Péterffy András, Tölgyesi Ágnes, Kurucz Sándor és jómagam is ehhez a csapathoz tartoztunk. A MOVI területén megszülető következő televízió tehát az AGRO TV volt. A társaság egy millió forintalaptőkével jött létre. Tulajdonosai: MOSZ, SZÁMALK RT.,Dokument-Art Stúdió, Harcsa Béla, Héber Gábor, Ónody György, Kátai Róbert. A MOSZ (Mezőgazdasági Termelők és Termeltetők Országos Szövetsége) a szakmai hátteret kívánta összefogni, mint tulajdonos,a SZÁMALK a videostúdióját bocsátotta rendelkezésre, később ők kiléptek és maradt a MOVI videostúdiója,főleg mikor a Nap TV elment az Angol utcába. Ezenkívül számos újságíró,rádiós,televíziós szakember tartozott a cég holdudvarához politikai nézetre való tekintet nélkül.A szerkesztő bizottságban a pártközpontos Rajcsányi Péter ugyanúgy részt vett,mint a jobboldali érzelműnek tartott Lakatos Pál. Az első főszerkesztő- igaz,csak néhány hónapig-egy filmhíradós klasszika-filológus: Nyáry Gábor. Ügyvezető igazgatónak engem választottak meg,mint az egésznek a kitalálóját és menedzserét. A célunk az volt, hogy a fővárosival egyenrangú vidék televízió megteremtsük.Jártuk a pártokat tehát vakbuzgón,akik maguk is hasonlóan érezhettek,kis szakadt irodákban laktak, többnyire és nagyon lelkesek voltak a vidék TV vonatkozásában. DE a „Fehér házban” is fogadtak minket, Nyáry valahogy beszervezte a Rajcsányit, akit mi nem ismertünk, de a Nyers meggyőzésében ő is segített. Nagy Tamás ekkor lett a MOSZ elnöke,Szabó Istvánt váltotta a TOT élén. Ő agrár-reformkörös volt és úgy láttuk,hogy jó lesz,mint parlamenti kijáró ember. Ezért a MOSZ-t is bevettük a cégbe és eleinte elnöknek szántuk,de aztán kiderült,hogy az Agrár-reformkör átalakult párttá,így nem lehetett Nagy Tamás az elnök. Ezt később nem is bántuk,a MOSZ is kiszállt egy idő múlva. Ha jól emlékszem, Nagy megnyerte Cselőtei László professzort, aki a mezőgazdasági bizottság elnöke volt, és ő felszólalt a parlamentben a tévé ügyében. A Nap TV modellje is inspirált minket, ők csak Budapesten sugározhattak ekkor, mi a vidéket céloztuk meg elsősorban, de gondoltuk nem baj,ha Pesten is látnak bennünket. Ugyanakkor első körben úgy gondoltuk, méltányos lenne, ha a TV 2 kiálló műsoridejében indulnánk el. Ez látszott reálisabbnak és volt rá precedens. Úgy kalkuláltunk, hogy átmenetileg a vidék képviselete akkor is erősebben kidomborodik, ha a Magyar Televízió egyébként sem használt műsorsávjaiban indítjuk a programot. Baló Györgynek elküldtük hát az addig meglévő támogató leveleket, volt ám vagy ezer, mert a vidéki Tsz-ek és állami gazdaságok vezetőit is meggyőztük működésünk támogatásáról. Baló se igent, se nemet nem mert mondani kérésünkre,csak annyit írt vissza,hogy köszöni. Ezért akkor nagyon mérges voltam és megsértődtem. Ez hiba volt, itt lehetett volna még ütni a vasat. A másik vonalon Nagy elküldte a Minisztertanács Hivatalához engedélykérésünket az önálló televízió kialakításra,de onnan negatív választ kaptunk. Ez mondjuk, várható volt. Végül a műsorgyártásra kaptunk engedélyt a Művelődési Minisztériumtól, ez mondjuk, helyi műsorgyártásra elegendő lett volna, ha a Posta és az MTV szakvéleményét beszerezzük. Ez később meg is történt. A választások előtt azonban már nem tudtunk elindulni. A választások után a TV élén ex-lex helyzet alakult ki. A Magyar Televíziót ekkor már ügyvezető alelnök,a volt gazdasági igazgató: Szalacsi Tóth Albert vezeti, aki áthidaló megoldást javasolt nekünk. Induljon a műsor Szegeden úgy, hogy több gerincadót is bekapcsol a Magyar Műsorszóró Vállalat. A Szegedi Körzeti Stúdióval végül öt kísérleti adásra kötöttünk szerződést 1990 szeptemberében, szombat délelőttönként a TV 2 kiálló műsoridejében 6-tól13 óráig. A szerződésben az ATV csak társfőszerkesztőt jelölhetett meg Nyáry Gábor személyében,a főszerkesztő: Bán János. Az adások főrendezője egy fiatal szakember: Tóthszőllös András, azt hiszem ő is szegedi volt,de a mi alkalmazásunkban állt. Felelős szerkesztő: Péterffy András, vezető operatőr: Kurucz Sándor. Leggyakrabban látható műsorvezetőnk:Tuba Mariann,rajta kívül a körzeti stúdió műsorvezetőit láthatják a nézők. Az adás a fél országban fogható volt: a Szeged, Szentes, Komádi, Kékes, Tokaj, Csávoly körzetében. Legalább ötmilliós a lefedettség. A szponzorok között a mezőgazdasági cégeken kívül, például az ÁGKER, Hungaroseed, Bábolna, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervező Vállalat, mások. Jó néhány olyan társaság található, akik nem kapcsolódtak szorosan az agráriumhoz, viszont szimpatizáltak az új kezdeményezéssel, sőt érdekükben áll ilyen televízió létrehozása: Magyar Posta, Hungária Biztosító stb. Ebben szerepet játszott már a menedzsmentünk kapcsolati tőkéje, melyet a MOVI stúdióiban, mint önálló stábokként kialakítottunk. Ugyanakkor a műsor nem kifejezetten szakműsor. A műsor elindításának hírére több nagy mezőgazdasági cég tulajdonosi szerepet is vállalna, de sajnos a Magyar Televízió valójában időt akar csak nyerni az erősen támogatott vidék tévéje vállalkozással szemben.

