Elolvasnád? Küldj e-mailt, vagy keress meg telefonon!
Zsurzs
Szerző: Babiczky László, Zsurzs Katalin
Kiadási év: 2016
ISBN: 9789636936310
Kordokumentum is a Zsurzs Évának emléket állító kötet
2016. május 20. 20:22
A magyarországi televíziózás és a televíziós játék alapjait megteremtő Zsurzs Évának (1925-1997) állít emléket a rendező lánya, Zsurzs Katalin színésznő és Babiczky László rendező közös munkájaként megjelent Zsurzs - A tévéjáték-rendező című kötet, amelyet pénteken mutattak be Budapesten.
"Tulajdonképpen anyám életútja a könyv, az elején összefoglalom a család történetét, bemutatom gyermekkorát. Fontos tudni, honnan indult ő, hiszen sok filmjében jönnek elő olyan élmények, amelyek a családból eredeztethetők. Babiczky Lászlóval elsősorban a munkásságát dolgozzuk fel filmográfia, rengeteg fotó és újság, illetve számos nagyszerű színész segítségével. A kötet kordokumentum is, mert egy nagyszerű korszakot mutat meg azoknak, akik el sem tudják képzelni, hogyan alakult ki a televíziózás Magyarországon. Ez annak az 50-60 évnek a története, amikor a magyar televízió a magyar irodalom legnagyszerűbb műveit dolgozta fel" - mondta az MTI-nek Zsurzs Katalin.
A kötetben munkatársak, színészek mesélnek Zsurzs Évával közös munkáikról és élményeikről. A könyv idézi a rendező munkáiról megjelent kritikákat, illetve egy interjút is Féjja Sándor filmpszichológussal, aki Zsurzs Éva titkát a hiteles karakterteremtésben látta.
Rendezőként egyik legfőbb erénye volt, hogy a megfelelő szerepre mindig a legmegfelelőbb színészt választotta. Elég volt egy színésznek csak annyit mondani, hogy "Zsurzs Éva hív", és akármilyen apró szerepre vállalkoztak a kedvéért - elevenítette fel a könyv bemutatóján Babiczky László rendező, a kötet szerzője, Zsurzs Éva egykori asszisztense.
"Nagyon határozott személyiség volt, mindezt nagyon szelíden és ellentmondást nem tűrően vitte véghez. Szelíd volt, de nagyon pontosan tudta, mit akar - ezért lehetett bízni az értékítéletében, ízlésében, tudásában" - mesélt édesanyjáról a színésznő.
Zsurzs Éva, a későbbi Kossuth-díjas tv-rendező, érdemes és kiváló művész fiatal korában a Csepel Művek munkás színjátszókörében lépett fel. A Rádiónál kezdte pályáját 1949-ben, ahol számos hangjátékot rendezett, s olyan nagynevű rádiósoktól sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, László Endre és Apáti Imre. 1954-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán.
A magyarországi televíziózásban 1957-től, a kezdetektől részt vett, később az intézmény főrendezője lett. Ekkoriban a műsorokat még nem producerek és külsősök készítették, hanem maguk a tévések, így ő szerkeszthette egyebek közt a Híradó elődjét, az Esti Újságot.
Igazán emlékezetessé azonban tévéjátékai tették. A magyar irodalom olyan alkotásait vitte képernyőre, illetve filmvászonra, mint A koppányi aga testamentuma, A névtelen vár, A fekete város, az Abigél.
1962-ben a Nő a barakkban, rá két évre az Epeiosz-akció elnyerte a monte-carlói televíziós fesztivál legfőbb jutalmát, az Arany Nimfa-díjat. Több mint 50 forgatókönyvet filmesített meg. Utolsó filmjét 1993-ban forgatta A csikós címmel.
1963-ban Jászai Mari-díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal, 1970-ben érdemes, 1983-ban a kiváló művész címmel tüntették ki. 1987-ben Erzsébet-díjat, 1995-ben televíziós életmű-nívódíjat kapott. A Magyar Televízió Posztumusz Örökös tagja.
(Forrás: MTI)
A Zsurzs könyv könyvbemutatója
Szabadság tér 17. - a Magyar Televízió tündöklése és...
Szerző: Babiczky László
Kiadási év: 2007
Terjedelem: 274 oldal
Kötés: papír / puha kötés
ISBN: 9638686688
Ajánló
„Az MTV történetét nem lehet megírni. Túl sok története van. Külön története van az elnököknek... Minden műsornak történelme van, mint ahogy minden munkatársnak is... De ki tudná mindezt megírni, és ki olvasná el? Senki. És még igazuk is lenne. Mert talán ebből a sok tízezernyi oldalból sem derülne ki: milyen is volt ez a fél évszázad a Szabadság téren. Szerintem: szörnyű volt és gyönyörű. Szörnyű, mert tele volt megalkuvásokkal, csatákkal, és sajnos rengeteg vesztes ütközettel. Hol a politika, hol a pénz nyert ellenünk. És gyönyörű, mert alkotni lehetett, és csatázni mindkét ellenféllel – s néha még nyerni is! Mert hosszú évtizedeken át volt egy remek partnerünk: a közönség.
Örülök, hogy megszületett ez a könyv, mert minden egyéni történet az egész képet gazdagítja. És élteti a reményt: lesz egyszer még igazi, értékcentrikus közszolgálati televíziózás. Amilyen volt egyszer, ha csak egy-két évig is, a rendszerváltás idején, amikor a politika már nem, és még nem volt elég erős ahhoz, hogy magához alázza azokat, akik nem a pártok, csak az ország szolgálatára szegődtek.”
Érdi Sándor
Tartalom
- Előszó
- Európa élvonalában: magyar tudósok a televízió bölcsőjénél
- Az első évtized (1952-1962)
- A Tőzsdepalota
- Egy politikai rendszer legitimációs törekvései
- Két korszak, avagy a politikai műsorok
- A direkt politikán túl: a tévéfilmek és tévéjátékok világa
- A Magyar Televízió fesztiváldíjas műsorai (1962-1990)
- A gyártási technológiából adódó műfaji kérdések
- FMS (Fiatal Művészek Stúdiója)
- A Magyar Televízió KISZ Kisérleti Filmstúdiója (1974-1983)
- Színház a képernyőn
- Zene a képernyőn
- Képzőművészet a képernyőn
- A televízió nagy akciói
- A gyermek- és ifjúsági műsorok
- A képernyő az oktatás szolgálatában (Ifjúsági műsorok és az ITV)
- A sport, avagy a politikamentes szórakozás
- A reklámtevékenység
- A regionális televíziózás
- A szerkesztőségek önállósága... és a műhelymunka
- Magyar táj magyar ecsettel...
- Külföldről vásárolt filmek
- Fesztiválról fesztiválra
- Azok a kritikus 80-as évek! A csúcson?
- A System-jelentés
- A televízió archívuma, avagy az objektív televíziótörténet
- Az MTV története videoanyagokban
- A rendszerváltás felé...
- Belső szabadságküzdelmek...
- A rendszerváltás pillanatai és a Magyar Televízió
- Elnökről elnökre: a kódolt bukások kora
- Jegyzetek
- Mellékletek
