A Magyar televíziózás története 1957-2007 között

Részletek

Kategória: Oldal

Dramatikus művek:

Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (tévéjáték) 1979
Lippenszky István: Láz (tévéjáték) 1980
Czakó Gábor: Szénporcsata (filmszatíra) 1981
Jósfay György: Szigorított fegyház /tévéjáték/ 1982
Hallama Erzsébet: Hét varázsdoboz (mesejáték) 1985
Benedek András: Csodakarikás (mesejáték) 1987
Sumonyi Papp Zoltán: Pázmány (tévéjáték) 1987
Eszterházy Péter: Spionjáték (monodráma) 1989
Sükösd Mihály: Egy államférfi nehézségei (tévéjáték) 1989
Bajor Andor: Főúr írja a többihez (tévéjáték) 1990
Horváth Péter: Neveletlenek (tv-játék) 1995

Rádiójátékok:

Dickens: Szép remények (21 rész)
Bandello: A pajzán griffmadár (21 rész)
Babits Mihály: Elza pilóta (2 rész)
Dickens: Húsz év múlva ( 21 rész)
Spiró György: Hannibál
Jékely Zoltán: Fekete Vitorlás (2 rész)
Hubay Miklós: Búcsú a csodáktól
Kenéz Ferenc: Szabaduló művész
Szőts Géza: Shakespeare-jaték
Bay Gyula: Péter király (2 rész)
Győri Klára: Kiszáradt az én örömem zöld fája (12 rész)
Csák Gyula: Merénylet
Csiky Ágnes Mária: A meggyilkolt város

Ismeretterjesztő, dokumentum műsorok:

Színházi Album (havi magazin) 1977-1979
Világszínpad (havi magazin) 1977-1979
Nemzetemnek vagyok katonája (Az aradi vértanúk emlékére) 1983
Irodalmi barangolások I-XVI rész 1978-1984
Lélektől lélekig (emlékezés Tóth Árpádra) 1985
Rapszódia egy őszi kertben (Vas István köszöntése) 1985
A nagy testamentum (Villon-zenés) 1985
Ladányi Mihály: Szavak sötétben 1986
Pódium Lukács Sándor 1986
A magyar történelem versekben I-IV.rész 1986
A tanár úr (egy óra Gáti Józseffel) 1987
Öröklétet dalodnak (Weöres Sándor) 1987
Áprily Lajos emlékére 1987
A mulandóságról (Gáti Oszkár) 1988
Prizma /havi életmód magazin/ 1994-1995
Csámborgó (havi idegenforgalmi magazin 1994-1995
Ezredvégi költőportrék I-XVI. rész
Babits: Esztergomi napló (videoetűd) 1995
Füttyös Csavargó (Berda József) 1995
Egy polgár vallomásai (Márai Sándor) 1995
Hajszálhíd (Határ Győző) 1995
Didergő ezüstfiú (Nagy László) 1995
Tóth Eszter és az övéi 1995
Tsuszó Sándor emlékest (1995 szilveszter)
Zene Táj Város (havonta) 1995-1996
100 éves a mozi 1995-1996
Bestseller 1995-1996
Franzstadti varieté (1996 szilveszter)
Sortalanság (Kertész Imre portré) 1996
Vers Mindenkinek (egy évtizeden át)
Lurkó foci 1998-1999
Hőséges az Isten (havi vallási magazin a TV2-n) 1997-1998
Századfordító magyarok (portrésorozat) 1998-1999
Zenebutik (havonta) 1998-1999
Napfogyatkozás Magyarországon 1999
Kun Zsuzsa portré 2000
Lányok a körmösön (dokumentumfilm) 2002
Látogatóban Gyulai Liviusnál (portré) 2002-2003
Szöllősi Mihály borász portréja 2010 (Duna Televízió)
„Ember arccal néz rám, s elhiszem a kőnek.” Portré Hunyadi László szobrászról. 2013
Nekem már egy hét után honvágyam van…(Kékedi László fafaragó portréja) 2017 Magyar Művészeti Akadémia megrendelése

Részletek

Kategória: Oldal

operatőr

Kecskemét, 1948. április 4.

