A művész mozi egy olyan közösségi tér ahol azon túl, hogy a közönség találkozik a filmművészettel és más művészetekkel, kialakul a művészet "csinálók" és befogadókból egy szellemi holdudvar.

Mitől művész mozi a szolnoki Tisza mozi?

A művész mozi egy olyan közösségi tér ahol azon túl, hogy a közönség találkozik a filmművészettel és más művészetekkel, kialakul a művészet "csinálók" és befogadókból egy szellemi holdudvar. Ez az élő szellemi közösség folyamatosan megújuló igényeket fogalmaz meg, amit a művész mozi miközben megvalósít, új tartalmakkal is gazdagít. Egy művész mozi szellemi iskola is, amely tehetségeket nevel ki. A Tisza moziból több filmkritikus, filmes író, esztéta indult el a pályáján. A művész mozi szervesen illeszkedik a város kulturális életébe. Aktív kapcsolatot tart fenn a többi kulturális intézménnyel.

Mióta fűződik ez a tevékenység a nevedhez?

1990. január 1. óta működik a Tisza Mozi Kft., amely üzemelteti a TISZApART mozit. 1996-ban a Kft megvásárolta Szolnok városától a Tisza mozi épületét. Azóta ez az ország első és egyetlen magánkézben lévő művész mozija.

Hogyan finanszírozható ez a kulturális misszió?

A pénzügyi alapokat a filmtörvényben meghatározott normatív finanszírozás teremti meg. Ez nézőnként ötszáz forint támogatást jelenet, de termenként maximum másfél millió forint adható. De a város és a mozi kapcsolatát egy közművelődési megállapodás is szabályozza. Ez a megállapodás példa értékű lehetne több település és művész mozi számára is. A mozi közfeladatot vállal át a várostól, amely pénzügyi támogatást nyújt e feladatok megvalósításának finanszírozására. (média oktatás segítése, helyi és nemzeti ünnepek szervezésében való részvétel, filmfesztiválok szervezése)

Támogatja-e a város más módon is ezt a vállalkozást?

A már említett pénzügyi támogatáson kívül a város közhasznú foglalkoztatás keretében egy- két fő munkavállaló költségeinek átvállalásával is segíti a mozit és a mellette működő kulturális egyesület munkáját is, mert egy sor olyan program is fűződik a mozihoz, mint fiatal költők felolvasó estje, fotó és képzőművészeti kiállítások, nem utolsó sorban a szolnoki művésztelep alkotónak bemutatkozásai, könnyű és komolyzenei koncertek, középiskolások színdarab bemutatói. Nagy érdeklődés kíséri minden évben karácsonykor a fiatal tehetségek bemutatkozását, ahol zongoristák, operaénekesek, színészek lépnek fel. Most egy gyermekrajz kiállítás van nálunk, melynek témája az új gyalogos Tisza híd.

Milyen a kapcsolat a magyar filmművészettel?

A forgalmazókon kívül élő kapcsolatunk van a filmkészítő műhelyekkel, a rendezőkkel. Azon túl, hogy minden magyar játékfilmből rendezünk közönség találkozót, kapcsolatot tartunk a dokumentumfilmek készítőivel is. Alkalmanként bekapcsolódunk játék és dokumentumfilmek gyártásába. Részt veszünk filmfejlesztési terv és forgatókönyv írói pályázatokon. A magyar filmeknek a mai filmforgalmazási szisztémában, a multiplexek világában az egyetlen adekvát megjelenési lehetősége a művész mozi hálózat. Ezért fontos, hogy legalább minden nagyobb vidéki városban legyem ilyen intézmény. Szerintem nincs magyar művészfilm „art mozi” hálózat nélkül. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert a város centrumában az új gyalogos hídtól egy kőhajításnyira vagyunk. Így könnyebben válhatunk közösség, közönségszervező erővé. Most, a gyalogos híd megnyitásával, a főiskolai campusszal is fizikai közelségbe kerültünk.

A filmfesztiválok hogyan kapcsolódnak Szolnok kulturális életéhez?