 

Miért szűnt meg a műsor?

 

Hát végül magától. Öt kísérleti adásra volt szerződésünk, amelyeket szponzorok finanszíroztak és többek szerint kiválóan sikerült a kísérleti időszak. Ugyanakkor már forrt a levegőben a médiaháború, természetesen nekünk is volt,mint újságíróknak,sok mindenről információnk,de mi a saját dolgunkat szerettük volna véglegesíteni. Örültünk neki, hogy Hankissék olyan szisztémát valósítanak meg, mely nekünk is fekszik. Gondolok itt a produceri irodákra. De úgy látszik,ők nem gondolták, hogy velünk akarják folytatni a dolgot, ami számomra nagyon felháborító volt, hiszen ilyen méretű pilotot senki nem tett le az asztalra a belsősökön kívül. Hankiss azzal hárított levélben, hogy később visszatérünk az ügyre. Az ügyre azonban nem sikerült visszatérni. Annak ellenére sem, hogy a TV 2 intendánsának Peták Istvánt bízza meg az elnök,aki valamiféle vidékorientációt meg is valósított később a csatornán. Annak ellenére semsikerült, hogy a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára szakértői bizottságot hív össze,melyen megállapítják az Agro TV Kft. és a Televízió együttműködése törvényes,nem moratórium ellenes. Rajkai Zsolt mindezt Hankiss Elemérnek meg is írta, aki fütyült rá. Minden követ igyekeztünk megmozgatni. Nagyon értékesnek éreztük,amit csináltunk. Az AGRO TV. stábja együtt volt, a szponzorok is hosszabb távra készültek, a MOVI egyre jobban felszabaduló technikai - személyi kapacitása is adottnak bizonyult. A műsort mégsem lehetett folytatni jó ideig, ebben a felállásban később sem. Pereskedések kezdődtek és úgy tűnt végképp kútba esik a kezdeményezés. Az AGRO TV stábja film és videó műsorgyártásból tartotta el önmagát. Engedélye volt műsorok gyártására, kiadására és terjesztésére. Ezen alapult később majd a kazettás-tv intézménye. A kazettás televíziózást végső soron 1991. október 5.-én indítottukel, miután kiszorultunk az MTV-ből. A magazint professzionális technikával gyártotta le a stáb. Ennek a technológiája azonban nem volt kézenfekvő és kidolgozott. A film- és videó-technika még keveredett és egy négyórás konzervműsort kellett hetente előállítani. Ráadásul az ATV tartotta magát az elveihez: általában külső, többnyire vidéki helyszínről jelentkezett, sok konzerv-anyag és ennek megfelelően: jelentős utómunka-igény jellemezte a programot. Az elkészült VHS-kazettákat postai úton juttattuk el a kábeltévés állomásokra, ahol aztán egyidőben elindították a kazettát és ily módon elindult egy olyan adás, amelyhez az állami intézményeknek semmi köze nem volt. A kábeloperátort senki nem felügyelte, kivéve az önkormányzati rendszereket, de kifogások onnan sem érkeztek, az adáskészítőknek pedig kizárólag a saját ízlésük, műveltségük,anyagi lehetőségeik,valamint érdekeik szabtak határt. Az 1986-os sajtótörvény pedig lehetőséget adott a legális működésre.