Tanulmányai:

Gimnáziumi érettségi

OPAKFI filmgyártási szakképesítés

 

 

Munkahelyek:

• Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat – elektroműszerész (1966-1968)
• Bács-Kiskun Megyei Filmstúdió – laboráns, világosító, hangtechnikus, operatőr (1966-1968)
• Magyar Televízió, Híradó kecskeméti külső tudósítója, operatőr (1974-1979)
• Magyar Televízió, Híradó szegedi tudósító, operatőr (1979-1983)
• Magyar Televízió, Szegedi Regionális Stúdió, operatőr (1983-tól)

Apja moziüzemi állása révén fiatal korát a moziban töltötte. A szakmát érettségi után a mozigépszereléssel és vetítéssel kezdte. Később a kecskeméti Filmstúdió mindeneseként szinte az egész szakmai vertikumot bejárta. Az országban egyedüliként működő 16 mm-es színes filmlaboratóriumában is dolgozott.
1974-től, mint operatőr az MTV Híradó Bács-Kiskun-megyei tudósítójaként dolgozott. Eközben több önálló kisfilmet is készített, többek között a Kiskunsági Nemzeti Parkról, vagy a Duna menti Folklór Fesztiválról. 1979-1983-ig az MTV Híradó szegedi tudósítója volt. 1983-tól az MTV Szegedi Regionális Stúdió operatőre, majd vezető operatőre lett.
Számos országos körkapcsolásos műsorban vesz részt. Az ország első reggeli magazin műsorának is munkatársa Szegeden. Munkája révén eljut az USA-tól Finnországig több külföldi helyszínre.
Munkahelye jelenleg is az MTV Szegedi Regionális Stúdiója. Magáról mondja.
”Ha a filmezés művészet, akkor én inkább iparművész vagyok.”
2000-től tagja a Magyar Operatőrök Társaságának (H.S.C.).

Díjak, kitüntetések:

Nívódíj (1977; 1982)
22. Miskolci TV-fesztivál Híradófilm kategória díj (1982)

 

Forrás: Fodor Dezső

Részletek

Kategória: Oldal

Elolvasnád? Küldj e-mailt, vagy keress meg telefonon!

Zsurzs

Szerző: Babiczky László, Zsurzs Katalin
Kiadási év: 2016
ISBN: 9789636936310
Kordokumentum is a Zsurzs Évának emléket állító kötet

2016. május 20. 20:22

A magyarországi televíziózás és a televíziós játék alapjait megteremtő Zsurzs Évának (1925-1997) állít emléket a rendező lánya, Zsurzs Katalin színésznő és Babiczky László rendező közös munkájaként megjelent Zsurzs - A tévéjáték-rendező című kötet, amelyet pénteken mutattak be Budapesten.

"Tulajdonképpen anyám életútja a könyv, az elején összefoglalom a család történetét, bemutatom gyermekkorát. Fontos tudni, honnan indult ő, hiszen sok filmjében jönnek elő olyan élmények, amelyek a családból eredeztethetők. Babiczky Lászlóval elsősorban a munkásságát dolgozzuk fel filmográfia, rengeteg fotó és újság, illetve számos nagyszerű színész segítségével. A kötet kordokumentum is, mert egy nagyszerű korszakot mutat meg azoknak, akik el sem tudják képzelni, hogyan alakult ki a televíziózás Magyarországon. Ez annak az 50-60 évnek a története, amikor a magyar televízió a magyar irodalom legnagyszerűbb műveit dolgozta fel" - mondta az MTI-nek Zsurzs Katalin.

A kötetben munkatársak, színészek mesélnek Zsurzs Évával közös munkáikról és élményeikről. A könyv idézi a rendező munkáiról megjelent kritikákat, illetve egy interjút is Féjja Sándor filmpszichológussal, aki Zsurzs Éva titkát a hiteles karakterteremtésben látta.

Rendezőként egyik legfőbb erénye volt, hogy a megfelelő szerepre mindig a legmegfelelőbb színészt választotta. Elég volt egy színésznek csak annyit mondani, hogy "Zsurzs Éva hív", és akármilyen apró szerepre vállalkoztak a kedvéért - elevenítette fel a könyv bemutatóján Babiczky László rendező, a kötet szerzője, Zsurzs Éva egykori asszisztense.

"Nagyon határozott személyiség volt, mindezt nagyon szelíden és ellentmondást nem tűrően vitte véghez. Szelíd volt, de nagyon pontosan tudta, mit akar - ezért lehetett bízni az értékítéletében, ízlésében, tudásában" - mesélt édesanyjáról a színésznő.