Az első képzőművészeti film fesztivál 1969-ben került megrendezésre a városban. 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma egy felkérésében fogalmazta meg azon igényét, hogy a kétévente megrendezésre kerülő képzőművészeti film fesztiválok mellett, páratlan évben legyen egy olyan filmfesztivál is mely a képzőművészetihez hasonlóan egyedül álló. Az értékek megőrzése és terjesztése mellett segítse elő a társadalmi megújulási folyamatokat. Így jött létre 2001ben a tudományos filmek fesztiválja mely az idén ünnepli fennállásának 10 éves jubileumát. A fesztiválokhoz meghatározó elemei az őszi kulturális rendezvényeknek a városban. A szolnoki Művésztelep két társrendezvénnyel kapcsolódik az eseményekhez. Az Articum és Particum képzőművészeti biennálékkal. Míg az első elsősorban festészettel kapcsolatos a második szabadtéri szobor kiállítással gazdagítja az eseményt.

Mit jelent a nemzetköziség, hány ország és hány alkotás vesz részt a szolnoki fesztiválon?

A fesztiválok a 90-es évektől kezdődően váltak fokozatosan nemzetközivé. Először a határon túli magyar alkotókkal bővült a rendezvény, majd később (2000-től) Európából 2011-től pedig az egész világból vártuk a nevezéseket. Általában 20-40 országból küldenek filmeket a fesztiválra. Kétszer ülésezett a FIPRESCI elnöksége a szolnoki filmfesztiválon. Megrendeztük az Európai filmművészeti egyetemek találkozóját, sőt két alkalommal volt nemzetközi filmvásár is.

Tényleg veszély fenyegeti az art mozikat?

Az egész magyar filmterjesztés (mozi üzemeltetés és filmforgalmazás) is végveszélybe került. A vidéki art mozik normatív támogatása a filmtörvény 2004-es elfogadása óta a negyedére csökkent. Folyamatosan csökken az art mozi hálózatban bemutatható filmek minősége és mennyisége. Az egész országot lefedő art film behozatal mára gyakorlatilag megszűnt. Ennek okán az art mozik évről évre csökkenő nézőszámmal és bevétellel számolnak. Jelenleg a szakmai irányításnak a nyomait sem lehet felfedezni. 2011-re sem forgalmazási, sem pedig art mozi üzemeltetési pályázatot nem írt ki az MMKA. A nagy hiányt felhalmozó alapítványon belül évek óta csökkent a filmterjesztésre szánt összeg. Eddig bezárt Kiskunfélegyháza, Zalaegerszeg, Sopron. Szünetel Szekszárd, Tatabánya és Komárom. Több tradicionális megyeszékhelyi art mozi sorsa is válságos. Sajnos sok olyan város van Magyarországon, ahol nemhogy art mozi, de semmilyen mozi nincs.

Miben reménykedhet a Tisza mozi?

Mint a többi mozi is abban reménykedik, hogy a 2010-re kiírt normatív támogatást rövidesen megkapja és feláll egy olyan szakmai irányító szervezet mely átveszi az MMKA feladatit és megteremti egy kiszámítható, értékalapú filmterjesztés támogatási rendszerét, vagy a Magyar Mozgókép Közalapítvány számára megteremti az „artmozi” hálózat finanszírozásának lehetőségét a pénzügyi keretek biztosításával. Az önkormányzat rövidtávon segítséget nyújtott az azonnali problémák elhárításához. Bízunk benne, hogy segítenek átvészelni a szakma újjá szerveződésének időszakát.

Miben reménykedhet Demeter István, mik az elkövetkező hónapok kihívásai, tervei?

Furcsa helyzetben vagyok, mert egyrészt nagyon örülök az Árvai Jolán díjnak, mert mutatja, hogy a filmes szakma is fontosnak tartja ezt a tevékenységet és ez biztatató, de mi is a válságmenedzselés időszakát éljük. A többi art mozival együtt komoly energiákat fektetünk a szakma életben tartása érdekében. El kell juttatnunk azt az üzenetet a kulturális kormányzat és az önkormányzatok felé, hogy azt art mozi hálózat eltűnésével egy olyan nemzeti kulturális kincs tűnik el, melynek újjászervezése lényegesen többe kerül, mint az életben tartása. A vidéki art hálózat eltűnése tovább növeli a kulturális esélyegyenlőséget a vidék és főváros lakói között. A hálózat megtartása és fejlesztése az ország szellemi és gazdasági felzárkózásának egyik fontos eleme.