Szerző: Babiczky László

A teljesség igénye nélkül. A televíziónak, mint technikai találmánynak a története lényegében feldolgozott a nemzetközi szakirodalomban. A magyarországi televíziózás kialakulásának, történetének a forrásai is ismertek. Ezek közül néhányat itt zárójelben felsorolok: (Molnár-Jovitza: A Magyar Televízió születésének dokumentált története; A Posta Rádió- és Televízióműszaki szolgálat 25 éve, 1945-1970; Koreny János: A Magyar Televízió története a kezdetektől napjainkig; Babiczky László: Szabadság tér 17. A Magyar Televízió tündöklése és…) A jelen dolgozat célja elsősorban e korszak történetének hitelesítése egy hagyaték tükrében. Hódos Rezsőről ez található az Arcélekben, mely a Magyar Televízió történetének lexikonja.

 

 

Hódos Rezső

 

1903 február 7. (Bábony) – 1990 december 15. (Budapest)

Tanulmányai:

  • Középiskoláit Nagykanizsán végezte.

  • Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1956 (Ipar szak)

Életút:

A II. világháború előtt dolgozott Csepelen a Weisz Manfréd-nél, valamint volt díjbeszedő az Elektromos Műveknél. 1945. után a Magyar Postánál helyezkedik el, feladatkörébe tartozik a Magyar Filatéliai Vállalat megszervezése és gazdasági irányítása. 1953. augusztus hó 19-től a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főfelügyelete alá tartozó Magyar Televíziós Vállalat vezetőjének nevezik ki. Ebben a minőségében küldöttségben vesz részt a Szovjetunióban, hogy tanulmányozza a televíziózást. Hagyatékában gondosan megőrizte a tanulmányút jelentéseit, melyben beszámol a látottakról. A vállalat 1956. szeptember 30-án megszűnt. Hódos Rezső 1957-ben újra megszervezi a Filatéliai vállalatot, majd igazgatója lesz az Adócsőgyárnak, majd a Budapesti Rádiótechnikai Gépgyárnak (BRG), majd vezeti a KGM (Kohó és Gépipari Minisztérium) Gépexport Irodáját (Gépexi) 1963-ban ebből a munkakörből megy nyugdíjba. Hagyatéka dokumentumai alapján látszik, hogy a filatélia és a televíziózás volt a szívügye. Gondosan megőrizte Ocsovai Gábor cikksorozatát a Magyarország hetilapból, mely a magyar televíziózás kezdeteinek eseményeit vette számba. (Forrás: hagyaték)

Az igényesen elkészült szakszerű cikksorozat pontos áttekintést ad a magyarországi televíziózás alakulásáról.(1982/18,19,20,21,22,23) Az első részből álljon itt egy kis szemelvény.

 Az 1953-as esztendő eseményeinek tevékeny részese Hódos. A Népszava 1953. május 1. pénteki számában három hasábos nagy interjút közöl Katona Antal postaügyi miniszterrel a meginduló budapesti televízióról.

 

Molnár János A Magyar Televízió születésének dokumentált történetében jegyzőkönyvrészletet is közzé tesz, melyből világosan látszik, hogy Hódos Rezső, a nagyon bürokratikus körülmények között is, talán leginkább szorgalmazta a munkakörülmények megteremtését és az effektív szerelés megkezdését. A hagyatékban megőrzött fotográfiák (Posta Kísérleti Állomás) is jelzik, hogy mennyire fontosnak gondolta a mérnöki, fejlesztői munkát.

1954-ben az Esti Budapest, a Szabad Ifjúság és a Népszava is beszámol a szenzációról: Filmközvetítés a Magyar Televízión. 

A kép is és az újságcikk is megtalálható a hagyatékban. Ez is jelzi, hogy mennyire fontosnak érezte, szívügyének tartotta az általa vezetett vállalat mérnökeinek az eredményeit. 1954. január 26-án 10 órakor tartották a bemutatót a vállalatvezető szobájában. A vevőkészüléket Zima Károly kezelte, az üdvözlő beszédet Hódos Rezső igazgató mondta.

 

 

A hagyatékban megőrzött jelentés, mely a Szovjetúnióbeli tanulmányútról szól, már az első soraiban is jelzi „a korszak virágnyelvén” a kapott műszaki dokumentációk bizonytalanságát. „…Jerigin elvtárs fogadott. Ez alkalommal előadtuk tanulmányutunk célját és kértük, hogy a szverdlovszki adó berendezéseit, melynek dokumentációja birtokunkban van, megtekinthessük. E beszélgetés során megtudtuk, hogy a berendezés nem készült el, az épületei most készülnek, így Szverdlovszkba való menetelünk feleslegessé vált.” Az 1952-53-as év, de az elkövetkező évtizedek legnagyobb problémáját a beszerzendő műszerek és berendezések okozták. A hagyatékban bőséges anyag van arról a levelezésről, melyet Dr. Barta István egyetemi tanár, a Műszaki Egyetem Híradástechnikai Tanszék Vezetője, Hódos Rezső a Magyar Televízió Vállalat Igazgatója, a Postaügyi Minisztérium Rádiótávíró-és műsorszóró osztálya, a műszaki berendezések beszerzéséről folytatott. Ezekből a levelekből látszik, hogy nincs meg a beszerzésekhez szükséges anyagi keret, de a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek bérezése sem megoldott. Ennek nem csak a szükséges munkák akadozása a következménye, de az is, hogy egyre égetőbbek a feladatok megosztásának a kérdései is. Hova tartozzanak az adóberendezések, hova a stúdiók felszerelései és hova a műsorkészítéssel foglalkozó szakemberek. Erről tanúskodik Hódos Rezső 1956. március 21-i feljegyzése, mely „ a televízió beruházási problémái” címet viseli. Ez a problémákat felvonultató írás jól tükrözi a helyzet ellentmondásosságát, megoldatlanságát. „Rá kívánunk mutatni arra, hogy az olyan elvi kérdéseket, mint a beruházások lebonyolításának hovatartozása és a létesítmények üzemeltetése már most sürgősen és félreértelmezhetetlenül tisztázni kell, mert ezen a téren minden menetközbeni változtatás rendkívül bonyolult, a felelősség tisztázása terén hosszadalmas és meddő vitákra ad okot és nem utolsósorban költséges is.” (A Magyar Televízió Vállalatot 1956. szeptember 30-án megszüntették.)

A szakembereknek az a része, akik a stúdióberendezésekkel foglalkoztak, a fejlesztők és a berendezéseket üzemeltetők a televízióhoz kerültek, (Magyar Rádió és Televízió) az adóberendezések és üzemeltetésük a postánál maradtak. A televízkészülékek gyártása az Orionhoz került, a prototípust 1956. januárjában mutatták be.

 

A magyarországi televíziózás ekkor már nem csak egy szűk műszaki kollektíva ügye volt, de szélesebb társadalmi figyelmet is kapott. Erről tanúskodik a Ludas Matyi 1956. február 2-i száma, mely egész oldalban foglalkozik a televízióval.

 

A televízió körüli közhangulat és ellentmondásosság jó tükre a vicclap. Részben a jövőbe lát, részben kritizál, részben tükröt tart…

A hagyaték bizonyíték arra, hogy mennyi munka, mennyi igyekezet és mennyi gazdasági, pénzügyi, politikai probléma közepette született meg a Magyar Televízió, mely évek múltán Európa egyik legszínvonalasabb műhelyévé vált!

/A hagyaték alapján az összeállítást készítette Babiczky László 2019-ben/