Zsurzs Éva, a későbbi Kossuth-díjas tv-rendező, érdemes és kiváló művész fiatal korában a Csepel Művek munkás színjátszókörében lépett fel. A Rádiónál kezdte pályáját 1949-ben, ahol számos hangjátékot rendezett, s olyan nagynevű rádiósoktól sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, László Endre és Apáti Imre. 1954-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán.

A magyarországi televíziózásban 1957-től, a kezdetektől részt vett, később az intézmény főrendezője lett. Ekkoriban a műsorokat még nem producerek és külsősök készítették, hanem maguk a tévések, így ő szerkeszthette egyebek közt a Híradó elődjét, az Esti Újságot.

Igazán emlékezetessé azonban tévéjátékai tették. A magyar irodalom olyan alkotásait vitte képernyőre, illetve filmvászonra, mint A koppányi aga testamentuma, A névtelen vár, A fekete város, az Abigél.

1962-ben a Nő a barakkban, rá két évre az Epeiosz-akció elnyerte a monte-carlói televíziós fesztivál legfőbb jutalmát, az Arany Nimfa-díjat. Több mint 50 forgatókönyvet filmesített meg. Utolsó filmjét 1993-ban forgatta A csikós címmel.

1963-ban Jászai Mari-díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal, 1970-ben érdemes, 1983-ban a kiváló művész címmel tüntették ki. 1987-ben Erzsébet-díjat, 1995-ben televíziós életmű-nívódíjat kapott. A Magyar Televízió Posztumusz Örökös tagja.

(Forrás: MTI)

A Zsurzs könyv könyvbemutatója

Szabadság tér 17. - a Magyar Televízió tündöklése és...

Szerző: Babiczky László
Kiadási év: 2007
Terjedelem: 274 oldal
Kötés: papír / puha kötés
ISBN: 9638686688

Ajánló

„Az MTV történetét nem lehet megírni. Túl sok története van. Külön története van az elnököknek... Minden műsornak történelme van, mint ahogy minden munkatársnak is... De ki tudná mindezt megírni, és ki olvasná el? Senki. És még igazuk is lenne. Mert talán ebből a sok tízezernyi oldalból sem derülne ki: milyen is volt ez a fél évszázad a Szabadság téren. Szerintem: szörnyű volt és gyönyörű. Szörnyű, mert tele volt megalkuvásokkal, csatákkal, és sajnos rengeteg vesztes ütközettel. Hol a politika, hol a pénz nyert ellenünk. És gyönyörű, mert alkotni lehetett, és csatázni mindkét ellenféllel – s néha még nyerni is! Mert hosszú évtizedeken át volt egy remek partnerünk: a közönség.
Örülök, hogy megszületett ez a könyv, mert minden egyéni történet az egész képet gazdagítja. És élteti a reményt: lesz egyszer még igazi, értékcentrikus közszolgálati televíziózás. Amilyen volt egyszer, ha csak egy-két évig is, a rendszerváltás idején, amikor a politika már nem, és még nem volt elég erős ahhoz, hogy magához alázza azokat, akik nem a pártok, csak az ország szolgálatára szegődtek.”

Érdi Sándor

Tartalom

• Előszó
• Európa élvonalában: magyar tudósok a televízió bölcsőjénél
• Az első évtized (1952-1962)
• A Tőzsdepalota
• Egy politikai rendszer legitimációs törekvései
• Két korszak, avagy a politikai műsorok
• A direkt politikán túl: a tévéfilmek és tévéjátékok világa
• A Magyar Televízió fesztiváldíjas műsorai (1962-1990)
• A gyártási technológiából adódó műfaji kérdések
• FMS (Fiatal Művészek Stúdiója)
• A Magyar Televízió KISZ Kisérleti Filmstúdiója (1974-1983)
• Színház a képernyőn
• Zene a képernyőn
• Képzőművészet a képernyőn
• A televízió nagy akciói
• A gyermek- és ifjúsági műsorok
• A képernyő az oktatás szolgálatában (Ifjúsági műsorok és az ITV)
• A sport, avagy a politikamentes szórakozás
• A reklámtevékenység
• A regionális televíziózás
• A szerkesztőségek önállósága... és a műhelymunka
• Magyar táj magyar ecsettel...
• Külföldről vásárolt filmek
• Fesztiválról fesztiválra
• Azok a kritikus 80-as évek! A csúcson?
• A System-jelentés
• A televízió archívuma, avagy az objektív televíziótörténet
• Az MTV története videoanyagokban
• A rendszerváltás felé...
• Belső szabadságküzdelmek...
• A rendszerváltás pillanatai és a Magyar Televízió
• Elnökről elnökre: a kódolt bukások kora
• Jegyzetek
• Mellékletek

Részletek

Kategória: Oldal

Pápai Judit, Dr.