 

Könnyű volt-e a kábeltévéket meggyőzni a rendszeres vetítésekről?

 

Volt a dolognak némi előélete, azt hiszem, a filmhíradó, miután a mozikból kiszorult már szűkebb körben próbálkozott hasonlókkal. Tehát a kapcsolatfelvétel könnyebb volt. Az igazság az, hogy fizettünk nekik,nem sokat,de miután ők is vállalkozók voltak, költségeik egy részét ez fedezte. Nekünk nagy tehernek látszott, de jó reklámbevételeink lehetőséget adtak rá, hogy ezt megtegyük. AzMTV-ben elindult a médiacirkusz, így a médiavásárlók hozzánk is bekopogtak, egyébként is voltak jó kapcsolataink. Ekkor a műsorstruktúránk már inkább egy általános szerkezetet mutatott, tehát vetítettünk filmet, gyerekfilmet,politikai műsort stb. Amúgy meg a kábeleknek is fontos volt, hogy képújságos info-csatornájukat feljavítsák valahogy.

 

Így, utólag hogyan értékeled az Agro TV szerepét a magyar média-demokrácia szempontjából?

 

 

Szerintem az ATV tipikus terméke volt a sajtószabadság vágyának egy törvényileg lefojtott helyzetben. A kereskedelmi-TV előképei voltunk, kis, rugalmas stábokkal, viszonylag jelentős reklámbevétellel. A kábeltévék későbbi zárt láncú országos, vagy körzeti adásainak is előképei voltunk. Persze, nem lehettünk versenytársai sem a Magyar Televíziónak, sem a Duná-nak, de azért bebizonyítottuk, hogy lehetséges vállalkozási alapon is televíziót csinálni.”

 

Harcsa Béla interjújából világosan kirajzolódik egy filmgyári műhely útkeresése az átalakuló média világban. Így lesz a vidék televíziójából, kereskedelmi jellegű, szélesebb tartalmi merítésű televízió. A politika döntése a frekvencia moratóriumról, a médiaháború következtében megváltozó és folyamatosan átalakuló média erőterek, és a technológiai fejlődés gyorsan átlépett a kazettás terjesztés nehézkes gyakorlatán. A Médiatörvénnyel pedig olyan új helyzet áll elő a médiapiacon, mely nem kedvez a kis anyagi tőkével rendelkező magánvállalkozásoknak. Azok a szellemi műhelyek, melyek erre kísérletet tettek felbomlanak és betagozódnak a médiatörvény által kreált új világba.

 

Zárszó avagy: mi történt ezután?

• Az Antall kormány létrehozta a Hungária Televízió Alapítványt. A Magyarok III. Világtalálkozójának kongresszusán Csoóri Sándor bejelenti, „szükség van egy nagy összefogásra, egy műholdas televízióra”. Apolitika kiveszi a kezdeményezők kezéből a lehetőséget és Sára Sándorra bízzák a realizálást, aki három alelnökkel megkezdi a munkát. (Lugossy László, Hanák Gábor, Dr. Szekeres László).1992 karácsonyától 2011. január 1-ig van önálló Duna Televízió. Az első 12 év történetéről Csillagösvényencímű könyv szól. Majd ismét a politika, kézivezérléssel alakítja át a televíziós, rádiós világot. Létrejön az MTVA, mely egyesíti az MTV-t, a Duna Televíziót, a Magyar Rádiót és az MTI-t, megszüntetve ezek önálló műhely jellegét.
• A Nap TV önálló identitása 10 évig tud életben maradni, majd kitalálóin és példáján keresztül beleolvad a magyarországi „reggeli” televíziózás napi gyakorlatába. Reggeli műsor nélkül ma már nincs televízió(zás).
• Az AGRO TV alapgondolatából – a vidék televíziója - kereskedelmi alapon működő, általános politikai hírcsatorna lesz.
• Ma már a múlt akörzeti televíziózás. Lakat került a két legnagyobb múltú Szegedi és Pécsi stúdiók ajtajára.
• A MOVI helyén, a Könyves Kálmán körúton ma már buszpályaudvar van.
• Itt tarunk, most, 2017 nyarán.

Babiczky László összeállítása.