Televíziós szerkesztő-riporter

Budapest, 1954. február 25.

Tanulmányai: 

Kaffka Margit Gimnázium (1968-1972)

ELTE, Állam- és Jogtudományi Kar (1973-1979)

PPKE, Európai Szakjogász képzés (2001-2004)

Jogi szakvizsga (2004)

Televíziós továbbképzés: 
MTV szerkesztő-riporteri tanfolyam, Vitray Tamás osztályában (1983) 

Munkahelyei:

• Magyar Televízió (1975-1996)

• TV3 (1995 – 1997)

• Magyar Televízió ( külső munkatárs1998-1999)

• RTL Klub (1999-2000)

• Fővárosi Bíróság (2000-2011)

• Országos Bírósági Hivatal, Sajtó- és Kommunikációs Osztály vezetője (2011-2013)

 

 

1975-ben kezdett dolgozni a Magyar Televízióban, kezdetben műsortitkárként, de párhuzamosan a Magyar Rádió ifjúsági magazin műsoraiban is dolgozott külsős riporterként. A B. Révész László által vezetett TV KISZ Filmstúdiónál elkészíti első rövid dokumentumfilmjét Papír nélkül címmel, egy autodidakta hangszerkészítőről.

Vitray Tamás szerkesztő-riporteri tanfolyamának elvégzése után szerkesztő-riporterként folytatta munkáját a Balogh Mária vezette Ifjúsági Osztályon. MITIŐK címmel egy új tehetségkutató, szórakoztató ifjúsági műsort szerkeszt, kezdetben Petrucz Miklóssal közösen, majd önállóan. A műsorral párhuzamosan óraadóként tanít az I. László Gimnázium tömegkommunikációs fakultációs tagozatán. Az itt tanuló fiatalok legtehetségesebbjeit a MITIŐK című műsor munkálataiba is bevonta, bevezette a gyerek híradók készítését.

Televíziós munkássága során elsősorban oktatási, ismeretterjesztő, szociális és egészségügyi témájú riport- és dokumentumfilmeket készít. Filmjeit több hazai és nemzetközi fesztiválra meghívták, így Banffba, Marseillesbe, Tokyoba.

Egyedi filmek készítése mellett felelős szerkesztője volt a Tény-képek című szociográfiai sorozatnak.

 

 

 

Főbb sorozat műsorok :

 

MITIŐK – tehetségkutató, szórakoztató ifjúsági műsor

Ablak – szolgáltató magazin

Hazai Tükör – közéleti magazinműsor

Tény-képek – szociográfiai sorozat

Szószóló – emberjogi sorozat

Átmenet – magazinműsor a munka világáról

Munkaerőpiaci tréning – 10 részers oktatófilm (szerkesztő – rendező)

Mikrokozmosz – informatika, tömegkommunikáció

Vendégvárók - falusi turizmus 24. részes oktatófilm (forgatókönyvíró-szerkesztő)

Hazanéző – szerkesztő-riporter 1998.

 

 

Főbb egyedi filmek:

 

Esőemberkék - dokumentumfilm az autizmusról szerkesztő-riporter 1991.

Másik Magyarország – dokumentumfilm a rendszerváltásról – szerkesztő-riporter 1992.

Ádám – dokumentumfilm egy kisfiú és családja küzdelméről 1992.

Gyerekek a városban – dokumentumfilm a gyerek prostitúcióról szerkesztő-riporter1993.

Gyerekbűnözők – dokumentumfilm 1993. szerkesztő-riporter

Kívánj szép álmokat – film az “elfekvő” kórházakban élők sorsáról 1994. (szerkesztő-rendező)

Kerubokkal harcolok – párhuzamos portré Thomas Szasz professzorral és egy beteggel 1995.szerkesztő-riporter

Változások földje: Japán – 9 részes oktatófilm forgatókönyvíró – rendező 1997.

 

 

 

Oktató tevékenység:

• I. László Gimnázium tömegkommunikációs tagozat óraadó tanár (1985-1988)

• SZTE Budapesti Média Intézetében óraadó tanár  (2000-2001)

Díjak, kitüntetések:

MTV Elnöki Nívódíj (1986)

Tolerancia díj (1994)

Forrás: Pápai Judit saját szócikke

 

 

 

Részletek

Kategória: Oldal

Papp Ferenc

gyártásvezető, szerkesztő, főszerkesztő

Pölöske, 1950. június 13.

Tanulmányai:

Winkler Lajos Vegyipari Technikum, Nagykanizsa (1968)

Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eger biológia-földrajz szak (1979)

Gyártásvezető Képző, Magyar Televízió (1973)

Munkahelyei:

Tiszamenti Vegyiművek, Szolnok (1968-1969)

Magyar Néphadsereg, sorkatona (1969-1971)

Magyar Televízió (1972-1999)

Duna Televízió (2000-2006)

Önálló Médiavállalkozó (2006-2009)

Szent István Egyetem (2009-2011)

Duna Televízió Zrt (2011-2012)

A Magyar Televízió Közművelődési Főszerkesztőségén kezdett dolgozni először felvételvezetőként, majd később gyártásvezetőként. Olyan neves szerkesztők és rendezők munkatársa volt gyártásvezetőként, mint többek közt B.Révész László, Gulyás Gyula, Kardos István, Kárpáti György, Rácz Gábor, Rockenbauer Pál. 1979-től napi élőadások, periodikák szerkesztőjeként illetve önálló alkotóként dolgozik. Évekig szoros munkakapcsolatban áll Juhász Árpáddal, Kővári Péterrel, Lovas Györggyel, Simó Sándorral. 1995-ben felkérést kap az Ablak Szerkesztőségéhez tartozó Gazdatévé szerkesztőség-vezetői feladatára. Párhuzamosan 1993-tól szerkesztőként átdolgozik a frissen megalakult Duna Televízió műsorába is. Egyik alapítója a Gazdakör című, kezdetben heti, később napi adásnak. 1999 végén, MTV-s munkaköre megszűntével, Sára Sándor hívására, főállású Duna Televíziós lesz. Részt vesz a Duna Televízió műsorstruktúrájának a kialakításában. 2002-ben felkérést kap a Szolgáltató és a Gazdasági Műsorok főszerkesztői teendőinek ellátására. Ezen feladat, 14 műsor felügyeletét jelenti anyagi, művészi, jogi, adásbiztonsági szempontból. Elnökváltást követően,2005-ben Duna Televíziós státusza megszűnik és Önálló médiavállalkozóként, pályázati munkák alkotójaként dolgozik tovább. 2009-ben a gödöllői Szent István Egyetemen megalakuló televíziós stúdió főszerkesztője lesz. Napi adások, önálló ismeretterjesztő és dokumentumfilmek készítését irányítja, amelyek a Duna Televízióban kerülnek sugárzásra. 2011-ben a frissen létrehozott Duna Televízió Zrt szerkesztőjeként dolgozik tovább.

Jelentősebb munkái:

Magyar Televízió

gyártásvezetőként : Magyar Tájak – dokumentumfilm sorozat,

Kilátás a karcsai dombról – filmszociográfia sorozat,

Domaháza - filmszociográfia sorozat

Pusztafalu – filmszociográfia sorozat

szerkesztőként: Pölöskei história- dokumentumfilm

Kalendárium –szolgáltató magazinműsor

Napraforgó –szolgáltató magazinműsor

TV - Magiszter –tudományos-kulturális magazin

TKM vetélkedők –történelmi, művészettörténeti vetélkedők

Gazdatévé – napi, mezőgazdasági magazin

Duna Televízió

szerkesztőként: Gazdakör – mezőgazdasági magazinműsor

Dunakorzó – kulturális szórakoztató magazin

Virradóra – napi szolgáltató magazin

Kalendárium – szolgáltató magazin

szerkesztő - rendezőként: Összekoldultam, de nem megtört derékkal –dokumentumfilm

A távolság 935 km –dokumentumfilm

Ahol az ember figyel a szomszédjára –dokumentumfilm

Örkényi diófák egy katalán birtokon – dokumentumfilm

Dániába vet sorsunk – dokumentumfilm

Péterfalvi álom – dokumentumfilm

Média vállalkozóként: „Ráktérítő” címmel 10 részes egészségügyi sorozat

Templomunkat nem adjuk – dokumentumfilm

A keszthelyi fehér ember – dokumentumfilm

Egyszer volt Erőd-ország – dokumentumfilm

A Chianti titka – dokumentumfilm

És a levelek lehullottak –dokumentumfilm

A Z hipotézis – dokumentumfilm

Forrás: Papp Ferenc